A naprendszerünk bolygói egy síkban keringenek a nap körül?

Nem tökéletesen, de naggyából egy síkban keringenek.

[link]

[link]

"mi tartja őket egy síkban"

Egyrészt a Naprendszer létrejöttekor eleve egy többé-kevésbé sík porkorongból jöttek létre a bolygók (amennyire tudni lehet). Másrészt az egymásra gyakorolt gravitációs hatásuk miatt, ugyanis erősen különböző síkban keringve kaotikussá válhatnak a pályáik, kevésbé lenne stabil a rendszer. (ld. még: égi mechanika, többtest rendszerek, rezonancia, stb.)

De, létezhet olyan stabil rendszer is, de az inkább kisebb tömegű és/vagy egymástól messzebb lévő bolygókra, égitestekre jellemző. (Pl. a Plútó elég kis tömegű és távoli, hogy stabilan eltérjen a pályasíkja nagybolygókétól.)

Ilyen nem sík rendszer pl. a galaxis körüli gömbhalmazok halója, vagy az Oort felhő objektumai.

"a Plútó nem abban a síkban van mint a többi"

A Plútót valószínűleg egy nagybolygó lökte erre a pályára, vagy lehet, hogy az egyik nagybolygó egy holdja volt, amit egy másik bolygó válaszott le róla. A lényeg, hogy valószínűleg nem a rendszer keletkezésekor kapta ezt a pályasíkot.

Érdekesség:

"The orbits of Pluto and the plutinos are stable, despite crossing that of the much larger Neptune, because they are in a 2:3 resonance with it."

[link]

Nagyjából egy síkban keringenek. És ez a sík gyakran nagyjából megegyezik a Nap és a bolygók saját tengelyük körüli forgásával.

Egy naprendszer általában egy körülbelül gömbszimmetrikus anyaghalmazból alakul ki, aminek van egy eredő perdülete (a sok kis részecske perdületének az összege). A naprendszer, a kialakulása során ez összehúzódik, de a perdület megmarad, ezért a perdületvektorra merőleges síkban gyűlik össze az anyag (akkréciós korong) és ez a szerveződés a fejlődés későbbi szakaszaiban is megmarad.

Természetesen vannak "kivételek": pl a Föld tengelye is 23.5°-ban dőlt, nem is beszélve az Uránuszról, de ezek egy-egy nagyobb ütközés eredményei, nagy átlagban a Naprendszer forgása az eredő perdületvektor köré szerveződik.