Mekkora tömeggel rendelkezik egy foton részecske?

#7

"...a foton energiája E=pc, ahol p az impulzus. Ezt NEM azonosíthatod a foton nyugalmi tömegével..."

Fénysebességgel mozgó fotonra írtam, a képletben benne van c ha nem vetted volna észre.

"A sufnifizikáról":

Az általad felírt képlet E = p c fotonra, mivel p = m c, így azt adja amit írtam:

E = m c2.

Ellentmondásba kerültél önmagaddal kisgyerek, úgyhogy ebbe súlyosan beleszaladtál XD.

A fotonnak márpedig van p = m c impulzusa, amit a fénynyomás kísérlet is bizonyít. Ezért írtam hogy m = E / c2 tömeget képvisel. Le lehet húzni de akkor is igazam van...

"Fénysebességgel mozgó fotonra írtam, a képletben benne van c ha nem vetted volna észre."

Attól, hogy a képletben benne van a c, az még nem jelenti, hogy te feltetted, hogy c-vel mozog a foton. A relativitáselmélet kiinduló gondolata, hogy az információterjedésnek van véges sebessége, amit c-vel jelölünk. Mivel erre épül az egész elmélet, ezért ezt a konstanst minden képletben cipelned kell magaddal, kivéve ha c=1 egységrendszerben dolgozol.

"Az általad felírt képlet E = p c fotonra, mivel p = m c, így azt adja amit írtam:

E = m c2."

Nem tudom honnan vetted a p=mc képletet. Ha a klasszikus mechanika p = mv-be helyettesítettél be v=c-t, akkor ez nem igaz, mert relativisztikusan más az impulzus képlete, amit fentebb le is írtam.

"A fotonnak márpedig van p = m c impulzusa, amit a fénynyomás kísérlet is bizonyít. Ezért írtam hogy m = E / c2 tömeget képvisel. Le lehet húzni de akkor is igazam van..."

A fénynyomás valóban igazolja, hogy a fotonnak van impulzusa, de ez nem azt jelenti, hogy az impulzus p=mc. Ezt az összefüggést semmi nem igazolja, mert nem így van. Ha a relativitáselméletben c-vel mozgó objektumot akarsz kapni, akkor az csak úgy lehet, hogy a nyugalmi tömegét nullának választod. A legpontosabb mérés szerint a foton ilyen objektum, így nem beszélhetsz nyugalmi tömegről a foton esetében, és az sem energiáját sem az impulzusát, ami kétségtelenül van neki, nem hozhatod összefüggésbe a nyugalmi tömeg fogalmával, mert ellentmond azzal, hogy c-vel terjed.

#12:

Jelenleg semmilyen mérésünk vagy elméletünk nincsen, amely szerint a fény nyugalmi tömege 0 lenne. Annyit tudunk, hogy nagyon kicsi. (Olyan elméletekről beszélve, amelyek ezt nem teszik fel ofc.)

[link]

D NMR a relativisztikus tömeget hívja tömegnek.

#13: Álló fény (ha létezik) úgy néz ki, mint bármelyik másik tárgy, csak nem fermionos, hanem bozonos.

"Jelenleg semmilyen mérésünk vagy elméletünk nincsen, amely szerint a fény nyugalmi tömege 0 lenne. Annyit tudunk, hogy nagyon kicsi. (Olyan elméletekről beszélve, amelyek ezt nem teszik fel ofc.)

[link]

Jelenleg minden elfogadott elméletünk szerint a foton nyugalmi tömege 0. Pont ezt írja a belinkelt bekezdésed első mondata. Az általad használt "fény tömege" kifejezést viszont nem értem.

Persze, a mérések mindig annyit fognak csak mondani, hogy nagyon kicsi. Egy egzakt 0-t soha nem fogunk kimérni, csak annyit tudunk mondani, hogy mérési hibán belül nulla. De mivel a mérési hiba egyre csökken, így egyre pontosabban 0, ezért ehhez igazítjuk az elméletet is.

"D NMR a relativisztikus tömeget hívja tömegnek."

