Mire jó az infravörös spektroszkópia?

Amit az előző ír az csak az egyik része az IR spektroszkópia alkalmazásának, miszerint a funkciós csoportok jellegzetes, úgynevezett csoportfrekvenciái által a molekulaszerkezetre következtetnek.

A másik legalább ilyen fontos terület az anyagazonosítás: a molekulák forgási és rezgési energia átmeneteinek révén létrejövő IR spektrum olyan, mint az embernél az ujjlenyomat. Hatalmas számítógépes IR spektrum adatbázis segítségével azonosíthatók a különféle vegyületek.

Aztán használják a reakciókinetikai viszgálatokra is amikor nagyon gyorsan kell mérni illetve kis anyagmennyiségekre is jól alkalmazható analítikai módszer.

Ma már elterjedt a nagypontosságú FT-IR, aminek jelkiértékelése a matematikai Fourier transzformáción (FT) alapul.

Azért hogy hátrányt is említsek, az IR módszer egyik alapfeltétele, hogy a vizsgálat során megváltozzék a molekula dipólus momentuma, vagyis ezzel rendelkeznie is kell. Egy egyszerű példával élve a H2 és Cl2 nem IR aktív.