Honnan van az összeomló csillagoknak olyan nagy tömegük?
Csillag fejlődése nagyon leegyszerűsítve:
- hidrogénben gazdag térrészben elindul a csomósodás; ha nem teljesen egyenletesen van szétszórva a hidrogén, akkor egy idő után egy helyen a gravitáció miatt egyre több lesz (saját magukat vonzzák össze).
- az így összegyűlt hidrogén ha elér egy bizonyos méretet, tömeget (a Jupiternél is nagyobbat, mert ott ez szemmel láthatóan nem elég), akkor a nagy nyomás (és ami belőle jön; hőmérséklet) miatt beindul a nukleáris reakció.
- a hidrogének elkezdenek héliummá egyesülni, miközben energia sugárzódik szét (igen, valamennyit veszít így a rendszer a tömegéből, de az e=mc^2 miatt ez nem túl sok). Ez a reakció próbálja szétvetni a csillagot (földi körülmények között megvalósítva a hidrogénbomba tényleg nagyot tud pukkanni), de a csillag hatalmas tömege miatti gravitáció ezt nem engedi.
- a csillag gyarapodása nem áll le a nukleáris reakció beindulásával, ha van mégf hidrogén a környéken, továbbra is szorgalmasan porszívózza...
- elkezd elfogyni a fűtőanyag: értelmezés kérdése, hogy a héliummá és egyéb nehezebb elemekké átalakult hidrogént elfogyásnak vagy átalakulásnak kellene inkább nevezni, de a tömegének döntő hányada nem távozott a kéményen át, ugyanakkor a reakció hevességének csökkenésével a csillag átalakuláson megy át. Hogy milyenen? Ez attól függ, hogy addigi élete során mennyi hirdogénre (tömegre) tett szert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!