Létezik abszolút véletlen? (kifejtés lent)

"A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer."

[link]

Makroszinten nincs véletlen.

A kvantumjelenségek viszont véletlenek, szóval a részecskéddel ezt nem lehetne eljátszani.

Amúgy nemrég volt a kérdés. Miért nem nézed vissza?

"De most tekintsük ezt a dobást...ha 100%ig ugyanilyen módon meg tudnánk ismételni a kísérletet (ugyanolyan szögben, erővel dobjuk, légnyomás ugyanannyi stb stb) akkor akárhányszor elvégezve a kísérletet fejet kellene kapnunk."

Te ezzel azt feltételezed, hogy a legapróbb részletekig meg tudjuk vizsgálni, megfigyelni a világot. Sőt tovább megyek, azt feltételezed, hogy ezzel nem változtattad meg az adott eseményt (mármint a végtelenül részletes méréssel). Sőt még tovább megyek, azt feltételezed, hogy nem csak végtelen részletességgel meg tudod "mérni" minden tényező állapotát és emellett elvárod, hogy ez a mérés ne befolyásolja a kísérletet, de még azt is megköveteled, hogy ezt a környezetet többször is rekonstruálni tudjuk ungyan ilyen pontossággal.

Nem vagyok fizikus, de szerintem ilyet nem tudunk. Sőt majd valaki nálam okosabb mejd megmondja, de szerintem egyenesen képtelenség a valóságban ezt kivitelezni.

Matekhoz viszont értek. Matekos meglátásbol kiindulva annyit mondanék, hogy a "valószínűség" és a "véletlen" egy elméleti fogalom. Én úgy szeretem szemlélni a tudományokat, hogy van a valóság, van a tudomány, mint eszköz és vagyok én, a megfigyelő.

Na már most a tudomány nem maga a valóság, hanem egy valóságról alkotott közelítő modell, amit különböző okokból megalkottunk. A valószínűség és a véletlen pedig a tudományok része.. egyáltalán nem biztos, hogy a valóság így müködik.

A kérdést a fogalom nem értése sugallta. A véletlen azt fejezi ki, hogy nem tudjuk eléggé megfigyelni, nem tudjuk ugyanabba a helyzetbe hozni, ezért a nemtudásunk mértékében véletlen.

A pénzérme az erőtörvények szerint mozog. Ezek mindig ugyanúgy hatnak, a körülményeket azonban nem vagyunk képesek azonosnak tartani. A fej esete nem véletlen, hanem esély. Mivel két lehetőség van, ezért fele-fele arányban valósul meg egyik és másik. Más szavakkal ez azt jelenti, a végrehajtások során a fő feltételek azonosak, csak a kezdeti feltételtől függ az eredmény.

A részecskés példa nem azért irreális, mert nem tudjuk visszatekerni az időt, hanem azért, mert az is erőhatás szerint mozog. Ha minden azonos, mindig jobbra vált. Ha az előbbihez hasonlóan a kezdeti feltételeket nem tudjuk befolyásolni, akkor változik az irány.

A véletlen e tekintetben egy félrevezető szóhasználat. Amit nem tudunk, vagy nem tudjuk befolyásolni, azért még vannak szabályai. Meg tudjuk állapítani a lehetséges kimeneteket, azok arányát, és megállapíthatunk egy esélyértéket (ezt nevezzük valószínűségnek).

Az abszolút véletlen olyan szóösszetétel körülbelül, mint a forró jég.

Létezik, amennyiben megkülönböztetünk "véletlen"-t, és "abszolút véletlen"-t.

Véletlen: Egy esemény meghatározhatatlan, megjósolhatatlan volta abból kifolyólag, hogy nem ismerjük a teljes egész rendszer működését az összes részecskére vonatkoztatva. És emiatt nem tudunk olyan pontos számításokat végezni, amelyből kiszámítható legyen az adott folyamat végeredménye.

Abszolút véletlen: Egy esemény meghatározhatatlan, megjósolhatatlan volta abból kifolyólag, hogy az adott részecske ugyan abban a helyzetben és körülményben egészen másképp viselkedhet.

Itt még utána lehet olvasni a véletlenhez kapcsolódó dolgoknak:

[link]

" ...Makroszinten nincs véletlen. A kvantumjelenségek viszont véletlenek, szóval a részecskéddel ezt nem lehetne eljátszani.

Amúgy nemrég volt a kérdés. Miért nem nézed vissza?"

Valóban volt a kérdés, és rengetegszer, és elmondut ott is és máshol is hogy Jelenleg NEM TUDJUK se bizonyítani se cáfolni a véletlen eseményeket, és erre a QM sem volt ezeddig se képes. Senkinek nem sikerült soha olyan eseményt leírni ami úgy következett volna be bármikor hogy nem volt kiváltó oka.

Az viszont igaz, hogy sok olyan esemény létezik, amire a legjobb tudásunk szerint leginkább az a leírás "illik" hogy véletlenszerű.

maci

Nem, Maci, rosszul tudod.

Az atombomlás pl. abszolút véletlen.

A törvényeit ismerjük, de attól még nem lehet megmondani, hogy egy urán atom 4.7 milliárd éven belül mikor fog elbomlani.

A te szavaiddal: nincs neki oka.

És igen: VALÓDI véletlen.