Letezhet planck-hossznal rovidebb hullamhosszu elektromagneses sugarzas?

A Planck tartomány alatt semmi sem létezik. Bizonyítva van, hogy nem vesz fel semmi fizikai értéket. Az az anyagi világ legkisebb egysége

Egy fizikus

Pedig a fizikus jól írta.

A világunk mindenféle tekintetben kvantált.

Tehát minden alapértékre létezik a legkissebb fogalma. Ez könnyen bizonyítható logikai úton.

Nem is ez a gond, hanem ennek a dolognak a nagyléptékű hatásaiba nem sokan gondoltak bele eddig.

(például minden négyzetes összefüggés érvényét veszti, ha a valóságra karjuk alkalmazni...)

"A világunk mindenféle tekintetben kvantált."

Ez nem biztos és a Planck-méret sem jelent kvantált mennyiséget, csupán értelmezési határt az adott mértékegységre, méretre.

"Tehát minden alapértékre létezik a legkissebb fogalma. Ez könnyen bizonyítható logikai úton."

Matematikailag meg bizonyítható, hogy nincs olyan, hogy legkisebb. Szóval z ilyen "logikai" bizonyításokat hagyjuk, mert nem sok köze van a valós fizikához.

Egy fizikustól én is erősnek érzem a Planck-méretet, mint egységet emlegetni, nem pedig mint legkisebb értelmezett mennyiséget.

Ez némi kételkedésre ad alapot az aláírás jogosságában.

Wadmalac, itt is összetalálkoztunk :D

Visszatérve a válaszodra, én inkább a matematikára mondanám azt, hogy nincs sok köze a valós fizikához :)))

"én inkább a matematikára mondanám azt, hogy nincs sok köze a valós fizikához :)))"

Hát ez azért erős, nézve, hogy a komplett fizika a matekra épül. :D

Az tény, hogy a fizika nem mindent enged meg, amit egy képlet a papíron igen.

> A világunk mindenféle tekintetben kvantált.

A jelenlegi ismereteink alapján ez így nem állja meg a helyét. Vannak kvantált mennyiségek. De vannak folytonos mennyiségek is. Hogy a tér és az idő kvantált-e, az nyitott kérdés. A Planck-egységek nem, illetve nem feltétlenül jelentenek legkisebb egységeket, ha téridő kvantált is lenne, akkor sem vehető készpénznek, hogy a Planck-idő, illetve a Planck-hossz ennek a kvantuma.

> Tehát minden alapértékre létezik a legkissebb fogalma. Ez könnyen bizonyítható logikai úton.

Kíváncsi lennék erre a logikai bizonyításra. A fizika a megfigyelésekből von le következtetést. Logikai úton belátható következtetés önmagában nem biztos, hogy helyes, még akkor sem, ha az állítások nagy része fizikai megfigyelésből származó állítás.

> Hát ez azért erős, nézve, hogy a komplett fizika a matekra épül. :D

Igen. De a matematika absztrakció. Sokszor igyekszünk olyan matematikai rendszerekkel dolgozni, amiknek van fizikai realitása. De a matematika nem természettudomány. Simán összedobhatsz egy teljesen absztrakt axiómarendszert, annak feltárhatod az összefüggéseit, függetlenül attól, hogy van-e fizikai realitása a matematikádnak.

Pl. ott van a geometria. Eukleidész szépen megfogalmazta a geometria axiómarendszerét. De az egyik állítása valahogy kevésbé volt magától értődő, mint a többi. Megpróbálták levezetni a többi axiómából, hátha szükségtelen ez az axióma. Nem ment. Megpróbálták ekvivalens, de sokkal inkább magától értődő axiómára cserélni. Az sem ment. Aztán megpróbálták azt, hogy feltételezték az axióma ellentétét, mert ha az úgy logikai ellentmondásra vezet, abból be lehet látni, hogy az eredeti axióma szükségszerűen igaz. És itt jött a meglepetés, mert egy ilyen rendszer sem vezetett ellentmondásra. Sőt az euklideszi axiómarendszerhez képest – ahol pl. egy egyenessel egy külső ponton át csak egyetlen párhuzamos húzható – rögtön kétféle geometria is megjelent, ahol egy egyenessel egy külső ponton keresztül végtelen sok párhuzamos húzható, meg olyan is, amiben egy sem. Volt a matematikában három ugyanolyan jogosan elfogadható, önmagában konzisztens, ellentmondásmentes geometriánk. Hogy a fizikai világunk terét melyik geometria írja le? Úgy voltak vele, hogy majd ezt a fizika eldönti. Meg voltak győződve, hogy az euklideszi (sík) geometria írja le a fizikai világunkat, aztán Einstein után kiderült, hogy a hiperbolikus geometria írja le a fizikai világot. De ettől a másik két geometria önmagában a matematikán belül létező, ellentmondásmentes rendszer marad, csak éppen nem a mi fizikai terünket írja le.

Vagy a matematika megalkotta a komplex szám fogalmát. Egy csomó fizikai mennyiség jól reprezentálható komplex számokkal. Pl. váltakozó áram esetén a feszültség, az áramerősség, az ellenállás is jól leírható komplex számokkal. De pl. a hőmérséklet, vagy a tömeg esetén – fizikai jelenségek hiányában – nem tudnánk értelmezést adni egy komplex számmal kifejezett hőmérsékletnek, vagy tömegnek.

A fizika tehát valóban felhasználja a matematikát, mint eszközt. De azt a matematikát, ami a megfigyelések, mérések alapján jól írja le a fizikai világot. A geometria remek eszköz arra, hogy térbeli dolgokra alkalmazzuk, de a klasszikus fizika termodinamikájának a leírására nem alkalmas, ahhoz nem jó eszköz, arra jobb eszköz az algebra.