Baktériumtenyésztés otthon - jól csináltam?
Szeretnék egy házi kísérletet elvégezni, különféle felületekről mintát venni és kitenyészteni a bacikat. Már megcsináltam, de van mindenem még, szóval ha rosszul csináltam valamit, tudok újat csinálni. Nem találtam a neten pontos leírást, így emlékezetből csináltam: 10g agaragar port kb. 2 dl vízbe raktam, és ezt a mikróba kb. 3/4 percre. Fel is forrt, kicsit ki is futott, de jó zselés állagú lett. Ezt 2 petri csészébe raktam és megvártam, míg kihűl. Mikor kihűlt, beleraktam a mintát (belenyomtam az ujjam az egyikbe koszosan, a másikba kézmosás után). Ráraktam a tetejét, felfordítottam és így beraktam egy dobozba, amiben sötét van, a dobozt emg a radiátorra egy hőmérő társaságában, 32 fok van rajta. Most várok. Meddig kell várni, mikor kezd látszódni valami?
Ha msáhogy kellett volna csinálnom valamit, akkor mit, hogyan?
Hát nem órák alatt tenyésztődik ki a baktérium.
A lényeg, hogy ne sértsd fel az agargélt, hanem csak a felületére vidd fel a tenyészetet. A kezedről nem feltétlen jutott át. Érdemes orrüreg, szájüregből venni egy kis mintát és azt eloszlatni. 3-5 nap alatt már biztos lesz változás.
Hát úgy, hogy a levegőben, bőrödön meg úgy mindenhol bacik vannak, így nem az tenyészne ki, amit akarsz.
Nem baj, a lényeg, hogy valami kitenyésztődjön nagyjából. nem tudnád a lényeget röviden leírni? Ha jól értem, amit csináltam (a strilitást leszámítva) jó, csak még kéne az agaragarba valami tápanyag. Pl. mi? Én úgy emlékeztem, nem került régen semmi az agaragarba, csak simán az agarban kitenyészett a baci.
Nem kellene komplett biológiai leírás, abból sokat úgysem értek. Ez cska egy házi kísérlet a gyereknek érdekességképp.
Csak agar-agar és víz keverékén valószínűleg nem sok minden fog kinőni.
De mivel nem tudod pontosan, hogy milyen baktériumokat vársz, azt se tudhatod pontosan, hogy milyen és mennyi tápanyag kell neki. De sok baktérium boldog, ha van szén- és nátriumforrása. A szőlőcukor jó ötlet szénforrásnak, és nem is nehéz beszerezni, de ha muszáj, lehet hogy sima cukorral is működne. És kell nitrogéntartalmú tápanyag is, erre jó a hús- és/vagy az élesztőkivonat. Nem kell desztillált vizet venned, a csapvíz is jó, abban legalább vannak ásványi anyagok és nyomelemek. Még lehet bele tenni extra sót (kb. 0,5 g/dl), de az is válatozó, hogy melyik baci mennyi sót szeret.
Szerintem 10 g agar-agar 2 dl-be egy kicsit sok, mi 3 g-ot használunk a laborban, bár én szeretem annál egy kicsit keményebben.
Szóval, elkészítesz egy oldatot ezekkel a hozzávalókkal, ha felforralod kb. 5 percig, akkor az steril lesz. Ha zavaros, akkor tényleg érdemes várni, hogy leülepedjen, mert akkor jobban fognak látszódni a telepek. A Petri-csészéknek is sterilnek kell lenniük. Ha alapból nem azok, akkor pl. belerakhatod őket (az alját és a tetejét is) kb. 5 percre forró vízbe, aztán tedd őket száradni pl. egy tiszta konyhai törlőkendőre úgy, hogy a belső oldaluk lefele nézzenek, akkor nem eshet bele baci a levegőből. Vagy forró víz helyett kiöblítheted 70-80%-os alkohollal, akkor is fejjel lefele kell megszárítani. (De ha nincs kedved szórakozni ezzel az egésszel, akkor öntsd az agart jó forrón a Petri-csészébe, az is ki fogja valamelyest fertőtleníteni.) Miután megszáradt, megfordítod, gyorsan beleöntöd az agart, és rögtön lefeded a tetejével. Hagyod, hogy kb. 1 óra alatt megszilárduljon, utána meg lehet fordíani.
