Richard Feynman elgondolása, miszerint egy részecske minden lehetséges útvonalat bejár, kapcsolódik valahogy a párhuzamos univerzumokhoz?

Nem kapcsolódik, hibásan értelmezed, illetve valamiért mindenbe párhuzamos világokat akarsz belelátni, alaptalanul.

(tutira tied a többi multiverzumos kérdés is az elmúlt 1-2 napból).

Idéznék a wikiről, szerintem ez a minden útvonalat bejáró részecske dolog innen származik:

"Feynman megközelítésében egy olyan esemény valószínűsége, ami többféleképpen is megtörténhet (mint például egy elektron megtalálási valószínűsége egy bizonyos ponton), azoknak a valószínűségeknek az összege, ahogyan az esemény lejátszódhat. Ha ezeket a valószínűségeket összeadjuk, az eredmény a Schrödinger-hullám lesz"

"És ha nem, mi ennek a jelentősége?"

Az, ami a kvantumfizikai határozatlanságé.

Az, ami Schrödinger egyszerre élő és döglött macskájáé.

Az előző kérdéseket nem én tettem fel. A kérdésem feltétele után visszagörgettem, és meglepően láttam, hogy született már ehhez hasonló kérdése.

Én most olvasom "A kvamtum világegyetem" című könyvet Brian Cox-tól és Jeff Forshawtól, ez ihletett meg.

Bocs, a másik profilba vagyok belépve, nem azon, amin feltettem a kérdést. Mindegy.

Köszönöm a választ.

Valamiért most ez a párhuzamos univerzum téma itt "trendi" lett, néha borzalmasan gagyi kérdésekkel.

Biztosra vettem ,hogy azonos a forrás, tévedtem.

De akármennyire is le lett pontozva a válaszom, ez van.

A kvantumvilág egyetlen esetleges összefüggése a multiverzum elmélettel az, hogy a hullámfüggvény-összeomlás talán nem is összeomlás, hanem valóságvonalak szétválása.

Viszont a kvantumfizika eme feltételezés nélkül is működőképes, úgyhogy a multiverzum témája továbbra is inkább fikció, mint tudomány.

Elvileg a kérdés nem gagyi. Mármint abban az értelemben nem, hogy kérdező komolynak hiszi. Ez attól szokott lenni, hogy olyasmiket olvasunk, amihez minimális ismereteink sincsenek (ez lesz egyre inkább trendi), a leírtak értelmezésénél saját korábbi ismereteinkre, tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. És minthogy a témában ez nulla, nagyjából minden szó félreértődik, így keletkezik például olyan fizikai jelenség, ami vagy nem létezik vagy értelmes fizikus egészen más módon gondol rá.

Szokás megsértődni, ha az ember azt mondja, az adott tárgyhoz több ismeret kell. Nem az ismeret mennyiségét kritizálja ilyenkor az ember (természetes, ha egy témához kevéssé értünk, hiszen a világ nagy és bonyolult), hanem a témához szükséges és a meglévő ismeret közötti nagyságra hívja fel a figyelmet. A félreértés ilyenkor természetes, és ennek el nem fogadása is természetes.

Ezért tehát a kérdésre: nem kapcsolódik, mert nehéz kapcsolódni nem létező (nem bizonyított) valósághoz.