Mi okozta az ősrobbanást? Hogyan lehet valami a semmi helyett, miközben a semmi nem csinál valamit?

"a teremtő eredetű lélek"

Bármelyik tudós lehet hülye, vagy a hatalom kiszolgálója.

Kérlek, a TUDOMÁNY fórumon NE szemetelj!

Tiszteletben tartom a másik embert, AMENNYIBEN ő is megadja a tiszteletet.

Ez azt jelenti, hogy tudományos fórumra nem hoz vallásos "érveket".

A fizikusok nagy része elfogadja az ősrobbanás elméletét, de korántsem mindenki.

Jellemzőnek tartom egy fizikus véleményét, aki azt írta: nincs még egy olyan fizikai elmélet, amelyet ennyi ellentmondás dacára elfogadtak volna az elméleti fizikusok.

Egy lista az ellentmondásokból:

1. Tisztázatlan a kiinduló „ősatom”, vagy energia keletkezése, matematikailag sem írható le és fizikailag sem értékelhető a szingularitás.

2. Az elmélet szerint az ősrobbanás előtt nem értelmezhető a tér és az idő. Ha nem létezett idő, akkor változás sem történhetett volna.

3. Nem ad magyarázatot arra, hogy mi okozta a „robbanást” (hacsak el nem fogadjuk a misztikus megoldást, a teremtést).

4. Az első időszakot egy inflációs fázis követte az elmélet szerint, amikor a tér óriási mértékben, a fénynél sok nagyságrenddel nagyobb sebességgel tágult. A tér tágulása egy matematikai absztrakció, ami hasznos lehet a kvantitatív leíráshoz, de fizikailag a tér tágulása azt jelenti, hogy a teret kitöltő részecskék távolabb kerültek egymástól, vagyis egymáshoz képest mozogtak.

5. Az inflációs szakaszt követően az univerzum nagysága nem volt nagyobb 1 fényévnél, ami sokkal kisebb a világegyetem mai méreténél. Mivel a világegyetem korát 13,8 milliárd évre becsülik, és 13 milliárd fényévnyire is találhatók galaxisok, ezeknek az ősrobbanás óta közel fénysebességgel kell mozognia. Tekintve, hogy ehhez hasonlóan távoli objektumok ellentétes oldalon is megfigyelhetők, azoknak a fénysebességnél is gyorsabban kell mozognia.

6. A további átmenetek során plazma állapot, majd az atomok létrejötte következik. Ennek kapcsán felmerül egy újabb probléma, éspedig az anyag és az antianyag találkozása, ami után az anyagi világ teljes megsemmisülésének kellett volna bekövetkezni. A magyarázat szerint volt némi eltérés az anyag és az antianyag mennyisége között, és ez a különbözet képezi a jelenlegi univerzum anyagát. De mi okozta az eltérést? Miért nem képződött pontosan ugyanannyi anyag és antianyag?

7. Az ősrobbanás és a táguló világegyetem ellentmond a kozmológiai elvnek. Ha ugyanis igaz lenne az elmélet, akkor az univerzum anyaga egy folyamatosan táguló gömbhéjon helyezkedne el. Egy ilyen világban a csillagok száma, távolsága és sebessége attól függne, hogy melyik irányba nézünk, hacsak nincs naprendszerünk az univerzum „közepén”, vagyis az ősrobbanás helyén – ami valószínűtlen.

8. Láthatunk szép felvételeket ütköző galaxisokról, a Tejútrendszerünk is ütközni fog a közeledő Androméda galaxissal. Egy táguló világegyetemben minden objektumnak távolodnia kellene egymástól (mint a felfújódó léggömbre rajzolt pontok).

9. A fentiekhez tartozik, hogy a világegyetem mai leírása nem is értelmezhető arra az esetre, ha a táguló világ anyaga időnként találkozik.

10. A csillaghalmazok keletkezésének jelenleg elfogadott elmélete szerint a galaxisok kialakulásához nagyságrendileg 100 milliárd év szükséges, ami ellentmond a világegyetem 13,7 milliárd évre becsült korának.

11. A Spitzer teleszkóppal az ősrobbanás után 600 millió – 1 milliárd évvel kialakult galaxisokban olyan vörös óriás típusú csillagokat észleltek, melyek hidrogén készletüket már elégették, tehát 5~10 milliárd évvel az ősrobbanás előtt kellett volna keletkezniük.

