A velünk egyidőben létező párhuzamos univerzumok létezése nem vezet elméleti ellentmondáshoz?

Próbáld úgy elképzelni az időt, mint egy dimenziót. Ebben a dimenzióban minden folyamatosan mozog. Ugyanúgy, mintha te előre sétálnál folyamatosan. Ez a mi dimenziónkhoz tartozó idő. Csak ránk vonatkozik, ha nem létezne ez az univerzum, akkor nincs idő "irány" sem.

Egy másik, velünk párhuzamos dimenzió éppen ugyanúgy tartalmazhatja (vagy nem) ezeket a dimenziókat, hogy fel-le, jobbra-balra, stb, és az idő síkját.

Ebben a fogalomban az "egy időben" az azt jelenti, hogy létezünk mi, és a másik dimenzió is, de az "idő" mint dimenzió lehet, hogy teljesen más léptékkel megy (más sebességgel mozog ott az anyag az idő síkjában)

Kb így lehet a legjobban ábrázolni:

Van egy egy kétszer kétsávos, irányú utad, egymástól elválasztva. Vastag betonfallal, tipped sincs, hogy mi van a másik oldalán, csak sejted bizonyos jelekből, és elméletileg feltételezed, hogy van a túloldalon is út.

Ezen az úton folyamatosan haladsz előre (ez az idő) jelenlegi tudásod szerint nem fordulhatsz meg az autóddal. Egyenletes sebességgel mész, viszont tudsz kormányozni jobbra-balra, fel és le is (kicsit abszurd, de próbáljuk elképzelni). Meg van a három dimenziód amerre tudsz kormányozni, és létezik az idő (adott sebességgel mész előre).

A másik oldalon is halad egy kocsi, de egyáltalán nem biztos, hogy ő is így tud mozogni, illetve a sebessége sem ismert. De létezik. Ebben a példában az univerzum a két kocsi: ha az egyik megsemmisül, akkor megszűnik a haladás (nem létező kocsi esetében értelmetlen sebességről beszélni, mint ahogy nem létező univerzum esetében értelmetlen időről beszélni).

Viszont egyszerre léteznek, mert te is mész, és a betonfal másik oldalán is halad a másik kocsi. Egy időben léteznek, mégis a saját idejük más és más. Az sem biztos, hogy ott az idő fogalma olyan, mint itt.

Hu, kb ennyi jön össze hirtelen, remélem érthető voltam :D