A növény termése lényegében milyen funkciót lát el, "mi az értelme"? (gyépés kérdés elnézést)

Ugyanezt a Google is el tudja "mondani", de legtöbb esetben a termés tartalmaz magokat is, aminek segítsègèvel a növény szaporodik. A termés lényegèben nem nekünk készült, mert mi gyakorlatilag megszakítjuk a körforgást, hanem az állatoknak vagy magának s természetnek, hogy X helytől elszakadva a magok új helyen csírázhassanak és keljenek életre.

Maga a növény egy szaporodni és tàplálkozni akaró lény. Virágai nemiszervként működnek, a termésben lévő mag meg az "embrió".

A megporzás is olyan, hogy a virág a "női nemiszerv" a por medig a "sperma". Konyhanyelven ✌

Kérdezhetnéd úgy is ,hogy a növénynek mi haszna van abból ,hogy gusztusos, húsos gyümölcsöt teremnek vagy a virágjaik miért olyan színesek s illatosak ? Hisz nem lenne elég egy zöld levélszerű, illattalan virág meg egy szinte csak magból álló termés ?

Bár kezdetben ilyesmi diszkrétek voltak ezek, de minél színesebb/ illatosabb egy virág annál jobban felfigyelnek rá a rovarok s egyéb beporzók. Így a feltünöbb virágú növény jobban szaporodik, majd az ő utódjai közül is a mégfeltünőbbek sikeresebbek lesznek=a legfeltűnöbb virágú lesz a legsikeresebb. Ugyan ez a terméssel. A kívánatosabb termésre jobban felfigyelnek az állatok, szívesebben eszik meg=jobban terjednek a magok. A mégkívánatosabb gyümölcsöket termő növények mégjobban tudnak terjeszkedni/ szaporodni. Lőn evolúció.

A termés nem a csajszi. Inkább a "magzat burok".

Itt a virág a nemiszerv és a "csajszi is" egyben. Ha így érted.

Nekem van még egy ötletem, nem jártam utána van e benne valami, de van logikus alapja.

Szóval az tiszta sor, hogy az állatok maggal együtt megeszik a gyümölcsöt, ami sérülés nélkül átmegy a tápcsatornán (mármint a mag) és így messzebbre eljut.

Mikor az állat kiüríti a székletével, trágyázza is a földet egyben, legalábbis lokálian, azon a helyen ahova a mag kerül. Ez gondolom a kezdeti időszakban segít a növénynek a fejlődésben.

Na most ha nem eszi meg a termést egy állat, csak úgy lepotyog a földre, akkor ha elrohad a termés, az egyfajta növényi komposzt formájában ugyanezt a funkciót látja el.

Nekünk sok gyümölcsfánk volt gyerekkoromban, és ott is volt olyan, hogy pl nem tudtuk, vagy nem akartuk felszedni az összes lehullott gyümölcsöt, vagy időjárás miatt sok esett le, vagy alapból betegen hullott le, mert megtámadta valami.

A lényeg, hogy ha volt olyan év, hogy pl nagyobb mennyiség ottmaradt a földön, az egyértelműen "termőbbé", gazdagabbá tette a földet a fa környékén, a következő tavaszra.

A másik, hogy pl ilyen területen megfigyelhetőek voltak a gombák is! Akkor betudtuk annak, hogy oké, nőtt egy pár gomba , különösebben nem érdekelt.

Viszont azóta megismertem ezt a szimbiózist a fák és a gombák között.

A fák gyökereinek a legvégén vékony gombaszálakat "növesztenek", amik hatékonyabbak a tápanyag felvételben, mint a hajszálgyökerek.

Cserébe a gomba ki tud nőni a föld alól, és szaporodni tud, mert fa meg fotoszintetizál , amit meg a gombák tudnak hasznosítani.

Tehát végső soron mindkettő jól jár.

A fa így a gombákat is jobban tudja táplálni, amik szintén szaporodnak a maguk módján, terjeszkednek, de ezzel a terjeszkedéssel a fát is növelik, erősítik, hiszen a gombafonalak a fák terjeszkedő gyökerein nőnek. Minél több gombát "nevel" a hajszálgyökerein, annál több tápanyagot tud felvenni, annál erősebb lesz, vagy pl fák esetében annál magasabbra tud nőni, ami meg a fényért való versenyben jelent neki előnyt.

Ez egy összetett, komplex rendszer, és a természetben minden mindennel összefügg, ezt már más témakörben is megtapasztaltam, hogy a természetben sose önmagában 1 dolgot érdemes vizsgálni, mert az az 1 dolog egy nagyobbnak a része, amivel kölcsönhatásban van.

Olyan összefüggések lehetnek amire az ember nem is gondol, sőt, milliónyi olyan dolog van, amit még fel se fedezett az emberiség.