A fizikusok által felvetett néhány probléma:

12. A mikrohullámú háttérsugárzást egyesek az ősrobbanás bizonyítékaként állítják be, mások éppen ellenkezőleg, a cáfolataként. Richard Lieu profeszor és munkatársa, Jonathan Mittas (Alabamai Egyetem, Huntsville) az Astrophysical Journal c. szaklap hasábjain fogalmazta meg kétségeit. Szerintük a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzásában megfigyelt hideg foltok mérete túlzottan hasonló, a hideg foltok megfigyelt méretének szélesebb eloszlást kellene mutatnia. Indoklásuk szerint az egyik hideg foltból érkező sugárzás útja során nagyrészt üres téren halad át, míg hozzánk érkezik, egy másik hideg foltból induló sugárzás útjába viszont galaxisok, galaxis halmazok esnek. A gravitációs lencsehatás miatt műszereikhez érve a háttérsugárzásnak nem a hideg folt eredeti kiterjedését kellene mutatnia, hanem annál nagyobbat. A megfigyelt foltnagyságok viszont alig térnek el egymástól, nem szórnak az értékek, azaz a kutatók nem tudták kimutatni a gravitációs lencsehatás fellépését.

13. A statikus univerzum modellnek nincs szüksége paraméterekre

A Big Bang modell a különböző megfigyeléseknek csak állítható paraméterekkel tud megfelelni, melyek közül az egyiknek (a kozmikus tágulás paraméternek) egymást kölcsönösen kizáró értékeket kell adni ahhoz, hogy megfeleljen a különböző teszteknek. Ezek a felvett paraméterek meghamisítják a Big Bang elméletet.

14. A mikrohullámú háttérsugárzás inkább magyarázható a csillagok által melegített univerzummal, mint egy tűzgolyó maradékával

A "tér hőmérséklete" a címe Sir Arthur Eddington híres 1926-os munkájának. Eddington kiszámította a testek lehűlését a térben, figyelembe véve, hogy elmerülnek a távoli csillagok sugárzásában. Ha nincs beállítható paraméter, a kapott 3°K (később finomították, hogy 2,8°K), lényegében ugyanaz, mint a megfigyelt, úgynevezett "háttér" hőmérséklet. Hasonló, bár kevésbé pontos számítás érvényes a hőmérséklet korlátjára a galaxis közi térben, a galaxisok sugárzásában. Tehát a galaxis közi anyag olyan, mint egy köd, és ezért egyszerűbb magyarázatot ad a mikrohullámú sugárzásra, beleértve a feketetest sugárzás spektrumát is.

Ez a köd megmagyarázza a rádió galaxisok zavaró infravörös arányát is. A távoli galaxisok által kibocsájtott sugárzás csökken a hullámhossz növekedésével, ami várható, ha a nagyobb hullámhossz elnyelődik a galaxis közi anyagban. Példaképp a rádió galaxisok fényességi aránya az infravörös és a rádió hullámhosszokon változik a távolsággal az abszorpció miatt. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb hullámhossz könnyebben elnyelődik a galaxis anyagában.

De ha a mikrohullámú sugárzás elnyelődik az anyagokban, akkor nagyon nagy távolságokban nem lehetne olyan egyenletes, mint amilyent tapasztalunk, ezt csak a galaxis közi anyag sugárzása okozhatja. Emiatt a mikrohullámú sugárzás nem jöhet közvetlenül a galaxisokból, ami arra mutat, hogy a Big Bang elmélet nem helyes.

A Big Bang elméleten alapuló előrejelzések nem voltak elég pontosak, a legrosszabb a Gamow által 1961-ben megadott 50°K. A Big Bang elméleten alapuló számítások 5°K és 50°K közötti értékkel tértek el a világűr hideg anyagának hőmérsékletétől, és nem adtak magyarázatot a rádió galaxisok intenzitás eltéréseinek hullámhossz függőségére.

15. Az elemek Big Bang elmélet által jelzett mennyisége túl sok önkényesen felvett paramétert igényel

Hoyle helyesen becsülte meg az univerzum elemeinek számát az eredeti, állandó állapotú kozmológiai modelljében.

A Big Bang elmélet átvette ezt az eredményt és a könnyű elemekre koncentrál. Minden számítás szükségessé tesz legalább egy beállítható paramétert az elemek előrejelzésére. Gyakran ezeknek a paramétereknek az értékétől függ, hogy létrejön-e, vagy elbomlik egy elem a Big Bang-et követően. Ezen paraméterek nélkül az ősrobbanás elmélete nem működik, de minden elemhez más paramétert kell rendelni.

16. A vöröseltolódás nem arányos a megfigyelt objektum távolságával

Halton C. Arp (a galaxis atlaszáról ismert csillagász) számos, egymáshoz közel látszó objektumot fényképezett le, melyek színképei nagyon különböző vöröseltolódást mutattak – azaz a Hubble által felállított törvény szerint egymástól valójában nagyon messze kell lenniük -, annak ellenére, hogy közöttük anyaghidak formájában jól látható fizikai kapcsolat van. Szerinte ez azt jelenti, hogy a vöröseltolódás nem minden esetben a távolság indikátora, azt más, ismeretlen fizikai folyamatok okozhatják.

