Szerintetek zuhanó ember mennyi idő után éri el végsebességet levegőben?

Nah aztmondja... Kerestem valamiféle adatot. A leghasznosabb annyi, amit ejtőernyős említett, hogy „A fejen, illetve lábon zuhanás a leggyorsabb: 240–260 km/h.”

ill. „stabil zuhanó testhelyzet a leglassabb, kb. 160–200 km/h”.

A másik adat szerint pedig: „ max. 200-240 km/h-ig, ami stabil testhelyzetben kb. 20 mp alatt érhető el. Utána nem gyorsul tovább.”

Ezeket felhasználva:

160km/h=44.44m/s

260km/h=72,22m/s

(72,2/9,81=7mp... hmm- több mint a duplája kell a valóságban)

s=v/2*t-> 72,22/2*20=722m

s=v/2*t-> 44.44/2*20=444m

Ergo kijött, hogy 444-722m.

Szóval nem mind1 hogy Burdzs Dubaj, vagy Pesti Bazilika...

A folyadékban mozgó - jelen esetben levegőben zuhanó - testre két erő hat:

1. G: Súly - a nehézségi gyorsulás hatása

2. K: Közegellenállás - a súlyerővel ellentétes irányú

Ha ez a két ellentétes irányú erő egyenlő, a test nem gyorsul tovább, hanem az addig elért sebességgel halad tovább.

Képletekkel

G = m * g

ahol

m = 80 kg

K = (A*ρ*c*v²)/2

ahol

A = a test mozgásirányra merőleges felülete (0,75 m²)

ρ = a közeg sűrűsége (1)

c = a test alaki - közegellenállási - tényezője (0,8)

g = a nehézségi gyorsulás (9.81)

v = a test sebessége (m/s)

A két egyenletből az erők egyenlősége esetén

v² = 2*m*g/A*ρ*c

Behelyettesítve és a műveleteket elvégezve adódik

v ≈ 51 m/s

==========

A v = g*t - ből

t ≈ 5 sec

=======

Ennyi idő alatt a megtett út az s = g*t²/2 szerint

s ≈ 131 m

=========

A felületet és a közegellenállási tényezőt csak megsaccoltam.

Az adatok változtatásával jó közelítéssel meghatározható a sebesség és az idő.

DeeDee

*******

Ez azért nem jó, mert a test gyorsulása nem g.

A gyorsulás az indulás pillanatában g, de utána csökken, majd eléri a 0 - át.

Ez teszi lehetővé, hogy a két erő egyenlő legyen.