Ha Newton szerint minden erővel szemben ugyan akkora ellenerő hat, hogyan mozgunk, vagy kerül mozgásba bármilyen test?
Például:
Ha én erőt fejtek ki a kihúzott fiókra, azzal szemben ellenerő hat, ha ez ugyan akkora, mint az általam kifejtett erő, hogyan sikerül mégis betolnom a helyére?
Nemrégiben tanultuk ezeket a dolgokat és elképzelésem sincs, ez hogyan működik, a tanárunk pedig nem fejti ki soha, csak szárazon tálal mindent aztán számon kéri.
Valaki megtenné, hogy érthető formában leírja nekem miként van ez?
Úgy, hogy az ellenerőt kémiai energiával kiegyensúlyozott.
Eleve a mozgás indítása kémiai energia, az izmok összehúzódnak és megmozdítod a fiókot. Eközben a talpaddal a talajhoz tapadsz és a vázizomrendszereddel megtartod.
Ha mindezt csúszós szilikonolajos talajon tennéd akkor te is hátracsúsznál... mert nem tudnád ellensúlyozni a visszaható erőket.
Mert nem ugyanazon a testen hatnak.
A te általad kifejtett erő a fiókra hat, a fiók által kifejtett ellenerő pedig a tenyeredre (érezheted is). A fiók gyorsulása a fiókra ható erővel arányos, a tenyeredre ható erő lényegtelen. Vagy pl. te a talpaddal tolod hátra a Földet, téged tol előre a Föld, egymáshoz képest elmozdultok, tudsz járni.
Én tök hülye vagyok a fizikához, buktam is belőle (szintén rossz tanárom volt), ezért lehet, hogy baromságot mondok, szóval majd kijavítanak a többiek. :)
Amikor kihúzod a fiókot, annak csak tehetetlensége van, amit a súrlódás okoz. Te ezt a tehetetlenséget, surlódást győzöd le az izmaiddal.
De ha pl elüt egy autó, akkor te is akkora erővel ütöd meg az autót, mint az téged. Csak az autónak nagyobb a mozgási energiája, meg a tömege is. De ha te lennél 1 tonna, az autó meg 70 kiló, akkor az pattanna le rólad, nem te róla.
A kérdés nagyon jó. Két esetet érdemes vizsgálni:
1. Amikor a fiókot elkezded betolni, akkor a fiók felgyorsul egy adott sebességre. Ez úgy lehet, hogy az általad kifejtett erő és a fiók felől ébredő ellenerő azonos nagyságú, de különböző tömegeket gyorsít. (A súrlódás csak növeli a két erőt, de a nagyságuk akkor is azonos lesz.) Egyik oldalon ott a fiók tömege, másikon a Föld tömege, hiszen a lábaddal a talajhoz támaszkodsz, nem csúszol arrébb. A két tömeg közül a kisebbik fog jobban felgyorsulni ugyanazon erőhatásra, de amúgy elvileg a fiók és a Föld is elmozdul, ellentétes irányban. Newton III. törvénye nem állít olyat, hogy a két erő hatására nem történhet semmilyen elmozdulás. (Ld.pl. két egymás felé mozgó mágnes.)
2. Amikor már egyenletes sebességgel mozog a fiók, akkor ezt épp azért teheti meg, mert a rá ható erők eredője nulla, mintha egyáltalán nem is tolnád. Itt már csak a súrlódás legyőzéséhez szükséges erővel hatsz, de az már nem a fiókot gyorsítja, csak a súrlódási erővel tart egyensúlyt. (Az előző esetben is megvolt ez, de akkor ennél nagyobb erőt fejtettél ki.)
+
Nézzetek hülyének, de ezt én továbbra sem értem.
Ha egyszer minden erőre azonos méretű ellentétes erő hat, akkor ha én X erővel nyomom a fiókot, ő X erővel nyom engem, ha pedig növelem az erőt, hogy a fiók megmozduljon, az ellenerő ugyan úgy növekszik törvényszerűen.
Ebben az esetben elméletileg teljesen mindegy mekkora az erő, mert az ellenerő is ugyan akkora. Ha viszont én tudom kompenzálni a testemmel, az is erőhatásként érvényesül, amit Newton ellenereje megint kiolt.
Még valaki?
Megpróbálok nekifutni még egyszer: más-más testen hat az erő és az ellenerő!
Egy adott test mozgásánál csak az számít, milyen erők hatnak az adott testre!
A FIÓK mozgásánál csak a FIÓKRA kifejtett erő számít. Az, hogy a kezedre mekkora ellenerő hat (és hogy az izmaid, csontjaid, talpad révén te mit kezdesz az ellenerővel), a FIÓK mozgása szempontjából lényegtelen!
#3
"Amikor kihúzod a fiókot, annak csak tehetetlensége van, amit a súrlódás okoz. Te ezt a tehetetlenséget, surlódást győzöd le az izmaiddal."
Csak zárójelben: súrlódásmentesen mozgó fiókot (mondjuk légpárnás sínen mozgó fiókot) sem lehet erőhatás nélkül felgyorsítani. A tehetetlenség a testek azon tulajdonsága, hogy véges erő hatására véges gyorsulásuk lesz. A tehetetlenséget jellemző mennyiség a tömeg. Pl. egy kamion gyorsításához sokkal nagyobb erő kell, mint egy fiókéhoz.
Az persze igaz, hogy ha van súrlódási erő, az nehezíteni fogja a dolgodat.
"Ha egyszer minden erőre azonos méretű ellentétes erő hat, akkor ha én X erővel nyomom a fiókot, ő X erővel nyom engem, ha pedig növelem az erőt, hogy a fiók megmozduljon, az ellenerő ugyan úgy növekszik törvényszerűen."
Az a baj, hogy értem a problémádra adott válaszok okát, ezért nem tudom, hogy ha nem érteném, akkor érteném-e a magyarázatokat. :D
Ezért inkább megpróbálom én is.
Maradjunk a fiók-kihúzásnál.
Te egy bizonyos erővel húzod a fiókot. Ez a komplett erő hat a fiókra. De pontosan ekkora erővel hat a fiók a kezedre. Ezt takarja a erő-ellenerő azonossága.
Azt mondod, ha az erők kiegyenlítik egymást, nem lesz mozgás.
Nem is lesz!
Mármint a kezed és a fiók egymáshoz képest nem is fog mozogni.
A tömeg-erő-gyorsulás stb. téma már nem erről szól.
"Ha viszont én tudom kompenzálni a testemmel"
Az a helyzet, hogy a fiókra ható erők a fiókot fogják mozgatni. A rád ható erők pedig azt eredményezik, hogy neki tudsz támaszkodni a fióknak, a fiók fékez téged, és nem esel bele a szekrénybe.
Kérdezz csak meg egy focistát, milyen érzés luftot rúgni.
Olyankor ugye nincs ellenerő, és magának kell lefékeznie a lábát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!