Milyen olyan természettudomámyos dologról, jelenségről tudtok, amiről még a tudomány semmit nem tud és az okáról fogalmuk sincs a tudósoknak?

Ki az az ismerősöd, akit még nem ismersz? - hát ilyen a kérdés. Egy jelenség vagy természettudományos mert ismerik, vagy nem az mert nem ismerik.

Szavaknak van jelentésük.

Mint ahogy írták logikailag is lehetetlen természeted tudományos dologról beszélni amiröl semmit nem tudunk. De rengeteg nyitott dolog van még aminek nem értjük a müködését.

-Részecske hullám kettösség a kvantummechanikában.

-Sötét anyag.

-Navier–Stokes-egyenletek.

stb

Olyan (általában ritkán tapasztalható) jelenségek lehetnek, amik valószínűleg természettudományos jellegűek, de még az sem biztos. Némelyik lehet orvosi, pszichológiai vagy más tudományterülethez köthető, torzult adatgyűjtés eredménye, vagy akár átverés is.

Pl: felső sztratoszféra néhány villámtípusa, halálközeli élmények, spontán öngyulladás, stb.

Csak megjegyzem.

A részecskének hullámkettőssége nincs. Kettős természete, mégpedig hullám vagy anyagi van. És elég jól tudják miért és hogyan.

A sötét anyag nem létezik, az egy elméleti feltételezés.

A Navier–Stokes-egyenletek éppen egy fizikai jelenség megmagyarázásara találtattak ki.

#6 Ha ezeknek az okát és pontos müködését leírod azért jópár Nobeldijat kapsz. Navier–Stokes-egyenletek megoldásáért ha jóltudom 1 millio dollár a jutalom.

Bocsi az elsőt elírtam.

9

Vannak olyan egyenletek, amikben szerepelnek pusztán tapasztalati tagok - nem igazán értjük, miért kell oda, de enélkül nem írják le jól a valóságot. Ezeknél valóban nem értjük (te szavaiddal) "a működésük okát". A Navier-Stokes-egyenletek nem ilyenek. Ezek klasszikus mechanikai differenciálegyenletek, melyek más, a klasszikus mechanikában működő egyenletekből és törvényekből vannak levezetve (kontinuitási egyenlet, megmaradási törvények, newtoni folyadékok viselkedése). A Navier-Stokes magyarázata csak annyira lehet ismeretlen, mint ezen törvények mibenléte.

Az egymillió dolláros díj azért jár, mert a levezetés eredményként kapott (eléggé monszter) differenciálegyenletekről matematikailag egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy bármilyen peremfeltételek mellett van megoldásuk. Ez egy bonyolult matematikai probléma. Ettől még a fizikai levezetés teljesen érthető és világos, a törvények pedig nyugodtan alkalmazhatóak a kiindulási törvények és a levezetés során felhasznált feltételezések érvényességi körén belül.