Itt mégis miféle eredőről van szó? (árapály-jelenséggel kapcsolatos a kérdés)
"Ha a részletes számításokat - egyelőre csak a Föld-Holdrendszerre - elvégezzük, akkor azt találjuk, hogy a Föld-Hold-tengely környezetében az eredő erő a Föld középpontjától kifelé mutat, míg a Föld más részein bolygónk középpontja felé."
A "Mi okozza?" részen belül van.
Mert ha az említett részen a vonzóerők eredője a Föld középpontjától valóban kifelé mutatna, akkor az említett részen a testek elrepülnének az űrbe.
Vagy tévedek?
Ha pedig nem a vonzóerők eredőjéről van szó, akkor milyen erőknek az eredőjéről van szó?
válasza:A Főld és a Hold között kölcsönösen vonzóerő lép föl.
Ez az egyik erő.
A közös tömegközéppont körüli forgásból pedig egy tehetetlenségi erő, centrifugális erő adódik.
A két erő hatásvonala megeggyező, értelme ellentétes.
Ennek a két erőnek az eredőjéről van szó.
Az eredő:
A Főld Hold felőli oldalán az eredő a Hold felé mutat. Átellenes oldalon pedig ellentétes az értelme.
Mindkettő erő hatásvonala a Föld-Hold rendszer tömegközéppontjain átmenő egyenesre illeszkedik.
Tehát a Földnek a Föld-Hold-rendszer közös tömegközéppontja körüli keringése miatt fellépő centrifugális erőnek és a Hold tömegvonzásának az eredője az említett egyenes mentén a Föld középpontjából ugyan valóban kifelé mutat, de a nehézségi erő ennek ellenére is a Föld középpontja felé mutat a Föld felszínének minden pontján, azon is, ahol az előbbi erők eredője kifelé mutat.
Így van?
válasza: válasza:Továbbá, ha pontosak akarunk lenni - bizonyos határok között - akkor három erő egyensúlyáról van szó, a Föld-Hold rendszerben:
1. Hold vonzóereje
2. Föld forgásából adódó centrifugális erő
3. Föld gravitációs ereje. (nem nehézségi erő)
A -eset: A Föld, Hold felőli oldalán:
-A Hold vonzóereje a Földből kifelé mutat (a Hold felé).
-Centrifugális erő a Földből kifelé mutat (a Hold felé).
-A Föld gravitációs ereje a Föld közponja felé mutat.
B -eset: A Föld, Holdtól átellenes oldalán:
-A Hold vonzóereje a Föld belselyébe mutat ( a Hold felé).
-Centrifugális erő a Földből kifelé mutat (a Holdal ellentétes irányba)
-A Föld gravitációs ereje a Föld közponja felé mutat.
Látható, hogy mindkét esetben az 1.) ill. a 2.) erő határozza meg az eredőt, mivel a Föld gravitációs vonzóereje, mindkét esetben vonzó tipusú. A cikk, így én se említettem a harmadik erőt, de a teljesség kedvéért most megtettem.
-A centrifugális erő az A -esetben elősegíti a Hold vonzóerejét, a B -esetben pedig "gátolja".
-A Hold vonzóereje az A -esetben nagyobb, mint a B -esetben.
Értem. Azt azért szeretném hangsúlyozni, - nem tudom, figyelembe vetted-e -, hogy a centrifugális erőnél itt a Földnek a Föld-Hold-rendszer közös tömegközéppontja körüli keringése miatt fellépő centrifugális erőről van szó, és nem a Földnek a saját tengely körüli forgásából fakadó centrifugális erőről.
A saját tengely körüli forgás miatti centrifugális erő értelemszerűen mindenhol kifelé hat, a Holdhoz közelebbi és a Holdhoz távolabbi félen is.
De az a centrifugális erő, ami az miatt keletkezik, hogy a Föld a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering, szerintem nem segít a Holdnak odahúzni a vizet a Földnek a Holdhoz közelebbi oldalán a hozzá közeli részhez.
"A nehézségi erő a Föld belselyébe mutat, de nem a középpontjába."
Utána viszont te is arról írsz, hogy a Föld központjába mutat.
???
válasza:"A saját tengely körüli forgás miatti centrifugális erő értelemszerűen mindenhol kifelé hat, a Holdhoz közelebbi és a Holdhoz távolabbi félen is.
De az a centrifugális erő, ami az miatt keletkezik, hogy a Föld a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering, szerintem nem segít a Holdnak odahúzni a vizet a Földnek a Holdhoz közelebbi oldalán a hozzá közeli részhez."
Igen, én valóban a Föld forgásából származó centrifugális erőről irtam.
De a közös tömegközéppont körüli forgás miatt föllépő centrifugális erő is a Földből mindig kifelé mutat. Ennek oka a következő:
A két égitest ugye közös tömegközéppont körül ellipszis alakú pályán kering. A Föld sokkal nagyobb tömegű, mint a Hold ( 81,3 szorosa) , az utóbbinak a Föld középpontjához viszonyított mozgása jól közelíthető körmozgással.
A két test a közös tömegközépponton átmenő tengely körül 27.32 nap alatt tesz egy teljes fordulatot.
Sulypont számítások azt eredményezik, hogy a közös tömegközéppont a Föld belselyében van, a központtól 0,732 R(föld) távolságra.
Ebből pedig az következik, hogy ez a centrifugális erő is a Földből kifelé mutat.
"A nehézségi erő a Föld belselyébe mutat, de nem a középpontjába."
Utána viszont te is arról írsz, hogy a Föld központjába mutat.
???"
Nem. A nehézségi erő nem egyenlő a gravitációs erővel.
A gravitációs erő a Föld, mint test által létrehozott tömegvonzásból adódó erő.
A nehézségi erő: A gravitációs erő, és a Föld saját tengelye körüli forgásából adódó centrifugális erő eredője;
Ez az egyik oka annak, hogy g értéke szélességi fokonként különböző. ( Egyenlítőn a legkisebb, mert ott maximális a centrifugális erő, sarkokon a legnagyobb, mert ott a legkisebb a centrifugális erő (majdnem 0)).
válasza:Nem mutat az űrbe a Föld felszínén a nehézségi erő. De tegyük fel, hogy valahol odamutat.
Ebben az esetben is létrehozhatóak olyan körülmények, hogy az ott levő dolgok a Föld felszínén maradjanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!