A fény hullám tulajdonságát hogyan kell elképzelni?

Kb. így:

[link]

A kék az elektromos, a piros a mágneses tér erősségét jelzi, és ezek változása terjed a térben fénysebességgel. Ennek a hullámnak energiája van, és ennek az energiának a legkisebb egysége, "kvantuma" a foton.

"A foton egy szinusz görbe mentén halad? Vagy mérete nő és csökken periodikusan?"

Nem. Dávid Gyula nagyon szépen elmagyarázza. hogy milyennek is ismerjük a "fényt",

https://www.youtube.com/watch?v=_n6914Tv38w

dellfil

Nem, pont erről szól a "fény kettős természete" c. fejezet a fizika tankönyvben. Ha a fényre mint hullámra tekintünk akkor nem beszélünk fotonokról. Akkor úgy vizsgáljuk mintha egy közönséges hullám lenne (mint pl. a balaton vízén ha fúj a szél). Ekkor érvényesek lesznek a hullámtani jelenségek (pl. fénytörés, visszaverődés, tükrök, lencsék stb.) ezekhez a jelenségekhez nem kellenek fotonok.

Vannak olyan jelenségek (pl. a fény-elektromos jelenség) amelyek nem voltak magyarázhatóak a fény hullám tulajdonságaival és Einstein és kortársai jöttek rá arra, hogy ha a fényt nem mint hullámot vizsgálják hanem mint "részecske áramot" egy csomó addig nem megmagyarázható jelenséget magyarázni tudnak (fény részecske természete, és megalkották a foton fogalmát). Alapvetően a hétköznapi ember számára elegendő "vagylagosan" vizsgálni. Vagy úgy vizsgálod mint "hullám" és akkor nem beszélünk a fotonokról, vagy úgy vizsgálod mint fotonok "áramlása" akkor nem beszélünk arról, hogy hullám. Ha jól emlékszem talán maga Einstein írta le, hogy a kezdeti megértéshez jobb külön tárgyalni a kettőt, mintha "két féle fény lenne", de tudjuk, hogy egyféle létezik, de mindkét viselkedését mutatja. Ma már megfelelő szinten tudjuk a két jelenséget egyszerre kezelni (egyébként nagyon hasonlóan viselkedik az elektron nyaláb is, annak is van hullám jellege, amivel ismét szépen megkavarták az akkora csendesedő álló vizet).

A fényt az E és a B térben haladó transzverzális hullámnak "kell" képzelni. Nincsen ábra a könyvedben?

A fény a geometriai optikában vékony, egyenes pályák mentén halad.

A foton más káposzta, nagyon sok, nagyon eltérő koncepcióval is leírhatóak ugyanazok a kísérleti eredmények.

Úgy, hogy sokféle dolgot végzel vele, és közben figyeled.

És azt fogod tapasztalni, hogy a sokféle kísérlet, amit elvégeztél, két csoportba tartozik. Az egyik olyan, mintha nem is fénnyel, hanem hullámokkal vizsgálódtál volna. Mindig az jön ki, ami a hullámok esetén. Tehát ekkor a fény úgy viselkedik, mint egy hullám. Még egyszer: úgy viselkedik! De nem hullám!

Máskor meg azt láttad, hogy olyan, mintha anyag lenne. Minden eredmény úgy jó, ha anyagnak képzeled. Ekkor a fény úgy viselkedik, mint az anyag. De nem anyag!

Mert a fény, mikor megmutatja magát, mindig aszerint viselkedik, milyen eszközzel vizsgálod. Nem meglepő ez mikorészecskék esetén.