Miért kíváncsi az ember?

A kíváncsiság a mai napig hasznos, mert az miatt fejlődünk, amivel könnyítjük a saját életünket. Ráadásul egy kisgyerek hogy ismerné meg a világot, ha nem lenne kíváncsi?

Az evolúció egyébként sem egyik napról a másikra tüntet el tulajdonságokat. Ha azok régen hasznosak voltak, akkor ha már semlegesek, akkor is sokszor évmilliókba is telhet, mire eltűnik, mert nem hátráltatja az egyedet.

"eléggé fejlett szinten vagyunk"?

Viccelsz? Egy vírussal nem bírunk el, a klímaváltozás halálos veszélyt jelent, nem beszélve a kozmikus veszélyekről.

Ha nem kíváncsiskodjuk ki a megoldásokat villámgyorsan, akkor kipusztulunk.

Maga a kíváncsiság megjelenése az állatvilágban nem egészen tisztázott. Bizonyára a kíváncsibb egyedek sikeresebben tudtak szaporodni és ez által továbbörökíteni a génjeiket, amik a kíváncsiságra való hajlamot tárolják.

Az embernél ez igencsak látványosan elterjedt. Bár a fogascetek és más elmősök is meglehetősen kíváncsinak számítanak az állatvilágban. Tehát a mi esetünk habár extrém, de nem számít egyedinek az állatvilágban.

Az ember kiemelkedő eszközhasználata hihetetlenül sikeressé tette a Földi élőlények között, és ebben minden bizonnyal a kíváncsiságunk is közrejátszott. A kíváncsibb egyedek jobban megfigyelik a környezetüket. És jobban foglalkoztatják őket az ok-okozati összefüggések. Tehát akarva-akaratlanul is többet értenek meg a világból. Több összefüggésre jönnek rá. És ez a tudás elképesztően fel tud értékelődni ha a túlélésről vagy szaporodásról van szó.

Volt egy érdekes kísérlet, asszem makákókkal: A tengerparton lévő homokba a kutatók ízletes magokat szórtak el. Amiket a majmok el is fogyasztottak, annak ellenére is, hogy a magokra ráragadtak a homokszemek. Az egyik majom azonban kíváncsibb volt a többinél és a homokos magokat beleszórta a tengerbe. Bizonyára azért, hogy megmossa, vagy megsózza. És láss csodát! A homokszemek leúsztak a tengerfenékre, a magok meg fennmaradtak a víz tetején. Tehát rájött hogyan lehet az összes magot megtisztítani a homoktól gyorsan és egyszerűen. Sőt még ízletesebbé is tenni a tengerben lévő só miatt. ÉS most jön a lényeg: Ez a kíváncsi maki lett a találmánya után az alfa! A nőstények vele akartak párosodni. így működik tehát a kíváncsiságra való hajlam génjeinek a továbbörökítése a gyakorlatban. Ez történhetett az embernél is csak sokkal látványosabb szinten és sok millió éven keresztül.

Én szelektív kíváncsiságban szenvedek.

Épp tegnap beszélgettem a szomszéddal, hogy már évek óta ugyanabban az időpontban jár haza, én meg nem tudtam, hogy ez hány órakor van. Egyáltalán nem vagyok kíváncsi a másik ember magánéletére.

Viszont roppant kíváncsi vagyok minden másra.

A mi van a grafit ceruzában -tól egészen az űrrepülésig.

Ma már nagyon értékelem a tudást, annak ellenére, hogy fiatal koromban nem érdekelt a tanulás.