17. A könnyű elemek túlnyomó mennyiségének jóslata ellentmond a sűrűségnek

A Big Bang elmélet szerint a világegyetem anyagának sűrűsége a könnyű elemeknek megfelelő, de a sűrűségnek a bőséges deutériumra, lítium-7-re és hélium-4-re vonatkozó jóslatai ellentmondanak egymásnak, és ezt az eltérést az új megfigyelések még erősítették is.

18. A nagy skálájú falak, üregek túl öregek

A Big Bang elmélet szerint a világegyetemben semmilyen objektum nem lehet idősebb az ősrobbanás koránál. Mégis nagyszabású falak, üregek figyelhetők meg, amelyek nem jöhettek létre az ősrobbanás óta anélkül, hogy mai galaxisok sebességét messze meghaladnák a megfigyelések. Alapul véve a megfigyelt sebességet, ezen üregeknek keletkezéséhez legalább 70 milliárd évre volt szükség, ötször többre, az ősrobbanástól számított időnél.

19. A galaxisok helyi mozgási sebessége túl nagy egy minden irányban egyforma, véges galaxisban

A 90-es évek elején úgy tudtuk, hogy az adott fényességű galaxisok vörös eltolódása eltér az ég ellentétes oldalán. A Big Bang elmélet ezt úgy magyarázta, mint egy rejtélyes, legalább 130 megaparszek méretű folyamot. Újabb tanulmányok szerint nem találtak ilyet, ehelyett 60-70 megaparszek méretű áramlásokat észleltek a háttérsugárzáshoz képest minden oldalon. A Big Bang elmélet egyedüli alternatívája a galaxisok nagy skálájú áramlására az, hogy a mikrohullámú sugárzás is mozgásban van hozzánk képest. Ez viszont másfelől sérti a Big Bang elméletet.

20. Nagyobbrészt egy ismeretlen, nem bárion jellegű láthatatlan sötét anyagnak kellene kitöltenie az univerzumot

A Big Bang elmélet elszórt galaxisokkal, csomókkal, szupercsomókkal számol és az univerzumot kitöltő láthatatlan, nem észlelhető sötét anyaggal, hogy az elmélet életképes legyen. Végül is az univerzum több mint 90%-a állna olyasmiből, amit soha nem észleltünk.

21. A Hubble által látható legtávolabbi galaxisok némelyike nagyobb vörös eltolást mutat (z=6≈7), mint a legnagyobb vöröseltolódású kvazárok

A Big Bang elmélet szerint szükségszerű, hogy a korai univerzum csillagainak, kvazárjainak, galaxisainak anyaga egyszerű legyen, mivel szupernovák több generációja szükséges ahhoz, hogy a fémek felépüljenek. A megfigyelések azonban sokféle fémet találtak a legkorábbi kvazárokban és galaxisokban. Ezen kívül bizonyítékaink vannak olyan galaxisokra, melyeknek a Big Bang elmélet szerinti sötét időszakban kellett keletkezniük, amikor a korai galaxisok fényét blokkolták volna a hidrogénfelhők.

22. A felszíni fényesség állandó

Az egyik legfontosabb jóslata a Big Bang elméletnek az, hogy a hétköznapi geometria nem működik nagy távolságok esetén. Körülöttünk a földön, a naprendszerben és a galaxisban, ahogy a tárgyak távolodnak, egyre kisebbek lesznek. Mivel a távolság korrelál a vöröseltolódással, azonos szögben látható objektumok vöröseltolódása állandó. Hasonlóképp a felszíni tárgyak fényessége, az egységnyi felületre eső fényerő az égen, ami a fotonok másodpercenkénti számával mérhető, egy állandó a hasonló objektumok távolságának növekedésével.

Ezzel szemben a Big Bang elmélet szerinti táguló univerzum azt jósolja, hogy a felületi fényesség (z + 1) -3 arányban csökken. Távolabbi objektumoknak nagyobbnak kellene látszania, de a megfigyelések azt mutatják, hogy valójában a felületi fényesség a galaxisok z=6 vöröseltolódásáig pontosan állandó, ahogy megjósolta a nem táguló világegyetem teóriája, és ez éles ellentétben áll a Big Bang elmélettel. Az ezen különbséget az evolúcióval magyarázó törekvések – vagyis hogy a korai galaxisok eltérnek a maitól – arra az eredményre vezetnek, hogy a galaxisok hihetetlenül fényesek és sűrűek.

23. Túl sok a feltételezett elem (sötét anyag, sötét energia és infláció)

A Big Bang elmélethez három feltételezett elem szükséges – az infláció, a nem barion (sötét) anyag és a sötét energia –, hogy leküzdjék az elmélet és a megfigyelések közötti jelentős ellentmondásokat. Nincs bizonyíték, amely megerősítené a fenti három hipotetikus elem bármelyikét. Sok laboratóriumi kísérletet elvégeztek az elmúlt évtizedekben, hogy megtalálják a keresett, nem barionikus anyagot, minden esetben negatív eredménnyel.

