Ha egy objektum felveszi a téregységek struktúráját, eltűnhet a hézagokban?
Minél nagyobb a kissing number ( [link] ), annál kisebb hézagok vannak a feltételezett téregységek között. De ha léteznek ilyenek, és egy stabil struktúrával bírnak, amit egy objektum fel tud venni, akkor akár bele is süllyedhet a hézag-struktúrába. Na ilyenkor mi van?
Egy kis magyarázat: az anyag és a vákuum fluktuációját azzal magyarázom, hogy egy-egy szubatomi részecske hol eltűnik a hézagban, hol pedig előjön. Van ebben ráció?
válasza:Na elsőre én molekula-szinten gondoltam, hogy mi a kérdés lényege és akkor igent is mondanák, hiszen bizonyos oldatokban az oldott anyag jó darabig nem növel térfogatot.
De a vákuum-fluktuáció nem erről szól.
Ott tényleg részecske-keletkezés és -megsemmisülés történik.
Képzeld el, hogy van egy szitád vagy egy rácsod, amire különböző objektunokat pakolsz: papír, mini négylábú szék. Ez utóbbi elég híg ahhoz, hogy ha megfelelő irányban és eltolásban van, akkor keresztül essen a szita lyukain.
A valóságban a szita/rács a tér, és a négylábú szék lábai az objektumok szubatomi részecskéi. Ha elég hígak és megfelelő irányban és eltolásban vannak, akkor elméletem szerint beleesnek a hézagokba, és látszólag eltűnnek.
Nem vagyok kvantumfizikus, de véletlenségből a vákuum-fluktuáció során "létrejövő", majd "eltűnő" anyag nem lehet, hogy a hézagok optikai csalódása?
válasza:Ha tudnánk a térről, hogy van egy bizonyos méretű rácszerkezete, ami nem hogy a Planck-méretnél, de egyes szubatomi részecskéknél is nagyobb rácsosztású, akkor talán lenne értelem.
De semmi ilyennek nincs nyoma.
Ezt tutira le tudtuk volna már buktatni valami interferencia-kísérlettel vagy ezer más módon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!