A nyomás a gravitáció miatt van? Ahol nincs nyomás, ott nincs gravitáció?

Nem egészen, persze van köze hozzá.

A nyomás erőssége az a körülötted lévő részecskék sűrűségétől függ, mint külső nyomás. Pl. az oxigén is a nyomás része. A Holdon nincs nyomás (pontosabban olyan pici, hogy elhanyagolható), mégis van gravitáció.

A nyomás leginkább az atmoszférától függ. A gravitáció hiánya nem öl meg, de a nyomásé igen, mivel ez evolucionálisan így alakult ki. Pontosítok rajta, a gravitáció hiánya is megöl, csak sokkal lassabban.

Nem csak amiatt. A nyomás egységnyi felületre vonatkozó nyomóerőt jelent. Hogy aztán ezt a nyomóerőt mi fejti ki, az azért változhat.

Mondok két példát.

Mi ugye mikor ülünk a gép előtt, akkor nyomóerőt fejtünk ki a szék lapjára, tehát arra nyomás nehezedik. Ez ugye a súlyerő, tehát az az erő, amivel a test az alátámasztását nyomja vagy a felfüggesztését húzza. Kialakulhat az a téves gondolkodás, hogy akkor ez tulajdonképpen a gravitáció ellenereje. Nem az! A súlyerő attól függ, hogy a gravitációs mezőben a gyorsulásunk függőleges komponense mekkora és milyen irányú. A ránk ható gravitációs erő adott pontban ettől nem függ. A súlyerő a gravitáció miatt alakul ki, azzal összefügg, de nem szabad összemosni.

A másik példa, hogy lásd, hogy nem csak a súlyerő tud nyomást csinálni: mondjuk a labda. Abba levegőt fújunk, és a részecskék által kifejtett nyomóerőt értjük a labdában uralkodó nyomáson.

Így világos?

A #6 válasz alapelve helyes. A következtetések enyhén szólva nem.

Válasz: a nyomás nemcsak a gravitáció miatt van. Ahol nincs nyomás, ott nincs ami a gravitációs hatást kifejtse.

Indok: a nyomás egy felületre ható erő. Az erő sokféle tud lenni. Közülük egy a gravitációs erő. Ha van közvetítő közeg és van felület, akkor lehetséges nyomás is emiatt. Egy jó példa a szék mint felület és a rajta ülő ember, mint közvetítő közeg. Az emberre, mint tömegre hat a gravitációs erő, ezért az embernek illene gyorsulva mozognia. Csakhogy az emberünk a székre ülve, e mozgásában gátolva lesz, mert az ő gravitációtól származó tehetetlenségi ereje kisebb, mint a szék felületi összetartó ereje, ezért a széknek hull darabjaira, hanem ellenáll ennek az erőnek. Hétköznapi szóval az ember feneke nyomja a széket, vagyis a gravitáció hatására a székre mint felületre ez esetben az ember közvetítésével nyomás nehezedik. De ha egy húszmázsás (nagy tömegű) sziklát veszel, a szék összeroppan és a szék szempontjából nincs felület, nincs nyomás se.

Vegyük a labdát. Az ép labda belseje a felület. Kezdetben semmi nyomás, mert kivül is van egy atmoszférás levegő, belül is van egy atmoszférás levegő, nincs mi nyomjon (kívül belül egyforma, erő kiegyenlítve). De fújom bele a levegőt, ami szeret terjeszkedni. Bizonyos idő múlva kívül marad az egy atmoszféra, de annyi levegőt fújtam bele, hogy az akkora térfogaton, mint a labda belseje, nem fér el, pontosabban összepréselődik a levegő állapotához képest abnormálisan. A levegőrészecskék küldenék a szomszéd részecskét odébb, de ez a hatás (a küldésé) a labda falánál akadályba ütközik. Így tehát a labda falára (felület) kívülről egy atmoszféra levegőerő hat, belülről mondjuk kettő. A különbözet tehát nyomja a belső falat, a közvetítő közeg a levegő. Ha még többet fújunk bele, a felület összetartó erejénél nagyobb lesz a nyomás, a labda szétdurran. Itt valaki mondhatja, hogy a külső levegő nyomása a földi gravitációtól van. Ez igaz, de annak itt semmi köze a nyomáshoz. Vigyük a labdát a holdra, ott nincs levegő se kívül se belül. Nincs a hold gravitációját közvetítő közeg e szempontból. De az első lehelet a labdába már nyomja a falat, mert kívül nulla, belül picike.

Vagy vegyük az úgynevezett napszelet. Ez a napból kiáramló részecskék összessége. Ezeknek bárha kicsi, de tömegük van, mozognak, tehát tehetetlenségi erővel rendelkeznek. Ha útjukba teszek egy ernyőt, az megakasztja (valamennyi részecske) mozgását, más szóval ezek átadják a tehetetlenségi erejüket az ernyőnek, arra tehát ebből származó nyomás nehezedik. Lényegében ugyanez a helyzet a vitorlással is.

Összesítve: számba vehetjük az erők fajtáit. Minden erőt közvetít valami az erő sajátosságainak megfelelően. Ezt nevezzük közegnek. Ha ennek a közegnek az erőtovábbító hatását egy felület akadályozza, akkor ez az erő arra a felületre hat, más szóval nyomást fejt ki rá. Vagyis a nyomás nem más, mint bizonyos körülmények között egy felületre ható valamiféle erőhatás. Ezért annyi féle nyomás van, ahány féle erő.