Ezekkel a módszerekkel nyilván nem lesz a szó szoros értelmében teljesen 100%-ig steril, de a célnak megfelelő. Ha csak szeretnél érdeklődésből bacikat növeszteni, nem dől össze a világ, ha egy darab baci a levegőből hullott bele, vagy valamelyik eszközről, amivel dolgozol, és nem az ujjadról, vagy néhány baktériumspóra a fertőtlenítés ellenére életben maradt... Az elméletileg igaz, amit #2 mondott, hogy miközben az egészet csinálod, a levegőből is és minden tárgyról potyoghatnak bele bacik, de az én tapasztalatom szerint, az nagyon kevés, ha gyorsan dolgozol, akkor elég nagy a valószínűsége, steril marad. Az a fontos, hogy a Petri-csésze mindig csak annyi időre legyen nyitva, ameddig szükséges. Fertőtlenítheted a kezedet az alkohololdattal munka előtt, aztán akkor nyomod rá az ujjadat, ha már megint koszos lett. És csinálhatsz egy sterilitás-tesztet is, az egyik Petri-csészét hagyd addig nyitva, mint a többit, csak ne érints bele semmit. Akkor majd meglátod, mennyi minden nő ki simán a levegőből.
Egyébként a megszilárdult agar a hűtőben eláll pár napig vagy hétig, de egy idő után a hűtőben is benövi valami gomba. A hűtőben is agarral felfelé tárold.
Amúgy nekem az ujjamról nem sok minden szokott nőni, az orr és fül tényleg jó ötlet lehet, a foglepedék is vicces. Nagyon jó tapasztalatom volt a kollégiumban hetek óta használatban lévő közös konyharuhával és mosogatószivaccsal :D Bár ezekről sok gomba is kinő.
Ja és amúgy semmi probléma, ha felsérted az agart, velem is gyakran előfordul a laborban, mégis kinő minden. Csak akkor nem olyan szép, meg az agar ragyás felületén nem látszik olyan egyértelműen, hogy vannak-e telepek, ha még nagyon picik. De akkor vár az ember egy-két napot, és ha nagyobbak lesznek, egyértelmű lesz.
Ha több mindent is ki szeretnél próbálni, de nincs sok Petri-csészéd, akkor felezheted, negyedelheted is. Pl. alkholos filccel húzhatsz egy csíkot a Petri-csésze hátán, az egyik oldalra odaírod, hogy koszos, a másikra hogy tiszta, és először odanyomod az ujjad az egyik felére, aztán kézmosás után a másik felére (közben fedd le az agarlemezt). És a Petri-csésztét újra is lehet használni, kidobod a régi agart, megint fertőtleníted, és öntesz bele friss agart.
Az mindegy, hogy a Petri-csészét sötétben tartod-e vagy világosban. 32 °C-on kell neki szerintem 2-3 nap, mire valami kinő, de lehet, hogy tovább is tart, főleg ha tápoldat összetétele csak hasraütésszerű.
Sok sikert! :)
Köszönöm az utolsó válaszolónak a részletes választ!
Petri csészém nincs több, viszont vannak üveg mécsestartóim, pontosan akkorák, mint egy kis petricsésze. Ha kettő ilyet egymásra teszek és ragasztószalaggal a kettő illesztésénél kívülről körberagasztom, az jó lehet? Akkor biztosan jól le van zárva, nem emgy bele levegő vagy más egyéb.
Van egy akváriumom, emiatt vannak növénytápjaim. Van egy mikrotápoldatom: tartalmaz vasat, mangánt, cinket, bórt, rezet és molibdént.Van makrotápom: nitrogént,foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz. Illetve van folyékony szenem. Ezeket használhatom, ezek jobbak esetleg? Ha igen, melyikből mennyi kéne?
#7 megint.
A Petri-csésze úgy van tervezve, hogy a levegő bemehessen, csak idegen bacik meg gombák ne, mert a legtöbb bacinak lélegeznie kell. De ha összeraksz két mécsestartót, valószínűleg lesz akkora légtérfogata, hogy az elég lesz. Talán egy légáteresztős sebtapasz-ragasztószalag jobb lenne? Itt is fontos, hogy az agar fejjel lefele legyen, akkor felülről nem eshet rá semmi.
Valószínűleg ezeken a növénytápokon is kinőne valami, de szerintem egy komplexebb tápoldat (pl. élesztős húsleves + cukor) jobb lenne. A makrotápoldatból 1 g/l NH4Cl ammónium-kloridnak (NH4Cl) megfelelő nitrogén kellene bele. Ha csapvizet használsz, nem hiszem, hogy a mikrotápoldatra szükség van, de rakhatsz bele egy icipicit. De óvatosan, abból túl nagy mennyiség mérgező lesz. Rövid guglizás után nem jöttem rá, hogy pontosan mi van a folyékony szénben, de ilyeneket találtam, hogy "algaölő" meg "6 óra alatt elbomlik", ami nem hangzik jól. Inkább 4 g/l szőlőcukrot használj helyette.
Szobahőmérsékleten is kinőnek, de lassabban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!