A magyar szókincs hány %-ból lehet definiálni a többit?

A szám és a számosság két merőben eltérő fogalom.

Az ilyen bázis létezése feltételezi, hogy az elemei szorosan összefüggenek, továbbá minden további szó az előbbiek származéka. Nem vagyok nyelvész, de ez minden józan észnek ellentmond. Ezen felül a definíció azt jelenti, hogy az adott szó minden ismérve, tulajdonsága, leírható a bázisszavakkal. Ebben sem hiszek. Akkor a definíció fogalma egy rendkívül fellazított tartalom lenne.

A nyelv annyira képlékeny, hogy rendkívül érdekelne egy szakértő kutató ezzel kapcsolatos álláspontja. A felületes jellemzések nem érdekelnek.

Szavak definíciója… Egy később részletezett probléma, hogy pl. a „szókincs” szónak sincs egzakt definíciója:

És akkor jöjjön egy kérdésáradat:

- Külön szónak minősülnek az egyes szavak ragozott alakjai? Oké, mondjuk azt, hogy nem. De mi a helyzet, az olyan ragozott alakokkal, amik teljesen új jelentéstartamot kapnak? Pl.: író, irka, irat. És mi a helyzet, az olyan ragozott alakokkal, amiről már elfelejtettük, hogy ragozottak? Pl.: pír + os = piros.

- Az összetett szavak külön szónak tekinthetők? Megint könnyű azt mondani, hogy nem, de itt azért megint jelentős jelentésmódosulatok történnek. A spanyolviasz azért egészen más, mint a spanyol viasz.

- Külön problémát jelentenek bizonyos esetben, hogy a szó az most összetett, vagy képzett. Pl.: ellentét, kontraproduktív.

- Külön problémát jelentenek a szóösszerántások, amikről sokszor már nem is tudjuk, hogy azok. Pl.: csőr = cső + orr, talaj = talp + alj, elnök = elöl ülnök.

- A számnevek mindegyike külön szó? Mert akkor több szavunk van, mint ahány atom az univerzumban. Vagy csak az egyjegyű számok és a kerek számok számítanak? Pl. az ötven az szó? Mert a húsz mindenképpen az, mert nem a „kettő” szó van ragozva. A millió, billió, trillió, kvadrillió, kvintillió is szó? Mert ezt meg megint a végtelenségig lehet ragozni, ráadásul itt belefutunk abba a kérdésbe is, hogy ezek egyáltalán magyar szavak?

- Beleszámítanak a szókincsbe a földrajzi nevek? Vagy csak azok, amiknek egyedi magyar megnevezése van? És a fantázianevek, cégnevek?

- A mozaikszavak szavak?

- És a tájnyelvi szavak külön szavak? Mert vannak vidékek, ahol a furulyának annyi neve van kb., ahány falu: sültü, szőtü, szűtü, szültű, flúta, flóta, stb…

- A szleng szavai is beletartoznak a szókincsbe?

- Mi a helyzet azokkal a szavakkal, amit valaki a nyelvújítás korában kitalált, le is írták páran, de nem honosodott meg?

- A hangutánzó, indulatszavak szónak számítanak? Pl.: Brrr, zümm, ajnye, hű, oh, csuhaj.

- Az is érdekes téma, és a kérdés szempontjából sem lényegtelen, hogy mi a helyzet az azonos alakú szavakkal. A vár, nyúl, ég szavaink azok egy vagy két szónak számítanak? Mert a határvonal itt sem éles. Pl. a gyümölcs szó mást jelent botanikai és mást jelent hétköznapi értelemben. A tűz szavunknál a különböző jelentések azért nem függetlenek egymástól.

~ ~ ~

Megint nem elhanyagolható kérdéskör, hogy mit jelent az, hogy egy szó magyar. Van egy csomó jövevényszavunk. Vannak érezhetően idegen eredetű szavaink. Vannak, amikre már inkább idegen szóként tekintünk. De hol a határ? Én bajba lennék, ha szét kellene választani a következő szavakat az alapján, hogy magyar szavak-e: csütörtök, spájz, überel, kvalitás, kvantum, oxigén, multilaterális, printer, fragmentum, laggol. Külön kérdés ez a földrajzi nevekkel. Bécs neve csak magyarul Bécs. Párizs? Hát némileg máshogy írjuk és ejtjük, de ez azért már hasonlít a francia elnevezésre. Az Antarktisz, vagy az Elba az magyar szó?

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A definiálás kritériumai is homályosak. Mert lehet, hogy a körtét körbe tudom írni, mint sárga, zöld, esetleg pirosas színű, édes, almaszerű gyümölcs. De elegendő ez a definíció? Az alakjáról nem tudtam meg semmit. Az ízéről meg pláne nem. A szóösszetételekről meg aztán végképp nem tudtam meg semmit, pl. hogy az villanyégőt is szokták villanykörtének hívni, meg van körte típusú elhízás. Mi az elégséges definíciója a körtének? Mert nyilván azt, hogy „sárga valami” azt csak nem tekintjük kielégítőnek, mert akkor lehet egy esernyőről, vagy egy traktorról is szó. De a fenti definíció elégséges? Vagy végig kell mennem, hogy a körte honnan származik, milyen körtefa betegségek vannak, milyen ételek készülnek belőle, milyen kultúrtörténeti vonatkozásai vannak?

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Nem akarom becsmérelni a kérdést. Amit feltettél ,az egy egészen normális kérdésfelvetés. A probléma az, hogy ha belemegyünk a részletekbe, akkor válik teljesen értelmetlenné, értelmezhetetlenné a kérdés, és így nyilván ellehetetlenül az, hogy választ lehessen adni a kérdésre.

Kis kiegészítés, háttérinfó. :)

[link]