Hol van az Univerzum?

@19:

"Azt valóban nem, csak lehetőség"

Akkor ha jól értem, ezzel vissza is vontad a kijelentésed, miszerint ez "igen valószínű". Oké, ez esetben egyet is értünk :)

"Emiatt lehetséges pl. az, hogy a gravitáció ennyire gyenge, és lehetséges, hogy az átmegy a világok között is"

Igen, de ez már megint más tészta, ez nem a húrelmélet plusz dimenzióinak témaköre. Gizike és gőzeke.

"Ezek egyelőre feltevések"

Pontosan. Gondolatok, hozzárendelhető valószínűségek nélkül.

"Szóval szerinted a relativitás nem működik?"

Ha "relativitás" alatt az általános relativitáselméletet érted, akkor vannak olyan szélsőséges fizikai körülmények, amik között nem használható, de ez elég köztudomású. Minden más esetben természetesen működik. De pl az ősrobbanáskori állapotok vagy a fekete lyukak pont azok a szélsőségek, ahol nem használható egy ponton túl.

Nem egészen ezt mondtam, hanem azt, hogy sok 1000 milliárd év alatt el fognak bomlani az elemek, esetleg a proton marad meg. A fehér törpe is csak addig van egyben, amíg az elemei léteznek.

Ha elbomlanak olyan anyaggá, amelyik már nem marad egyben, akkor az égitestek is elfogynak.

Ha a proton megmarad, az más kérdés... akkor jobban egyben marad majd a világ, de azért ez sem életbiztosítás.

Itt az a helyzet, hogy párolgás azért így is lesz, és ha valami egyszer elpárolgott, az többé nem fog visszajönni, EZÉRT fogynak majd el az égitestek, ez alatt a rendkívül hosszú idő alatt.

Ja, és hogy miért bomlanak el a nem radioaktív anyagok is?

Azért, mert az atommagnak létezik olyan állapota, amikor valamelyik része éppen nincsen benne a magban. Ez egy stabil magnál rendkívül kis valószínűségű - de nem nulla.

Márpedig, ha ilyen fellép, akkor az a mag elbomolhat (vagy vissza is alakulhat, de nem fog minden esetben visszaalakulni). Bármilyen kicsi ennek a valószínűsége, de nagyon hosszú idő alatt végbe fog menni.

@22: Oké, akkor jól sejtettem. Ha emlékszel, az ötödik-hatodik kísérletemre, hogy rávezesselek, mi nem stimmel a gondolatmeneteiddel, ott is feladtam. Utoljára talán azt kérdeztem, hogy ha szerinted vajon a tudomány miért nem tud róla, hogy egyetlen elem sem stabil, de arra nem érkezett válasz. Mint ahogy pl itt arra sem, hogy a tudomány hogyan nem tud róla, hogy a húrelmélet biztosan rossz.

Úgy vettem észre, részben szeretsz a tudomány eredményeire hivatkozni, illetve valahol van igényed a tudomány által feltárt ismereteket, összefüggéseket alapul venni a világképed kialakításakor. Csak valahogy, valamiért ezeket mindig továbbgondolod, olyan irányba, aminek már semmi köze a valós természettudományos ismereteinkhez. Az eredmény meg egy fura egyveleg. Azért jól felismerhető - és azért könnyű rájönni, ki vagy -, mert ez egy ritka megközelítés. Az emberek többsége vagy kb teljes egészében a természettudományok mentén próbálja megismerni a világot, vagy mindenféle maga, vagy más által kitalált képzeteket hangoztat. A kettő mixe nem valami tipikus.

Próbálok akkor más példát hozni.

Vegyünk egy hidrogén atomot.

Az elektron eloszlása olyan, hogy sehol sem csökken nullára. Ez azt jelenti, hogy - egyre kisebb valószínűséggel, de - tetszőleges távolságra eljuthat a magtól. Tudjuk a határozatlanság elvét is.

Ez így azt jelenti, hogy LÉTEZIK olyan állapot, amikor az elektron távolodik a magtól, és a sebessége nagyobb a szökési sebességnél.

Tehát akkor ez az atom fel fog bomlani.

Idáig ez rendben van?

---

Hasonló a helyzet az atommagon belül is, csak ott sokkal nagyobb energiák és kisebb távolságok vannak.

Az erős kölcsönhatás kb. 1 proton távolságban hat max.

Az atom részecskéi szintén egy eloszlást követnek, ami ugyanúgy kilóg az atommagból - a kérdés az, hogy mennyire?

Tehát ott is ugyanúgy létezik az az állapot, amikor valamilyen elemi részecske éppen nincsen az atommagban.

Miben különböznek a stabil elemek a nem stabilaktól?

Sok mindenben, de ELVIEKBEN semmiben (kivéve azt, ahol az összenergia pozitív, mert az azonnal bomlik).

Stabilnak azt nevezzük, amelyik annyira lassan bomlik, hogy azt nem tudjuk megfigyelni.

Ezeknél az eloszlásfüggvény annyira kis része lóg csak ki az atommagból, hogy oda évmilliárdok alatt kerülhet csak a részecske.

@24: Igen, értem az elméleti hátteret, amiről beszélsz. Ugyanakkor vannak atommagok, amikről tudjuk, hogy elbomlanak, és a felezési idejük _bőven_ a milliárd év felett van. Pl a bizmut209-nél a felezési idő húszmilliárdszor hosszabb a milliárd évnél - mégis tudjuk, hogy elbomlik.

Ezek ellenére is elismerem, maximálisan logikus és meggyőző, amit mondasz. Valami nem kerek még mindig, de majd utánalesek. Egyszer. Mindenesetre köszönöm, ez már egy korrekt válasz volt, amivel lehet mit kezdeni.

De ha már így belelendültünk :) A második dolog, aminél kijelentettél valamit, amit a tudomány nem tud, az az volt, hogy a húrelmélet biztosan rossz. Ezt hagyjuk inkább, vagy van erre is valami érved?

Elrontottam az arányokat: vagyis a bomlási esély egy atomnál a milliárdszor milliárdnál is kisebb ilyenkor.

Szerintem csak az a különbség a "stabil" atomoknál, hogy az adott tömegű atomból az adott idő alatt, amíg vizsgálni tudtuk, nem bomlott el annyi, amit már ki tudunk mutatni.

Ugyanis elvi korlátot sehol sem látok.

De kérdezd meg Dávid Gyulát: ő valószínűleg jobb elméleti háttérrel rendelkezik erről. Én is tőle hallottam ezt.

A húrelméletnél pedig arra gondolok, hogy valószínűleg van benne valami olyan pontatlanság, ami miatt jelentős helyesbítésre szorul. Biztosat ugye a tudósok se tudnak, nem hogy én :-)

Pl. arra tudok gondolni, hogy ebben a (méret és energia) tartományban valamelyik olyan fogalmunk, amit természetesnek veszünk, nem stimmel.

De ezzel az elmélettel olyan probléma is van, hogy a legelső kísérlethez is akkora energia kellene, amiről jelenleg még álmodni se tudunk.