Kémiai képleteknél mitől függ, hogy kell-e kettest rakni alsó indexbe?

Ezek szerint az alapokat sem tudom. Ha érdekel a téma, akkor javaslom, hogy szerezz be egy hetedikes kémia könyvet.

A válasz a kérdésedre: a klórmolekula két atomos, hogy az elektronhélyak telítettek legyenek. Mindkét atom bead egy egy elektront a közösbe, így Cl2 lesz, (Nézd el pls, nem tudok mobilon alsó indexbe írni.) A xenon egy nemesgáz, így a külső elektronhélya alapból telített, nem kell neki több. Vannak trükösebbek is, mint például a kén, ami 8 atomos molekulákat alkot.

Középiskolai szinten az általános és szervetlen kémiai modellek alapja a vegyértékelektron-szerkezet. A vegyértékelektron-szerkezethez pedig ismerni kell a kiépülési alapelveket,a modernebb megközelítésű középiskolai atommodellt. Ha ez megvan,láthatod,hogy hol van a periódusos rendszerben a klór és hol a xenon. A klór a 7.főcsoportban van,7 vegyértékelektronnal. A nemesgázszerekeztre való törekvés miatt(lásd részletesebben:oktett-szabály) "alakítódik" a szerkezete úgy,ahogy.

Tehát a 7.főcsoportra jellemző(halogénelemek): ns2p5

nemesgázszerkezet:ns2p6(Xe)