A relativisztikus tömeg egy nagyon zavaros fogalom. Sokan bevezetik, könyvek is, de csak kavarodáshoz vezet. A relativitáselmélet szerint is felesleges ezt használni, mert a tömeget egyszerűbb úgy bevezetni, mint a négyes impulzus abszolút értékét, ami egy c-val haladó objektum esetén 0.

Nekem fogalmam sincsen arról, hogy "egzakt 0-t soha nem fogunk kimérni", azaz valaha találunk-e olyan jelenséget, amelyből ez következik.

Nem tudom, te mire alapozod, hogy ez lehetetlen.

Mindenesetre a jelenlegi tudományos álláspont szerint a foton tömege (azt elcsesztem, általában igyekszem erőltetetten a fényt használni a foton helyett) pici. Pont. Ezt írja a wiki is, leszámítva az elejét, ami nincs megforrásolva.

A relativisztikus tömeg nem egy "nagyon zavaros fogalom", hanem gamma*m_0-ként definiált mennyiség. Ennél kevésbé zavaros nem lehet konkrétan semmi. (fun/sad fact: akik automatikusan "nyugalmi tömeg"-et írnak, azok nyilván "tömeg" alatt a relativisztikus tömeget értik.)

"Nekem fogalmam sincsen arról, hogy "egzakt 0-t soha nem fogunk kimérni", azaz valaha találunk-e olyan jelenséget, amelyből ez következik.

Nem tudom, te mire alapozod, hogy ez lehetetlen."

Arra alapozom, hogy a mérésekben mindig van bizonytalanság. Azt, hogy egy mennyiség egzaktul megegyezik valamivel, soha nem lehet kimérni, csak annyit tudunk mondani, hogy adott pontossággal megegyezik.

"Mindenesetre a jelenlegi tudományos álláspont szerint a foton tömege (azt elcsesztem, általában igyekszem erőltetetten a fényt használni a foton helyett) pici. Pont. Ezt írja a wiki is, leszámítva az elejét, ami nincs megforrásolva."

Ezen nem nagyon van mit vitatkozni. A mérés mindig annyit fog mondani, hogy adott pontossággal 0, az elméleteink viszont úgy kerekek, hogy egzakt 0.

"A relativisztikus tömeg nem egy "nagyon zavaros fogalom", hanem gamma*m_0-ként definiált mennyiség. Ennél kevésbé zavaros nem lehet konkrétan semmi. (fun/sad fact: akik automatikusan "nyugalmi tömeg"-et írnak, azok nyilván "tömeg" alatt a relativisztikus tömeget értik.)"

[link]

5. fejezet

Nem kovariáns mennyiség a relativisztikus tömeg, a nyugalmi tömeg viszont az. Nyugodtan számolgathatsz, meg érvelgethetsz vele, de minek elcsúfítani a relativitáselméletet, ha egyszer tud szép is lenni?

Nem értelmezhetetlen a kérdés, ha akarjuk.

A foton mindenekelőtt egy részecske, amely 4 energiakvantumból épül fel, a világűrben tömegektől távol vagy a Földfelszínén vízszintes irányban mérve c sebességgel halad miközben a 4 részecske egymás körül kering.

A keringése közben a 4 részecske egymáshoz képest elfoglalt helyzete miatt periodikusan elektromos (= a 4 részecske egyvonalban van), majd negyedhullámhosszal később mágneses tulajdonságot mutat amely így szinuszosan változik és a részecske emiatt hullámjellegűnek tűnik. Ezért látszik a fotonnak kettős jellege, de a foton minden körülmények között egy összetett energiarészecske.

A tömeg tulajdonságot amiatt lehet hozzárendelni mert a 4 alkotórészecske forog/kering miközben fénysebességgel száguld. A tömeg tulajdonság bármilyen részecskében akkor áll elő amikor az alkotóik körpályára állnak. A tömeg nem más mint a körpályán mozgó elemi részecskék tehetetlensége.

Ha a részecske történetesen fénysebességgel mozog (miközben kering) ezen nem változtat, a fotonhoz így tömeg tulajdonság rendelhető.

(ez egy új fotonmodell, kíméljetek.)