Én is ugyan akkora erővel hatok a Földre?

[link]

„Test egyensúlya nehézségi erőtérben

A nehézségi erőtér hatása elől nem lehet „elbújni”. Ez azt jelenti, hogy bárhol is tartózkodik egy test, hat rá a nehézségi erő. Az asztalra elhelyezett váza azért nem gyorsul a talaj felé, mert az asztal tartóereje kiegyenlíti ezt az erőt. A váza akkor van egyensúlyban, ha a tartóerő azonos nagyságú, azonos hatásvonalú, de ellentétes irányú a vázára ható nehézségi erővel. Figyeljük meg, hogy a váza egyensúl ya esetén csak a vázára ható erőket vizsgáltuk, tehát a nehézségi erő és a tartóerő egyaránt a vázára hat.

Vizsgáljuk meg, hogy lehet-e kapcsolatot találni egy testre ható nehézségi erő, tartóerő és a test súlya között! Mivel a test súlya a test által az alátámasztásra kifejtett erőhatás, míg a tartóerő, az alátámasztásnak a testre kifejtett erőhatása, ezért ez a két erő mindig erő-ellenerő viszonyban áll egymással. A tartóerő és a test súlya mindig azonos nagyságú, azonos hatásvonalú, de ellentétes irányú erőhatások. Ha a test egyensúlyban van, akkor a tartóerő éppen kiegyenlíti a testre ható nehézségi erőt, ezért ezek is azonos nagyságúak, azonos hatásvonalúak és ellentétes irányúak. Ebből következik, hogy egyensúly esetén a nehézségi erő és a súlyerő azonos nagyságú, hatásvonalú és irányú erőhatások. Mégsem mondhatjuk, hogy a két erő azonos volna, hiszen a nehézségi erő a testre hat, a súlyerőt pedig a test fejti ki az asztalra.”

A leadott fizika anyag elnevezéseit és a fogalmait tekintve teljesen konzisztens legalább 50 éve, és a 7-ik osztálytól kezdve a legújabb kutatásokig bezárólag egységes.

Nincsen két álláspont. Ezért is jobban tennéd, ha abbahagynád ezt a vigyorgós, "Külön vita tárgya szokott lenni" szarkeverést.