Földelés és áramvédő kapcsolók kiépítése helyett nem lenne egyszerűbb egy földfüggetlen villamoshálózat?

1. Van ilyen megoldás fogyasztói oldalon, készülékekben, ld. elválasztó trafó.

2. A megoldás az ellen nem véd, ha valaki a földfüggetlen hálózat nulla és fázis vezetékéhez is hozzáér, vagy simán zárlatos lesz egy fogyasztó. Az áramvédelmet nem tudod megspórolni.

3. A szükséges plusz vezetékek ára a te villanyszámládon is érezhető lenne.

A hálózat egy pontjának földelés vagy nem földelése mellett érvek és ellenérvek sokasága van. Ebből csak az egyik a hibavédelem. S míg #1-nek a 2. pontja igaz, az 1. az nem tud ide vonatkozni.- Egy szokásos transzformátorkörzet nagyságú hálózaton (pláne, ha az kábel) egy fázisvezető megérintése magában akkora kapacitív áramot jelent, amibe az átlag bolygólakó belehal.

Azt nem tudom, Norvégiában hogy oldják meg, de ugye elvileg a földeletlen hálózatnál legfeljebb az első hiba nem büntet kikapcsolással, ami azt jelenti, hogy nagyon hamar meg kell találni a hibát. Ez nem olyan egyszerű (ez az egyik érv az ezerből).

Tegyük fel van egy gép, mondjuk egy hűtőgép. Így nem földfüggetlen hálózat esetén ha a gépben a nulla szigetelése sérül meg, és ér hozzá a borításhoz, akkor az nem ráz meg. Ha viszont a fázis ér hozzá a borításhoz, akkor a földelésen keresztül rövidzárlat keletkezik, és leold a biztosíték. A dologban az a pláne, hogy abban a pillanatban teszi ezt, mikor a fázis hozzáér a borításhoz, úgy, hogy gyakran nincs ember a közelben. Nem sérül meg senki, a hiba rögtön észervehető.

Földfüggetlen hálózat esetén igazából a nulla és a fázis egyenértékű. Bármelyik ér hozzá a borításhoz, nem történik semmi. Még akkor sem, ha te odamész és átöleled a hűtőt. Az áramkör nem tud záródni. A hiba ott van a hűtőgépben, csak éppen nem derül ki. A probléma akkor kezdődik, ha a hűtőnél az egyik vezeték ér hozzá a házhoz, a mellette lévő mikrónál meg a másik. Ilyenkor ha az egyik kezeddel megérinted a mikrót, a másikkal a hűtőt, akkor záródik az áramkör. Ráadásul a két karod között, ami az egyik legrosszabb eset. És amíg te nem zárod az áramkört, a hiba nem tűnik fel senkinek. Ez így hosszútávon sokkal veszélyesebbnek tűnik.

Kissé hitetlenkedve nézem, hogy leírom, hogy földfüggetlen hálózat esetén is agyonvághat egy vezető érintése, valaki megint leírja, hogy nem. :D Legalább a mondataim olvastán feltámadhatott vón benne a kéccség, oszt némi netes búvárkodással ki is deríthette volna, hogy nem helytállót akar írni. :D

Még egyszer: szokásos méretű földeletlen szolgáltatói hálózatnál az első érintéskor a kapacitív áram agyonvágna.

Földeletlen rendszernél sem lehet megúszni védelmi eszközök nélkül, azaz védőföldelés kell. Ha a hibaáram olyan kicsi, hogy a feszültségemelkedés nincs 50 V, csak akkor nem kell rögtön lekapcsolás. Ezen felül kell szigetelés-ellenőrző készülék, szóval ez a "nem lenne egyszerűbb" ez hamar megválaszolható.

És akkor még egy, bár pár szót már írtam róla: egy hibától a rendszer gyakorlatilag nullázottá válik, és így a második hiba fellépte kínos következményekkel jár.

> Kissé hitetlenkedve nézem, hogy leírom, hogy földfüggetlen hálózat esetén is agyonvághat egy vezető érintése, valaki megint leírja, hogy nem.

Elnézést… Természetesen földfüggetlen hálózat esetén is lehet olyan potenciálkülönbség, kvázi a földfüggetlen hálózat tud akkora töltött kapacitásként viselkedni, ami áramütést tud okozni. Meg nyilván a gyakorlatban van még kismillió ilyen-olyan effektus még.

Az én válaszomban inkább az általános iskolás szintre leegyszerűsített – zárt áramkör, nyitott áramkör – esetet nézve próbáltam azt megmagyarázni, hogy miért tűnik első blikkre sokkal veszélyesebbnek a földfüggetlen hálózat. A vezeték szigetelésének sérülése önmagában egy földelt eszköz esetén sem okoz semmiféle problémát. De két hiba már igen komoly problémát tud okozni, és pont azért esélyes, hogy két hiba is fellép, mert az első hiba akár évekig is rejtve maradhat, az a bizonyos hűtő lehet, hogy már egy éve megy úgy egy földfüggetlen hálózaton probléma nélkül, hogy közben az egyik vezeték hozzáér a fém burkolathoz. A hiba a legtöbb esetben csak akkor fog realizálódni, mikor konkrétan megráz egy embert.

Kövezzetek meg, de nekem ez továbbra is sántít.

"Egy szokásos transzformátorkörzet nagyságú hálózaton (pláne, ha az kábel) egy fázisvezető megérintése magában akkora kapacitív áramot jelent, amibe az átlag bolygólakó belehal."

Az I=U/R képletet nem lehet seggbeqrni.

A test ellenállása teknthető fixnek.

Akkor pedig a kapacitív töltés mennyisége lényegtelen, csupán a feszültsége számít.

Persze agyonverhet, ha a teljesen elszigetelt hálózat névleges nulla potenciálja a földpotenciáltól elmászik, mondjuk 80-100- vagy több volttal, de gondolom az ilyen rendszerek éppen ez ellen kell, hogy tartalmazzanak védelmet.

A jóval kisebb feszültségek meg akármilyen nagy kapacitás esetén is max annyit okoznak, hogy a kisütésük közben sokkal tovább folyik az a kis áram.

Megfogva az R fázist, az áramkör:

R fázis - ember - föld - innentől párhuzamosan két út:

a., egy fázis földkapacitása - S fázis és

b., egy fázis földkapacitása - T fázis

Tehát úgy kapsz vonali feszültséget, hogy a földkapacitáson át. Az meg annyi, hogy "ha a földeletlen rendszerben legalább 200 m fémesen összefüggő kábel van, ez már önmagában elegendő a halálos áramütés létrejöttéhez".

"A vonali feszültség hajt át áramot az emberen, mint fentebb rajz nélkül megpróbáltam leírni."

Az AC 50 Hz kapacitás-töltése és -kisütése elég áramot tud csinálni?