Miért nincs kiterjedése az elektronnak?
Nem biztos.
Egyelőre nem tudjuk mérni - tehát kisebb annál, mint amit mérni tudunk.
"Nevertheless, there is good reason that an elementary particle is often called a point particle. Even if an elementary particle has a delocalized wavepacket, the wavepacket can be represented as a quantum superposition of quantum states wherein the particle is exactly localized. Moreover, the interactions of the particle can be represented as a superposition of interactions of individual states which are localized. This is not true for a composite particle, which can never be represented as a superposition of exactly-localized quantum states. It is in this sense that physicists can discuss the intrinsic "size" of a particle: The size of its internal structure, not the size of its wavepacket. The "size" of an elementary particle, in this sense, is exactly zero. "
"...With the rise of Dirac’stheory of the electron in the late twenties their size shrunk to mathematical-ly zero..."
Ugyanakkor az elektront leíró hullámfüggvénynek van köze a térbeliséghez, meghatároz egyfajta méretet (térrészt), de az elemi részecskéknél a "méret" kifejezés nem teljesen úgy értendő, mint a hétköznapi életben. Mint ahogy az elektron sem egy hétköznapi "tárgy". :)
"Az elektronnak van tomege, nem lehet kiterjedes nelkuli pont."
Az első kijelentésből hogyan következik a második?
Ne felejtsük el, hogy a hétköznapi tárgyak méretét az őket alkotó részecskék távolsága határozza meg. A tömeg fogalma pedig inkább a szimmetriákkal és a Higgs-térrel áll kapcsolatban, nem a "mérettel".
Hát, itt a linken 1 attométernek írják a sugarát...
youtube -> Galileo Webcast csatorna ->
3 hónappal ez előtti Dávid Gyulás 9 részes sorozat
(az első-második részt megnézve elejétől a végéig, érteni fogod, hogy van kiterjedése és hogy mekkora és miért.... bár ez nagyon felületesen van, meg leegyszerűsítve, meg kerekítve, meg stb... még a későbbi részekben is, ahol szintén előjön, de hozzávetőlegesen jó, meg lehet nem ezzel a videósorozattal lehetne kezdened, hanem wikipédián, meg egyéb oldalakon olvasgatni, és könnyedebb videókat nézni, mondjuk a többi Dávid Gyulás sorozatot)
(ha sok benne az újdonág, vagy még általános/középsulis vagy, akkor ajánlom más egyéb sorozatait is (más csatornákon is), meg az ELTE Atomcsill videókat)
Marx György - Kvantummechanika könyvében olvastam az alábbit:
"Tekintettel arra, hogy az elektront a kvantummechaniká
ban kiterjedés nélküli részecskének tekintjük, az elektronspinben mégsem láthatjuk egy valóságos, klasszikus értelemben vett tengelyforgás megnyilvánulását."
És ez a kérdés gondolkoztatott el.
De valóban tetszik a fenti "méret" fogalom. Azaz, hogy egy matematikai pontnak képzeljük el.
Azonban effektív méretet lehet neki adni, pl: hatáskeresztmetszettel, Coulomb taszítás miatt, stb
Tehát arra jutottam, hogy a méret szó az egy klasszikus fogalom.
A mikrovilágra ráerőltetni nem célszerű, de ha már ezt tesszük, akkor legyen pontszerű (hiszen tetszőlegesen kicsi dobozba be tudok zárni egy elektront, annyi hogy akkor megnő az energiája)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!