A MgO, LiOH, NaH ezek miért szilárdak?

A tömeggel kapcsoltban három fő hatás van, amit figyelembe kell venni:

1) Molekulatömeg hatása: a molekulatömeg növelésével nő az össz kötés-erősség két molekula között. De ez nem a tömeggel függ össze, hanem a kötések számával. Pl. van egy CH4 (metán) molekulád. Ez 1 db kötést alakít ki egy másik CH4 molekulával. Ezért a metán gáz. Van egy CH3CH2CH2CH2CH2CH3 (hexán) molekulád. Egyetlen kötés erőssége nem növekszik, mégis a hexán folyadék. Mivel a kötések SZÁMA növekszik. Hatszor annyi kötés, végeredményben hatszor olyan erős kötődés.

A szőlőcukorban hidrogén-hidak vannak az -OH csoportok miatt. Ha kismolekulás lenne, akkor folyadék lenne, mint a víz meg az alkohol. De mivel nem egy, hanem HAT hidrogén-hidat tud kialakítani, ezért szilárd.

2) Atomok növekedésével változó elektromos tulajdonságok: Pl. a halogének sorában a polarizálhatóság változik, ezért változik a halmazállapot. A nagyobb atomok polarizálhatóbbak, általában jobban elviselik a plusz töltéseket, mivel az a plusz töltés jobban eloszlik rajtuk, stb. Mivel sokkal több elektronjuk van, ennek megvan a hatása. Általában ez a hatás nem olyan nagyon nagy, de azért van.

3) Szimplán atomtömegre visszavezethető hatás: Pl. a nehézvíz forráspontja 101,4°C. Ezek a hatások azért vannak, mert a kötésekben mindig benne van az atomok tömege is. De ezek a hatások elég kicsik. Úgyhogy csak annyival magyarázni egy anyag halmazállapotát, hogy nagy a moláris tömege, általában nem elégséges.