A vas miért mérgező a csillagoknak a magfúzió alatt?

#1-es válaszhoz egy ábra:

[link]

Az ábrából is látszik: ha hidrogént "égetsz el" héliummá, abból nagyon sok energiát kapsz.

Ha a hélium atomokat egyesíted, abból már sokkal kevesebb energiát kapsz, és így tovább.

Ha a vasból készítesz nagyobb tömegszámú elemet, abból nem kapsz semmi energiát!

Márpedig egy csillag azért nem omlik össze, mert a benne keletkező energia (a sugárnyomás) ellene tart a gravitációnak.

Ha nem keletkezik benne energia - márpedig, ha már vassal van tele, akkor ott nem keletkezik energia - akkor a csillag nagyon gyorsan összeomlik!

A szupernova egy kicsit más.

Ott annyi szabad neutron van, hogy pillanatok alatt képes elkészíteni mindenféle elemet, jóval a vas fölött is.

Persze minél inkább fölötte van, annál kevesebb ilyen fog készülni. Ezért ritka az arany és az urán.

A robbanás megint más kérdés.

Alapesetben a csillagokban keletkező neutronok nagyon gyorsak. Az ilyen neutronok ritkán ütköznek normál atomokkal, ezért egyszerűen kirepülnek a csillagokból. Ez van az atomerőművekben is, ezért kell lassítani a neutronokat.

A szupernova életében van egy olyan pillanat, amikor már kevesebb az energiája, ezért csak lassabb neutronokat tud kelteni.

Egyszer csak ezek a keletkező neutronok olyan lassúak lesznek, hogy a többség kifelé már ütközik az ott lévő atomokkal (pl. a vassal).

Ennek egyrészt olyan hatása van, hogy belemegy a vasba, és ekkor keletkeznek a nehezebb elemek.

A másik hatás az, hogy ahhoz azért még van elég energiája, hogy az egész fölötte levő csillagot szétdobja, mint egy óriási bomba.

Ettől robban fel a szupernova.

Egen. A vas a csillagban olyan a fúziónak, mint a tűznek az egyre jobban felgyűlő salak. Már nem üzemanyag, hanem "égéstermék" és útban van a további égésnek.

A vas és az annál nehezebb elemek keletkezése a csillagokban már csak energiafaló.

Egyébként a vas a túlvégről nézve, a fisszió szempontjából is "salak". A közép, ami se erre, se arra nem jó már energiatermelés szempontjából.

Én nem nyomtam negatívba, de kis korrekció szerintem nem árt.

A nehéz elemek keletkezése a szupernovák esetén nem a neutrontöbblet eredménye, amennyire én tudom, hanem a rövid időre fellépő még nagyobb nyomás és hőmérséklet.

Ezek már mind "endoterm" fúziók, amit jól is írt a 3-as, de maga a keletkezés szerintem nem stimmel.

Nyomással nem lehet atomot létrehozni (max. az ősrobbanásban egy egészen rövid ideig), úgyhogy szerintem ezt rosszul tudod.

Ha így működne, akkor duplázódnának a rendszámok, nem pedig egyesével növekednének.

A lassú neutronok kifejezetten alkalmasak arra, hogy bemenjenek az atomba és növeljék a rendszámot.

"Nyomással nem lehet atomot létrehozni (max. az ősrobbanásban egy egészen rövid ideig), úgyhogy szerintem ezt rosszul tudod."

Nyomás ÉS hőmérséklet. És nem atomot létrehozni kell, hanem kettőt fuzionálni.

"Ha így működne, akkor duplázódnának a rendszámok, nem pedig egyesével növekednének."

Ki írja elő, hogy egy vas atom pl. csak vas atommal csapható össze a szupernóva kataklizmájában?

Ott már mindenki mindenkivel gangbang megy. :)

Például a szén berillium és hélium fúziójából is keletkezhet.

Plusz a fúziót követhetik bomlások is, mégpedig jellemzően NEM a fúzió előtti elemekre. Szóval közel sincsenek olyan rendszám-kötöttségek, mint amit állítasz.

"A lassú neutronok kifejezetten alkalmasak arra, hogy bemenjenek az atomba és növeljék a rendszámot."

Utánaskubiztam, abban tényleg igazad van abban, hogy elvileg így IS működik a dolog. De nem kizárólag van jelen a beépülő neutron proton-elektron bomlásának útja a rendszám-növekedésre.

Részben lassú neutronbefogás, részben gyors befogás, részben olyan ütközések, mint amiket a részecskegyorsítóban is produkálunk, fúzióként. És persze közben folyamatos bomlások is.

Ráadásul úgy tudom, hogy ez okozza a robbanást.

Az, hogy előtte lazán megszöknek a neutronok, aztán egyszer csak eljön az a pillanat, amikor falba ütközik az egész társaság...