Hogy hogy nincs benzines számítógép?

Van.

Minden modern autó guruló számítógép, a benne lévő elektronikából adódóan. Nem vicc. Még oprendszer is fut rajta.

Lehet csinálni mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus számítógépet. Most tekintsünk el attól, hogy néhány százmilliószor biztosan lassabban működne mint a digitális versenytársaik, tehát nem lenne a gémerek kedvence. Azokat a logikai kapuáramköröket minden további nélkül lehetne mondjuk hidraulikus elemekből is felépíteni, amelyekből a digitális számítógépek processzoraiban és egyéb áramköreiben milliószám találunk. Tekintsünk el attól is, hogy a hidraulikus elemeket mennyire lehetne miniatürizálni (érdekes lenne eljátszani a gondolattal, hogy nanotechnológiát felhasználva hol is a határ). Tehát akkor az a kérdés, hogy a digitális kapuáramkörök miben térnek el alapvetően a többi szerkezettől?

A digitális jel 0 vagy 1, azaz nincs feszültség vagy van feszültség. A kapuáramkörök a bemenetükre kerülő jel alapján a kimenetüket változtatják egy logikai függvény szerint. Például egy ÉS kapu kimenetén akkor lesz feszültség, ha az összes bemenetén van feszültség. Egy VAGY kapunál akkor, ha bármelyik bemenetén feszültség van. Egy NEM kapunál akkor van a kimeneten feszültség, ha a bemeneten nincs. Hoppá, hogyan is csinál a NEM kapu a kimenetén feszültséget, ha a bemenetén nincs? Úgy, hogy -mint minden más kapuáramkör- a tápfeszültségre is rá van kötve és a bemeneti jelek függvényében ezt a tápfeszültséget tudja rákapcsolni a kimenetére. Azaz a digitális rendszerekben maguk a kapuáramkörök gondoskodnak arról műküdési elvükből adódóan, hogy a jel ne gyengüljön le, a kimenetükről a hozzájuk kapcsolt további kapuáramkörök bemeneteire egyszerre és ugyanolyan intenzitással jusson el a jel. Ez az a körülmény, amit más eszközökkel a bonyolultságot növelve egyre nehezebb teljesíteni, illetve egy nem is oly összetett rendszerben már fizikailag lehetetlen megoldani. A jeleket állandóan erősíteni, szabályozni kellene, ami egyrész tovább növelné a bonyolultságot és tovább növelné az energiaigényt. Nagyon hamar olyan ördögi körbe kerülünk, amiből nincs kiút. Ezért nem építünk, nem tudunk építeni bonyolult mechanikus számítógépeket.

Hidraulikus - folyadékkal működő - számítógép létezett:

[link]

az oroszok is kísérleteztek vele:

[link]

Nos ha a hidraulikus vagy pneumatikus logikai kapcsolásokról kérdeztél akkor már megválaszolták, volt ilyen. Működik de nagyon lassú és nagy méretű is.

Ha energiaellátás szempontjából kérdezted volna, nos az is létezik.

Pár éve hallottam egy fejlesztésről hogy laptop akkumulátor méretben készítettek egy kicsi egyrotoros Wankel motort. Aminek a forgórésze egy mágnesből volt. A háza körül pedig a tekercs. Tehát egy pici benzines agregátor hajtaná a laptopokat. Vagy szolgálna power bankként. A Wankel motorok magas fordulatszáma ideálissá teszi generátorok hajtására.

Elektromos autók terepen való töltésére szolgáló "koffer" méretű változata is van.

A pneumatikus újra visszatérőben van.

Természetesen szögegyszerű feladatokra, olyan helyeken, ahol az elektromosság problémát jelentene, a sebesség másodrendű és-vagy az egyszerű logikai műveletek végeredményének alapból pneumatikus mozgatásként kell, hogy eredménye legyen.

[link]

Nekem volt is a kezemben pneumatikus "IC". Akkora volt kb. mint most egy otthoni PC processzor, annál kicsit vastagabb. Ahhoz képest néhány logikai kapu volt csak megvalósítva benne.

Annak idején az volt az egyik nagy előnye, hogy érzéketlen volt az elektromos zajokra és EM sokkra, pl. nukleáris robbanás esetén.

Megoldható, hogy mozgó alkatrész ne legyen bennük, de így is nagy hátrányuk, hogy a benne mozgó közeg jóval több helyet és kapcsolási időt követel, mint az elektronok.