Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt. De mi a helyzet a nem szilárd testekkel?
... amennyi az általa kiszorított víz súlya. Ez a szilárd testekre igaz.
De mi van a folyékony halmazállapotú anyagokkal? Pl. akár ha vizet teszünk a vízbe, az utólag beleöntött víz is annyit veszt a súlyából (tömegéből), mint amennyit kiszorít?
Vagy mi a helyzet a különböző gázokkal? Nyilván feljön a víz felszínére, de addig is mi a helyzet a súlyával(tömegével)?
válasza:Ugyanez.
Ezt jól láthatod, ha pl. színes vizet vagy olajat töltesz a vízbe.
válasza: válasza:"Minden vízbe mártott TEST" [kiemelés tőlem]
A 'test' jól körülhatárolható valami.
A hópihe test; a jégkocka szintén, ám a víz nem test.
Archimédész bácsi értette a dolgát.
válasza:A tömeg és a súly két külön dolog, mint azt előttem írták, ne keverjük őket. A tömeg nem változik, csak a súly.
A törvény pedig igenis igaz folyadékokra és gázokra is, nem csak szilárd testekre. A súly az alátámasztásra vagy felfüggesztésre kifelytett erő. Ha egy pojarat lefele fordítva lent tartasz a víz alatt, miközben van benne némi levegő, akkor a levegő felfele nyomja a poharat, vagyis a súlya negatív! Ez azért van, mert a kiszorított víz súlya nagyobb volt, és kivonódott a levegő eredeti súlyából. Folyadékokkal, pl olaj, ugyanígy működik. Még akkor is ha vizet teszel vízbe. Gondolj arra, hogy egy pohár vízhez hozzáadsz még 1 molekulát. Az a molekula lebegni fog a vízben. Nem nyom semmit, vagyis nincs súlya, hiszen kivonódott belőle az általa kiszorított másik vízmolekula súlya.
Továbbá nem csak vízben igaz, hanem bármilyen folyadékban, de még gázban is!
válasza:"ha vizet teszünk a vízbe, az utólag beleöntött víz is annyit veszt a súlyából (tömegéből), mint amennyit kiszorít"
#4-es jól írta: Ha egy vödör vízbe beleöntesz még egy pohár ugyanolyan vizet, akkor a pohárnyi víz elkeveredik, nem süllyed le a vödör aljára. Ha a víz teljesen nyugalomban van, akkor az egyes molekulái kb. "lebegnek" adott magasságban, ugyanis hat rájuk a környező víz súlyából származó nyomás, ahogy mindenre hat, ami belemerül.
válasza:Köszi a válaszokat!
Hát, a tömeg és a súly tudom, hogy más, de csak annyit mondott egyszer fizikatanárunk, hogy a súly szót ne használjuk, mert csúnya, helyette a tömeget mondjuk. De lehet, hogy az csak arra a speciális helyzetre volt igaz. Kövezzetek meg, de annyit tudtam csak, hogy a tömeg és a súly majdnem ugyanaz, csak a tömegben benne van a gravitációs erő is, ami amúgy itt a Földön átlagos körülmények között mindig állandó, tehát nem fizikus számára majdnem ugyanazt jelenti a súly és a tömeg.
válasza: válasza:"a tömegben benne van a gravitációs erő is"
Mármint: a súlyban!
A tömeg pl. akkor számít, ha valamit gyorsítani vagy fékezni akarsz.
válasza:- A tömeg az anyaghoz szorosan kapcsolódó jellemző, körülményektől általában független (tudom, van relativisztikus tömeg, de most ez csak bezavarna).
- A súly egy erő! Lehet használni, csak figyelni kell, hogy milyen értelemben. Konkrétan egy tömeg és a gravitációs tér egymásra hatásából ered, tehát elég speciális erő, de erő. Ezért szokták gyakran súlyerőnek is hívni. Fentebb ezért írtam, hogy folyadék súlya, mert a folyadék tömegéből származó erőről van szó, ami a hidrosztatikai nyomás forrása.
A tanárod valószínűleg arra utalt, hogy a súlyt ne használjuk tömeg értelemben, például fizika órán nem mondjuk, hogy 5 kg egy tárgy súlya, mert az tömeg. De azt mondhatjuk, hogy gravitációs térben az 5 kg-os tárgy súlya nyomja az asztalt, mert itt már egy erőről beszélünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!