Mi van, ha a matematikánk nem jó többé?
Ne kövezzetek meg az okfejtésért és próbáljatok elvonatkoztatni a "józan ész" által sugallt prekoncepcióktól.
A fizikánk ma valahol el van akadva.
Vagy egy alapesetben remekül működő newtoni fizikánk. Magasabb léptékeknél térbe-időben ezt remekül korrigálja a rel. elmélet.
De a szubatomi világban már ez sem működik.
Erre van egy, egyre jobban működő de még mindig hiányos és sok ponton kérdéses kvantumfizikánk.
A rel. elmélet és a kvantumfizika nagyon eltérő megközelítéssel, mégis ugyanazt a jó eredményt adja MAJDNEM minden esetben.
De ott az a pont, ahol egymásba akadnak.
Gravitáció.
Szingularitás.
Hullámfüggvény viselkedése.
Várjuk, hogy sikerüljön létrehoznunk a mindenség elméletét, ami egyben remekül leír mindent, de pont ott, ahol ennek teljessé kéne válnia, ott kerül a fizikánk önellentmondásba.
Szóval baj van a fizikánkkal.
De biztos, hogy azzal van baj?
Mi van, ha a hiba sokkal mélyebben rejlik?
Matematika, geometria.
Volt egy remek euklideszi geometriánk, gyönyörűen lefedett mindent.
Aztán kiléptünk a bolygóközi térbe és beléptünk a szubatomi fizika területére és az euklideszi geometria elkezdett hülyeségeket mondani. Vagy legalábbis pontatlan lett.
Aztán rádöbbentünk, hogy az euklideszi geometria nem maga a világ szövete, akármilyen konzisztens, nem tökéletes modellje a világnak.
És jöttek a nem-euklideszi geometriák, Bolyai, Riemann és egyszercsak rájöttünk, hogy más, konzisztens geometriák is életképesek és JOBB modelljei lehetnek a világnak, vizsgálati területtől függően párhuzamosan is léteznek, más-más szempont alapján vagy ez, vagy az a legjobb világmodell.
És most jön a nagy kérdés.
Mi van, ha az algebránk is csak egy többé-kevésbé jó modell?
A konzisztenciája és a hétköznapi életnek megfeleltetése sem bizonyíték arra, hogy valódi törvényszerűsége a világnak.
Az alapvető algebrát felfedeztük, vagy csak feltaláltuk?
És erre alapoztuk a teljes fizikánkat is, nem is tudunk más algebrában gondolkodni.
Az alapaxiómái megkérdőjelezhetetlenül igazak a kézzel fogható világunkban, ez tény. De mi van, ha nem mindenhol helyesek?
Mi van, ha van egy, ugyanolyan konzisztens algebra, amire eltérő fizika alapul és ez a kettő együtt egyrészt ugyanoylan jól le tudná írni az eddig ismert világunkat, mint a mostani, de NEM CSAK AZT, hanem a hullámfüggvény-állapotot, szuperpozíciót, részecske-összefonódást, szingularitást?
Mi van, ha a "mindenség egyenletéhez" kellene egy új algebra, ahol, biztos rossz példa, de az 1+1=2 helyett 1≤2, 2≤1+1≤4 stb.?
Annyira része az életünknek, nem csak hétköznapi szinten ,de minden mai tudományunkban a megszokott algebra, hogy észre sem vesszük, hogy nem ultimatív modell?
És esetleg ezért nem találjuk a fizika további szintjét, mert itt van előttünk, de a felépített rendszerünk inkompatibilis vele, kiveri a szemünket, de ettől nem látjuk?
Mi van, ha a nagy áttöréshez csak ez kellene?
Tudom, a kérdés kissé filozófiai, de azért kíváncsi lennék a felvetéseitekre.





Nagyon sok mindenre jó a mostani fizika és matek is.
A műhódok az égen vannak még, a boltban van kenyér, az adót minden évben fizetem és másodpercenként 50 megabájttal ömlik a pornó a telefonomra.
Minden a legnagyobb rendben.










Javaslom a METAMATEMATIKA nevű tudományág tanulmányozását.
Itthon pl. Surányi László műveli, és épp az általad felvetett kérdésekkel foglalkozik, de még többen is.
Sok cikk, esszé, kötet foglalkozik a matematika alapjaival.
Egyébként elég sok hasonló kérdésre találtak választ.
Én csak felületesen olvastam pár cikket, de baromi érdekesnek gondolom. Nyugdíjas koromban talán előveszem...





"Lehet, hogy a modell nem jó, de ez nem a matematika hibája."
Na igen, a kérdésben szereplő "matematikánk nem jó többé" kicsit erős kifejezés. A Newton-i gravitációs modell is teljesen jó, ha helyén kezeljük, és tudjuk, mikor kell az általánosabb, kiterjesztett megközelítést használni. Szerintem sem a matematika hibája, például a részecskék hullámfüggvénnyel való leírása egész jól kezeli egy csomó tulajdonságukat, de lehet, hogy egyszer majd korlátot fog jelenteni az egyesített térelméletben. De akkor sem kell elvetni a meglévő tudásunkat.
"Na igen, a kérdésben szereplő "matematikánk nem jó többé" kicsit erős kifejezés."
Az is. :) Egyrészt nem találtam jobb egymondatos címet, másrészt kicsit clickbait szándék is volt benne.
"Javaslom a METAMATEMATIKA nevű tudományág tanulmányozását.
Itthon pl. Surányi László műveli, és épp az általad felvetett kérdésekkel foglalkozik, de még többen is."
Köszönöm, ez már egy jó induló irány. Egyelőre nem találtam olyan szakirodalmat, ami az én szintemen is ehető lenne, de próbálkozom.
#10:
Hát, gondolom ilyenkor jön a játék, hogy milyen alapaxiómákra lehet konzisztens rendszert állítani úgy, hogy arra alapozva a fizikát a kvantumjelenségek ellenőrizhetően jó modellje legyen.
Csak tényleg az a baj, hogy totál az alapoktól kell mindenből új.
Viszont ma már erre jobb lehetőség van, mint mondjuk 4000 éve: vannak számítógépeink.
most így nagyon lesarkítva "cőke nős szemmel" van az autó meg van a csónak. Az egyik ide jó a másik meg oda.
Szerintem így lesz ez a fizikával is. Van ahova az egyik módszer jó, van ahova meg a másik
#17: Stimmt. Csak most nincs nagyon másik.
Mármint alap matematika.
"Matematikából sem csak egyféle létezik. Algebrából ott van például a csoportelmélet, ami csak a csoport nevezetű matematikai struktúrákkal foglalkozik, és még így is rendkívül szerteágazó, és rengeteg bizonyítást tett lehetővé."
Ez igaz, csak én alapvetőbb matematika szinttől induló alternatívára gondoltam.
Az alapvető algebra szintjén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!