Ha végtelen sok transzcendens számot szorzunk össze (és a szorzat konvergens), akkor kaphatunk algebrai számot?
igen, csak ügyesen kell megválasztani a számokat.
mondjuk pl. n= 1... +végtelen
az elemek pedig:
A(n) = e^[1/(n-(n mod 2))*(-1)^(n mod 2)]
Természetesen; veszel végtelen sok transzcendens számot, majd veszed ennek a végtelen sok transzcendens számnak a reciprokát (amik nyilván szintén transzcendensek). Ha összeereszted őket, akkor láss csodát, 1-et kapsz eredményül.
Volt már vita korábban abból, hogy megszámlálhatatlanul végtelen sok számnak egyáltalán lehet-e definiálni a szorzatát/összegét/..., így ez csak megszámlálhatóan végtelen darab számra igaz biztosan.
#2> Természetesen; veszel végtelen sok transzcendens számot, majd veszed ennek a végtelen sok transzcendens számnak a reciprokát (amik nyilván szintén transzcendensek). Ha összeereszted őket, akkor láss csodát, 1-et kapsz eredményül.
Sajnos ez nem jó. Első blikkre ötletes felvetés, de az a gond ezzel, hogy nem tudod konvergens sorba fejteni a kifejezést.
Vegyük a legegyszerűbb példát π-vel.
(π/1) * (1/π) * (π/1) * (1/π) * (π/1) * (1/π) * …
Ezt ha úgy csoportosítom, akkor valóban 1-ek szorzódnak össze:
∏ [(π/1)*(1/π)] = [(π/1) * (1/π)] * [(π/1) * (1/π)] * [(π/1) * (1/π)] * … = 1 * 1 * 1 * 1 * … = 1
De ha máshogy csoportosítom, akkor máris más a helyzet. Az eredeti kifejezés felírható így is:
(π/1) * ∏ [(1/π)*(π/1)] = (π/1) * [(1/π)*(π/1)] * [(1/π)*(π/1)] * [(1/π)*(π/1)] * … = π * 1 * 1 * 1 * … = π * 1 = π
A szorzás, összeadás kétoperandusú művelet. Nyilván ki lehet terjeszteni több operandusra is, de az visszavezethető kétoperandusú műveletek egymásutáni elvégzésére. Véges operandus esetén bár a szorzás is, az összeadás is kommutatív, illetve asszociatív, végtelen sorok összege, szorzatat esetén viszont nem feltétlenül az. Ha a végtelen sor nem konvergens, akkor a szorzat, illetve az összeg operandusai nem cserélhetőek fel és nem csoportosíthatóak tetszés szerint.
~ ~ ~
> Volt már vita korábban abból, hogy megszámlálhatatlanul végtelen sok számnak egyáltalán lehet-e definiálni a szorzatát/összegét/
Hát mivel a szorzat is, az összeg is nem más, mint operandusok és a közöttük végzett műveletek egymásutánija, így minden operandusnak és műveletnek megvan a saját „sorszáma”. Ahhoz, hogy szorzatként, összegként fel tudd írni egy megszámlálhatatlanul végtelen halmaz elemeit, ahhoz sorba kellene őket venni, kvázi bijektív leképezést kellene alkotni a halmaz és a természetes számok között. A megszámlálhatatlanul végtelen halmaz pont attól az, hogy nem képezhető ilyen bijektív leképezés a természetes számokkal, így aligha lehetne felírni a szorzatot, összeget. Aztán persze nem tudom, hogy nincs-e pl. valamilyen geometriai megközelítésben értelmezve egy kontinuum számosságú halmaz összege, szorzata, mindenesetre én a szorzásnak, összeadásnak ilyen jellegű kiterjesztésével nem találkoztam.
> így ez csak megszámlálhatóan végtelen darab számra igaz biztosan.
Nemrég a kérdező egy másik kérdésénél kicsit taglaltam ezt is. Lásd: https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany.. (9. válasz)
Tehát még megszámolhatóan végtelen számosságú halmaz szorzata, összege sem létezik szigorúan algebrai értelemben. Analízissel tudunk határértéket számolni, ami nagyon hasznos, de ha nagyon szigorúan vesszük, akkor ez a határérték nem maga a szorzat, csak annak egy megközelítése. Mikor azt mondjuk, hogy
∑{i=1…∞} a[i]
akkor tulajdonképpen mi csak ezt tudjuk kezelni:
lim{n→∞} ∑{i=1…n} a[i]
#4 Igen, kettes pongyolán fogalmazott, de ettől még könnyen alkotható olyan példa amin működik, pl. (1 + π/n) és annak reciprokai. Ezt csoportosíthatod akárhogy, mindig 1 lesz a végtelen szorzat.
Vagy ennél is egyszerűbb a π/n sorozat, melynek végtelen produktuma nulla, ami a legalapvetőbb algebrai szám. A kérdező kérdését ez megválaszolja.
> …Ezt csoportosíthatod akárhogy, mindig 1 lesz a végtelen szorzat.
Lásd az előző válaszomat:
(π/1) * (1/π) * (π/1) * (1/π) * (π/1) * (1/π) * … =
= (π/1) * [(1/π)*(π/1)] * [(1/π)*(π/1)] * [(1/π)*(π/1)] * … =
= π * 1 * 1 * 1 * … = π * 1 = π
Tehát nem. Tudom úgy értelmezni, hogy nem 1, hanem π legyen az eredmény. Azért nem, mert itt a produktum divergens. A tagok számának növekedésétől függetlenül mindig 1 és π között oszcillál az eredmény.
Az első válaszoló példája sokkal jobb, mert ott a produktum konvergens.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!