Az úgy helyes, hogy m*a=m*a?

Igen, minden pillantban fennáll, hogy

: ma=-ma,

és így

: |ma|=|-ma|,

ha sikerül a rendszeredet két rendszerre bontanod, hogy egy megfelelő rendszerben csak egymásra hatnak, és semmi más nem hat rájuk.

De a kiáramló anyag tömegközéppontjának a gyorsulása helyett a sebességével, az F=ma erő helyett a p=mv lendülettel sokkal könnyebb dolgozni.

Nagy sebességnél nő a tömeg. Igy egy kis tömeg nagyon nagy sebessére gyorsitásához nem ugyan annyi energia kell mint egy nagy tömeg kis sebességre gyorsitásához.

[link]

Relativisztikusan a

: m_0γv = -m_0γv

képlet érvényes, illetve ennek az idő-szerinti deriváltja,

: (m_0γv)' = -(m_0γv)'

ahol v egy vektor, és

: γ = γ(|v|) = 1/sqrt(1-v^2/c^2)

a v nagyságától függő R->R függvény.

Például ha a test gyorsulása sebesség-irányú, akkor tök más lesz a test lendületváltozása, mintha a sebességére merőlegesen gyorsulna ugyanennyivel.

Ebből jól látszik, hogy nagy sebességnél _nem_ nő a tömeg, sőt, egyáltalán nincsen olyan valós szám, amelyre

: m = |F|/|a|,

hiszen |F|/|a| nem állandó. (Ahol F a test_re_ ható erő, de ez ugye megegyezik a test lendületváltozásával.)

(És itt nem csaltam, csupán annyit használtam ki, hogy a sima, megszokott lendületünkre, ami egy vektor, additív, nem relativisztikus eszközökkel mérhető, satöbbi,

: p = m_0γv

áll fenn.)

A "relativisztikus tömeg" vagy "energia" nevű mennyiség nő meg, de annak sok köze nincsen a tömeghez, sem a kérdéshez, hiszen nem a "relativisztikus tömeg" szerepel a mozgásegyenletben.

Az a wikipédia szócikk meg úgy, ahogy van törlendő, már az első mondata is úgy nem igaz, ahogy van. Az egyetlen haszna, hogy a baloldalon ott van a link a német vagy az angol oldalakra.