És ha nem is volt ősrobbanás ?

Azért azt elég nehéz elképzelni, hogy a szomszédos univerzumok minden irányból egyformán vonzzák a miénket, aminek mi pont a közepén vagyunk ...

Mert ugye így lehetne, hogy azt tapasztaljuk, hogy az univerzumunk minden irányba egyformán tágul.

Egyre több jel mutat arra, hogy nem volt ősrobbanás.

Maga az ősrobbanás elmélet azért keletkezett, mert ez volt a legkézenfekvőbb magyarázat a világegyetem tágulására.

Az évtizedek alatt minden kutatási eredményt megpróbáltak hozzá igazítani, de ez már egyre nehezebb...

Van egy olyan elképzelés, mi szerint az univerzumnak van egy tüköruniverzuma. Ezt úgy kell elképzelni, hogy volt az ősrobbanás, azt egy "pont"-nak képzeljük el. Az elképzelés alapja az, hogy tulajdonképpen nem volt ősrobbanás, hanem az egészet ilyen "dupla" kúpként képzelik el, ahol a két kúp végei egy pontban összekapcsolódnak. A kúp egyik irányban a "sima" univerzumunk van, a másikban pedig a tüköruniverzum. Ez azt jelenti, hogy ott minden fordtíva megy, még az idő is.

Úgy gondolják, hogy a dolog úgy történik, hogy a tüköruniverzumban valamikor elkezdett visszafele telni az idő, és így egy nagy "reccs" formájában zsugorodni kezdett. (Ez jelenleg is egy világvége elmélet). A "reccs" végén egy pontba zsugorodott minden, majd a "másik" oldalon meg elkezdett kitágulni, és így lett a mi univerzumunk. Az elmélet további része az, hogy majd egyszer a mi univerzumunk is össze fog roskadni, ez lesz a "nagy reccs". (Mint írtam, ez jelenleg is és régebben is egy világvége elmélet). Innentől kezdve meg kezdődik minden előről, és azt gondolják egyesek, hogy ez egy örökké tartó folyamat.

Tehát tulajdonképpen bizonyos szemszögből nézve nem volt ősrobbanás eme elmélet szerint.

De ez csak elmélet.

További elméletek vannak, hogy nem is univerzumról, hanem multiverzumról beszélünk, folyamatosan történnek ősrobbanások, húrelmélet, stb. Utóbbi elméleteknek van nagyobb tere.

Határozottan ellenzem az ilyen kijelentéseket "elméletnek" nevezni. A hamis tévképzetek pontosan ilyen pongyola fogalmazások alapján alakulhatnak ki.

"ja és csillagászok kérdezik" - tökéletesen kizárt, látatlanban. Nem kérdezik, hanem talán néhány merész csillagász mereng. Tudós nem kérdez, hanem állít és bizonyít. Igénytelen firkász ezt interpretálhatja "kérdezésnek".

"van olyan elképzelés, mi szerint az univerzumnak van egy tüköruniverzuma" - igen van, ez azonban még csak nem is hipotézis. Egy merész gondolat, amely még semmiféle alátámasztással nem rendelkezik.

Egy fizikai elmélet alá van támasztva bizonyítással. Közvetlen vagy közvetett mérési eredménnyel, komoly számításokkal. És mindez illeszkedik a korábbi elméletekhez, nincs ellentmondás, kiterjeszthető. Az elmélet konszenzusos annyiban, hogy a téma fontos művelői egyetértenek vele. Még annyi, hogy miden elmélet egy bizonyos időpontban igaz. Később lehetséges olyan mérési eredmény, ami új magyarázatokat vagy éppen az elmélet átalakítását igényli. De ez már egy másik fejezet.

Egy hipotézis akkor születik, amikor egy elmélet túl bonyolult, ezért vitatják néhányan, a hipotézis az ellenbizonyítás egy eleme. Néhány adat szól mellette (pontosabban nem cáfolja), de még korántsem teljes, azaz sok bizonyítékot igényel. A hipotézis már jókora utat tett meg a fantazmagóriától az elmélet felé.

Az elképzelés sokkal hátrább van ezen az úton. Első látásra nem cáfolható, de semmi nem támasztja alá. Az elképzelés tehát a gondolkodásnak az a szintje, amely az ismert szabályoknak megfelel, de még semmi sem igazolta létét. Éppen azért fogalmazzák meg, hogy kijelöljenek egy célt, amely vagy új elméletet hoz, vagy a régit támasztja alá.

Fontos tudni, minél bonyolultabb egy jelenség, annál több megoldás létezik, azaz többféle variációja van az elméletnek, általában kicsit más értelmezési tartományokkal.

Ebből következően, exhibicionista vagy elismertségre vágyó, jobbára önjelölt átlagkutatók próbálnak valami szenzációsnak tűnő elképzeléssel előállni. Lehetőleg olyan témában, amelynek igazolása rendkívül nehéz és/vagy elképesztően drága. Ez teszi lehetővé, hogy sokáig éljen egy hamis nézet. Sajnos azt is ez teszi lehetővé, hogy egy komoly de meghökkentő elképzelés hamar elméletté váljon. Az ősrobbanás tipikusan ilyen hipotézis, szinte vonzza az embereket más változat kiötlésére. Azonban amíg legalábbis az nincs kimutatva, hogy minden meglévő elmélet próbáját kiállja, mindössze a "szenzáció" megnevezést vívhatja ki. Tudom, ez sokakat lenyűgöz, ezzel se lenne bajom, ha a "szórakozás" kategóriában lenne. Itt azonban a megemlítésen túl több figyelmet -egyelőre - nem érdemel. A csámcsogást valahogy nehéz tudományos viselkedésnek tekinteni.

Anélkül, hogy beleszólnék a vitátokba, kedves előző, ez a legnagyobb hülyeség, amit állítani lehet: "Tudós nem kérdez, hanem állít és bizonyít."

A tudós - ha jó tudós és elfogulatlan - akkor igenis KÉRDEZ, kutat, és nem pedig egy előre megfogalmazott állítást, előfeltevést igyekszik mindenáron bebizonyítani. Ha állít valamit, akkor azt a kutatás, kérdésfeltevés után és annak eredményeképp teszi, semmiképp nem előtte.

Feltételezem azért jóhiszeműen, hogy talán te is így értetted, csak nem voltál egyértelmű...

"miért ne lehetne, hogy az egyes univerzumok vonzzák egymást ?"

De, lehet ilyen.

Csak akkor a világunk közepe kevésbé tágulna, mint a széle, hiszen az messzebb van a vonzástól.

Ezen kívül hihetetlen szerencse kellene hozzá, hogy minden oldalról egészen pontosan ugyanannyi és ugyanolyan nehéz univerzum vegyen körbe minket - mennyi is? Mert ha túl nagyok, és kevés van belőlük, akkor éreznének azt, hogy a közöttük levő hézag nem vonz, ha meg túl aprók, akkor a miénk miért nagyobb?

Szóval ezt az elképzelést nem ártana még egy kicsit kidolgozni és legalább valamennyire bizonyítani, mielőtt felveted.

Az a baj az ilyen műsorokkal hogy mindig 1 néző pontból mondják a dolgokat.

Nem vagyok hozzá értő, de mindig vannak kérdőjelek amiket nem tudok megmagyarázni.

Igazából elképzelhetőnek tartok mindent, viszont az a véleményem hogy nagyon bele vannak magyarázva a dolgok az összesbe.

Valami közti dolog lehetséges szerintem.