Miért olyan nagy baj, ha elég az Amazonasi esőerdő?

Ha mégis ég az Amazonas környéke, akkor az azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel gyújtogatnak, marhalegelőket, cukornád-ültetvényeket akarnak az erdő helyett.

Azért baj ha ég, mert sok növény- és állatfaj kipusztul, sok CO2 kerül a levegőbe, ami amúgy is túl sok benne. Meg egyéb, közvetett okok is vannak, pl.: -> +legelő -> +marhatenyésztés -> +metán -> globális felmelegedés.

1. A növények a szén-dioxidot felhasználják, és oxigént juttatnak a levegőbe. Nélkülük nem lesz elegendő oxigén, a szén-dioxid pedig feldúsul a levegőben és növeli az üvegházhatást.

2. Az égés hőtermelő folyamat! Az erdőtűz által termelt hőenergia tovább melegíti a bolygó klímáját.

3. Minél terebélyesebb egy fa, annál inkább gátat tud szabni a szélnek. Magas fák hiányában a szél ereje és gyorsasága növekszik, az esőerdő helyén létrejött pusztaság pedig teret biztosít a forgószelek kialakulásának.

4. Az erdőtűzben temérdek állat elpusztult. Nem csak felborult a tápláléklánc, de egyes fajok ki is halhatnak!

5. Az életben maradt állatok nem élhetnek egy hamulepte kopárságon, ezért bemerészkednek a városokba (pl. bőgőmajom, jaguár, madárpók)

6. A városokba bemerészkedő állatok miatt csökken az életszínvonal, megnő az igény a kivándorlásra.

7. A Dél-Amerikai országok turisztikai népszerűsége csökken, csökken a GDP.

8. Míg a növények szén-dioxidból oxigént állítanak elő, a tűz oxigént emészt és szén-dioxidot gyárt. A szén-dioxid nem csak üvegházhatású gáz, de a savasesőhöz is hozzájárul!

9. A növények gyökere megköti a talaj szemcséit, ezáltal a homokosabb földet is képesek termőfölddé változtatni. A leégett fák gyökere sem él már, nem növekszik víz után kutatva, rövidesen kirohad, majd bizonyos egysejtűek elkezdik lebontani. Az esőerdő elsivatagosodik.

10. A folyamatosan pótlódó talajvizet növények híján semmi nem szívja fel (csak egysejtűek). Az Amazonason talán a víz hamarabb alámossa a talajt, minthogy sivataggá válna a terület.

+1 "előny" --> Az erdőtűz felhívja a világ figyelmét a természet védelmére.

Mert ezen erdőtüzek antropogének, ember által okozottak. A cél ezzel az, hogy ezen területeken intenzív mezőgazdaságot folytassanak - szóját/cukornádat/olajpálmát termeljenek, marhát tenyésszenek.

A probléma ezzel az, hogy:

* Az ott élő flórát, faunát és az őslakosokat pusztítja ki/zavarja el

* Az esőerdő megszűnésével csökken a terület vízmegtartó képessége

* Az esőerdő talaja túlnyomórészt nem épp a legjobb ( [link] ), az intenzív mezőgazdaság hatására gyorsan kimerül. Az esőerdő ezen a talajon azért képes fennmaraadni, mert az erdő egy összetett ökoszisztéma, így a különböző élőlények egymást segítik ki a talaj nélkül.

* Az esőerdő irtásának üteme elég gyors, miközben nem pótolják

* Szokták mondani, hogy az amazonasi esőerdő a "Föld tüdeje" azzal, hogy szén-dioxidot köt meg. Ez félig-meddig igaz, viszont van ezzel egy kis bibi: az esőerdőben levő növények nem csak szén-dioxidot kötnek meg, hanem oxigént is elhasználnak, illetve szén-dioxidot is termelnek (lásd: fotorespiráció). (Nem is olyan régen volt erről egy cikk az Indexen: [link] )

"az a "pár darab" marha nem oszt, nem szoroz."

Az a "pár darab" marha adja a globálisan felszabaduló metán 12%-át. Hoppá, mi?

#6 Akkor ne edd meg őket! ;)

Egyébként a kihalási adósság a fő probléma szerintem (nem hinném, hogy az oxigénszint emiatt csökkenne). Ha elpusztítjuk egy állatfaj élőhelyét, akkor nem pusztul ki azonnal, mivel idő kell, míg a populáció eléri a kihaláshoz "szükséges" kritikus populációméretet; a kihalási küszöböt. Onnan már nincs visszaút, mert a populáció nem képes fenntartani önmagát. Tehát az élőhely elpusztítása után még később jön el az adósság.

Egy-egy tápláléklánc sérülése nem komoly gond az Amazonas esetén, mivel a valóságban táplálékHÁLÓZATOK vannak, ahol az egyes fajok helyettesíthetők egy másikkal. Minél több faj sérül -persze-, annál nagyobb az esélye a teljes hálózat összeomlásának. A legnagyobb veszélyt általában a termelők és/vagy a csúcsragadozók kipusztulása rejti.

Mint előttem már írták, sokféle összefüggése van, de... de leégni az egész az nem fog. Azért az nem úgy megy.

A NASA szerinti konkrét kép az kicsit más. A lényeg az, hogy itt szó sincs egyetlen óriási erdőtűzről, hanem rengeteg kicsi, lokális tűz az ami ég. Az amazonaszi erdőtűz térképeken nem is lehet méretarányosan ábrázolni, és az összefolyó jelzett pontok halmaza egy összefüggő területnek tud látszani. És a műholdas fotókon sem a füst terjedelmét kell nézni, hanem a kiáramlási gócpontját, ami nyilván sokkal kisebb.

A NASA szerint vannak régiók ahol átlag fölötti, és vannak ahol átlag alatti az égő terület. Jelenleg 75 000 (hetvenötezer) tűzet regisztráltak, de volt már ennél több is. Ettől ez még sok természetesen, de tavaly 40 ezret regisztráltak, tehát mondjuk a szokásos kétszereséről van szó.

Itt vannak az erdőtüzek műholdas felvételen (nasa), tehát sok kicsi tűz van:

[link]

És egy diagram (nasa), hogy adott években a tüzek.

Tűz észlelések a MODIS-től - augusztus 14–22 között:

[link]

Tehát. Nem ég az egész amazonaszi esőerdő és nem is fog leégni, és voltak már ilyenek.