Miért gyenge az erős savból képződő bázis?

"Nem beszéltem belső energiáról."

Akkor milyen energiáról beszéltél? Mert ez mondjuk nem nagyon derült ki a válaszodból.

"Nyilván a T*S 1000 fokon se tudja ellensúlyozni a C-C kötés energiáját."

És a H-Cl kötés energiáját mekkora hőmérséklet tudja ellensúlyozni? (Egyébként mit kell rajta ellensúlyozni?)

De jogos felvetés, hogy a kérdésre nem válaszoltam. Szóval azzal is megpróbálkozom:

#2

"És miért szeret a kloridion megszabadulni a protonjától?"

A H-Cl kötés erősen poláris, hiszen a Cl-nak nagy az elektronegativitása. Emiatt a H atomon eleve van egy részleges elektronhiány (részleges pozitív töltése van). Emiatt könnyen kötődni tud egy vízmolekula nemkötő elektronpárjához, és így egy oxóniumion és egy kloridion jön létre.

"Ez valamiféle szerkezetbeli dolog, vagy az ionos vegyületek sajátossága? Vagy az elektronnegativitással kapcsolatos?"

Elég összetett dolog, nem lehet egy valamire visszavezetni. Egyrészt persze az elektronegativitáshoz is köze van (amennyire tudom, a hidrogén az összes savban önmagánál nagyobb elektornegativitású atomhoz kötődik, különben nehezen veszíthetné el az elektronját), de ez önmagában nem magyarázza a sav erősségét. Elég például a hidrogén-halogenideket megnézni. Míg az elektonegativitás a csoportban fentről lefele csökken, a hidrogénvegyület savassága egyre nagyobb. (A HF még gyenge sav, a HCl már erős, a HBr és HI még erősebb.) Itt főleg a nagyobb atommérettel járó nagyobb kötéshossz és ezáltal kisebb kötési energia magyarázhatja az egyre nagyobb erősséget. (Az elv a 6. főcsoportban is működik: a hidrogén-szulfid erősebben savas, mint a víz.)

[link]

Az oxosavaknál (oxigénatomot tartalmazó savaknál) a központi atom oxidáltága az egyik fő meghatározó tényező: minél nagyobb az oxidációs száma, annál erősebb a sav. Elég a salétromossav-salétromsav, vagy a kénessav-kénsav párhuzamra gondolni. Ez azzal magyarázható (amennyire tudom) a magas oxidáltsági fok miatt a központi atom erősebben vonzza maga fele az elektronokat a hidrogénhez is kapcsolódó oxigéntől, így az is elektronhiányosabb lesz, így erősebben vonzza maga fele a O-H kötés elektronjait, emiatt könnyebben képződik hidrogénion.

[link]

(Plusz az első link.)

A szerves kémiában úgy fogalmaznak, hogy az elektronszívó csoportok növelik a savasságot. (Például ha ecetsavban klórral helyettesítjük a metilcsoport hidrogénatomjait, erősebb savat kapunk, de a második linkben is találsz hasonló példát.)

#3

"Vagy mit jelent pontosan a gyenge sav?"

Ez azt jelenti, hogy a protonleadás egyensúlyra vezet. Az erős savak teljesen deprotonálódnak vizes oldatban (az összes savmolekula hidrogéniont ad le). Gyenge savak vizes oldatában mindkét forma (a protonált és a deprotonált) is jelen lesz, a kémhatástól is függ, hogy milyen arányban.

És az eredeti kérdésből:

"Viszont azt nem értem, hogy miert a Cl- -ra mondjuk, hogy gyenge bázis"

Itt gondolj arra, hogy a két forma mennyire stabil egymáshoz képest! A sósav esetében vizes oldatban a deprotonált forma (Cl-) jóval stabilabb a protonálthoz (HCl) képest. Emiatt a HCl "szívesen" ad le protont (hiszen úgy stabilabb lesz), ugyanakkor a kloridion nem nagyon fog protont felvenni, hiszen már eleve stabil.

A hidrogén-szulfid ellenben gyenge sav, azaz a protonált forma (H2S) meglehetősen stabil, míg a deprotonált forma (HS-) nem nagyon, így a molekulák jelentős része nem fog protont leadni (illetve a HS- ionok könnyen vesznek fel protont). Persze az egyensúly eltolható a HS- képződés fele, ha lúgossá tesszük az oldatot (csökkentjük a H+ koncentrációt).

#10

Még egyetlen dolgot meg kell említenem.

"Nem beszéltem belső energiáról."

Az energiaminimumra való törekvésről beszéltél, ami elég egyértelműen a belső energiára vonatkozik.

"Igazából fárasztó az, hogy csak a kötekedés kedvéért kötekedsz"

Sajnálom, hogy ha neked ez jött le. Nem kötekedésből kötöttem bele abba, amit írtál, hanem azért, mert szerintem nem volt pontos (leírtam miért). Nyilván értem, mit mondasz, pontosabban hogy mit akarsz mondani, ezért is zavar, hogy (szerintem) pontatlanul. És persze lehet azt mondani, hogy egyszerűsítetted a választ a kérdező kedvéért, csak akkor meg nem értem, miért írsz neki entrópiáról, ami nem kifejezetten triviális fogalom. (Így blikkre a kérdező írásai alapján én arra tippelnék, nem ismeri, persze lehet, hogy tévedek, ebben az esetben elnézést kérek mindkettőtöktől a pesszimizmusom miatt.)