Konstruálható negatív tömegű anyag?

A negatív tömegű anyagnak a nyugalmi energiája is negatív. Ez némileg problémás, bár tulajdonképpen az energia bizonyos szempontból relatív mennyiség.

~ ~ ~

> Negatív tömegű anyag = antigravitáció.

Hát… Attól függ… Alapvetően nem… A gravitációs gyorsulás nem függ vonzott a tömegtől, de függ a vonzó tömegtől.

Ugye a gravitációs erő:

F = G * m₁ * m₂ / r²

Az m₁ gyorsulása:

F = m₁ * a

a = F / m₁ = G * m₁ * m₂ / r² / m₁ = G * m₂ / r²

A pozitív tömegű föld egy negatív tömegű tárgyra felfele mutató erővel hatna, viszont a felfele mutató erő lefele mutató gyorsulást okozna. A negatív tömegű test pont úgy esne lefele, mintha pozitív lenne a tömege.

Egy negatív tömegű bolygón ha van egy pozitív tömegű test, arra felfele mutató erő hatna, és – mivel a test tömege pozitív – felfele is gyorsulna. Na ez lenne hasonló, mint az „antigravitáció”, de ez is csak látszólag.

Mert ha van két azonos abszolút értékű tömegünk, az egyiknek pozitív, a másiknak negatív a tömege, akkor a negatív tömegű a pozitív felé gyorsulna, a pozitív tömegű viszont a negatívtól ellentétes irányba gyorsulna. Az egyik taszítaná a másikat, a másik meg vonzaná az egyiket. Mint a macska és az egér, az egeret taszítja a macska, a macskát meg vonzza az egér, az eredmény az egymás kergetése lesz, csak itt ráadásul gyorsulva.

Két negatív tömegű test viszont kölcsönösen taszítaná egymást.

~ ~ ~

De önmagában ez az F = m * a egy fura anomáliával járna. Egy negatív tömegű golyó gurul balról jobbra. Jobb oldalon találkozik egy fallal, ami nyilván egy balra mutató erővel hatna rá. Ha pozitív lenne a tömege, akkor nyilván balra gyorsulna, azaz a jobbra mutató sebessége csökkenne, magyarán a golyó megállna. De mivel ennek a golyónak negatív a tömege, ezért a rá balra irányban ható erő jobbra mutató gyorsulást eredményezne, tehát nem hogy csökkenne, hanem nőne a sebessége. Nyilván emiatt a fal még nagyobb erővel hatna rá, ami miatt még inkább nőne a sebessége. Egészen addig, amíg a fal ripityára törve többé nem állja útját az immár jóval gyorsabb golyónak.

De a súrlódás is ilyen, tulajdonképpen az nem mást, mint sok-sok apró méretű falacska, ami egy pozitív tömeget fékezne. Elgurítod a labdát, az idővel megáll. De egy negatív tömegű labda nem hogy megállnak, hanem önmagától gyorsulna.

És akkor nem beszéltünk egy csomó olyan képletről, amiben megjelenik még a tömeg. Pl. hacsak nem negatív a fajhője is ennek a negatív tömegű anyagnak, akkor ha melegíteni próbálod, akkor lehűl (és viszont). Berakod a tűzbe, erre lehűl, megfagy. Berakod a hűtőbe, erre felmelegszik, felforr.

A fizika jelen tudása alapján nem létezik negatív tömeg. Ha mégis létezne, akkor olyan paradox helyzetek keletkeznének, hogy igen nagy valószínűséggel a negatív tömeget nem az a fizika írná le, amit ismerünk. Az sem kizárt, hogy egy csomó képletbe a tömeg helyére annak az abszolút értékét kellene írni, de az sem kizárt, hogy teljesen más jellegű képletek írnák le a fizikai jelenségeket, amik pozitív tömegre a jól ismert képleteket adnák ki, negatív tömegre meg lehet, hogy valami lényegileg mást.

persze

ráteszed a mérlegre oszt mínusz két kilót mutat

vagy megeszed oszt 2 kilóval könnyebb leszel, höhö

"Alapvetően nem… A gravitációs gyorsulás nem függ vonzott a tömegtől, de függ a vonzó tömegtől."

Ez önellentmondás, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy kétféle tömeg van. Az okfejtésedben ha jól értem azt fejtegeted, hogyha létezne antigravitáció, akkor azt egy nagyobb tömegű "normális" gravitáció legyőzné, és max a vonzóerők csökkennének csak. Tehát a nagyobb gravitációs erőből kivonnánk a kisebbet, így mindig egy pozitív szám keletkezik. Ebben az esetben annyi történne, hogy egy nagyon erős mágnes képes magához vonzani egy gyenge mágnest akár úgy is, hogy azonos pólussal mutatnának egymás felé. Viszont ha ha az alkalmazandó F = G * m₁ * m₂ / r² képletbe bármelyik tömeg negatív előjellel kerül be, akkor függetlenül hogy milyen nagy abszolút értékkel bír a másik pozitív tag, az F erő negatív lesz, tehát taszító gyorsulás. A gravitációnál nem válik be a sok lúd disznót győz stratégia. Jelenlegi tudásunk szerint antigravitációs hatással még a világegyetem exponenciális felfúvódását előidéző Higgs-mező sem biztos hogy bírt, mert az elmélet szerint ez a mező adott tömeget a részecskéknek, de csak a felfúvódás után.

#8: úgy bizony.

Elindul a busz a végállomásról 5 utassal és a sofőrrel. Az első megállónál felszáll 2 utas, és leszáll 10.

Hány utasnak kell felszállnia a második megállónál, hogy üres legyen a busz?