A feltételezett infláció nélkül a Big Bang nem jósol izotróp (egyenletes) kozmikus háttérsugárzást (CBR).

Nem barionikus anyag nélkül a sűrűségre vonatkozó előrejelzés önellentmondásos, az infláció 20-szor nagyobb sűrűséget jósol a könnyű elemeknek (amely állítások ellentétben állnak egymással).

Sötét energia nélkül az elmélet az univerzum korát fiatalabbnak jósolja galaxisunk sok csillagánál.

24. Nem teljesül az energia megmaradás elve

A feltételezett sötét energia területén megsérti az egyik legjobban vizsgált fizika törvényt – az energia- és anyagmegmaradás elvét –, hiszen a sötét energia a semmiből származna. Ennek az alapvető természeti törvénynek a mellőzése annak érdekében, hogy megőrizzék a Big Bang elméletet, nem elfogadott a fizika más területein.

25. A kozmikus háttérsugárzás (CBR) és a helyi szuperhalmaz összehangoltsága

A CBR legnagyobb szögskála elemeinek ingadozása (anizotrópiája) nem véletlenszerű, hanem határozottan irányított az égen. A quadrupole és octopole teljesítmény egy gyűrű körül összpontosul az égen, és lényegében nulla egy kiemelt tengelyen. Ezen tengely iránya a Virgo felé mutat, és pontosan annak a helyi szuperhalmaznak a tengelyén fekszik, amelynek a mi galaxisunk is része. Ez a megfigyelés teljesen ellentmond a Big Bang azon feltételezésének, hogy a CBR a helyi szuperhalmaztól messze származik és a legnagyobb skálán izotróp, kitüntetett irány nélküli a térben. (A Big Bang teoretikusok véletlenszerűen jelölték ki a preferált CBR irányt, éspedig a Virgo felé, hogy elkerüljék az újabb buktatókat, és összekeverték új ad hoc feltevésekkel, beleértve, hogy az univerzum csak egyetlen térbeli irányban véges, amely feltételezés teljesen ellentmond a Big Bang inflációs modelljének, az egyetlen modellnek, amit általánosan elfogadnak a Big Bang hívők.)

26. Az inflációval kapcsolatos problémák

Ha a mai univerzumot visszavezetjük a kezdet közelébe, 1059-szeres eltérést kapunk a kritikus sűrűségtől. Az ettől való jelentős eltérés az univerzum összeomlásához, vagy széteséséhez vezet.

Az infláció feltételezésével nem érhető el ez a cél, mert sok megfigyelés szól ellene.

Ahhoz, hogy a Big Bang elmélet szerinti inflációs szakaszt megőrizzük, két új, beállítandó paraméter szükséges:

a) A kozmológiai konstans, ami komoly probléma, mert az elmélet szerinti értéke 10120, a megfigyelések szerint kisebb, mint 1.

b) Sötét energia, mely nem észlelhető, de szükséges ahhoz, hogy megtartsuk az elmélet és a megfigyelések közötti összhangot. Ezért ezt úgy is hívják, hogy „alapvető halandzsa tényező”.

27. A kvazárok fényessége

Ha a vörös eltolódás 10-szeres, akkor a távolság is, tehát a fényességnek 100-szor kisebbnek kellene lenni.

A Big Bang elmélet szerint, ha egy kvazár vörös eltolódása 1 és egy másiké 0,1, akkor az első tízszer messzebb van (bár a vörös eltolódás nem pontosan követi az egyenes arányt, a becslés elég pontos). Ha ezek a kvazárok egyformák, akkor a közelebbi fényességének 100-szor nagyobbnak kellene lenni ahhoz, hogy körülbelül egyforma legyen a fényességük. Ez azt jelenti, hogy a távolabbi kvazár 100-szor fényesebb. Nem világos, miért viselkednek ilyen rejtélyesen a kvazárok a Big Bang elmélet szerint.

Sok bizonyíték van arra, hogy a nagy kvazárok vörös eltolódása egy kozmológiai és egy belső tényező kombinációja, és a legtöbb esetben az utóbbi a domináns. A legtöbb nagy kvazár vörös eltolódása (z>1) kevéssé korrelál a távolsággal.

28. A gömb galaxisok kora (17 ±1 milliárd év) nagyobb az univerzum koránál (13 ±1 milliárd év)

A csillagászok évtizedek óta tanulmányozzák ezt, de nem kívánják megmagyarázni a megfigyelésből adódó problémát, mert az a Hubble időszakot régebbre tolná, ami további problémákat vetne fel a Big Bang elmélettel kapcsolatban.

Werner Gitt

Kezdetben ​volt az információ