Hogyan éghet az esőerdő? Hisz ott mindennap zuhog az eső, minden merő víz? Tudom, hogy ég, csak érteni szeretném.

Azt tudod ugye, hogy 100 Cfok felett a víz gőzzé válik, így amikor nagy területen ég az erdő, az eső sem oltja el, mert több km magasságban gőzzé válik és nem éri el a felszínt a csapadék.

Az erdőtüzek hőmérséklete 1400-1800 C fokot is eléri, még az acél is megolvad. Ahogy halad, maga előtt felszárítja a nedvességet.

Egy kis futó zápor meg sem kottyan neki, hosszú ideig tartó, huzamosabb esőzés olthat csak el ilyen nagy kiterjedésű tüzet, de nemegyszer még esőzés után is újra lábra kap, amikor sokan már úgy gondolják, elmúlt a veszély - ezért éghet évekig, amíg van ami leéghet, sokszor abba sem marad.

"Azt hittem, a full vizes fa nem ég."

A full vizes fa nem is ég, ez így van.

Annyi igaz talán, hogy mesterséges anyagokat kell használniuk, hogy felgyújtsák az esőerdőt, benzint, gázolajat locsolhatnak szét, ahol szárazabbak a fák, de ha már sikerült egy facsoportot felgyújtani, akkor a légáramlat messzire elviszi a hőt, amely kiszárít mindent és így továbbterjed, nemegyszer futótűz formájában.

Egy tomboló erdőtűznek semmi sem áll ellent.

Futótűz két fajta van, az egyik amikor a szél irányában nem is a lángok, hanem a forró levegő gyújt fel mindent, először elpárologtatva a nedvességet, majd felgyújtja a már szárazzá vált éghető anyagot, az effektív lángoktól sokkal távolabb, nagy sebességgel terjedve.

A másik fajta meg az, amikor valamilyen masszívabb, sokáig izzó, de könnyű anyag kerül nagyobb magasságban a levegőbe és azt messzire elfújja a szél, akár több tucat km-re is és lezuhanva képes mindent felgyújtani, ilyen volt az ausztráliai bozóttűznél az eukaliptusz fa vastagabb darabkái, mert tömör, de könnyű anyagból van, könnyen felkapja a szél és sokáig ég. Ez az utóbbi csak száraz helyeken képes a terjedésre, de az első az mindenhol villámgyors terjedést okoz, ahol egy kis légáramlat van, márpedig szokott lenni, a nagy hőkülönbségű területek között különféle jellegzetes légmozgások alakulnak ki, az erdőtűz szelet is gerjeszt, így is megfogalmazhatjuk.

A szél erősségén kívül ennek a tűznek az szabályozza még a sebességét, hogy mennyire nedves a környezet, mert ha nagyon, akkor az nyilván lassítja a terjedés sebességét valamennyire, de nem akadályozza meg magát a terjedést.

Az alapprobléma kérdező, hogy az "esőerdőt" úgy képzeled, mint az itteni erdőt csak esővel. Hát nem olyan.

Mindenekelőtt nagyon sokféle esőerdő van. Közös jellemzőjük, hogy majd 100% bennük a páratartalom. Az esőerdőben meghatározott időközönként esik, hol sok hol kevésbé, de nagy intenzitással. Utána meg felszárad a következő esőig. Különlegességük, ha megfogod a fa törzsét, levelét, száraz. De a kezed vizes lesz a hatalmas páratartalomtól.

A brazíliai attól különleges, hogy hatalmas. Méreteit tekintve és a faállományát tekintve is. Egyes helyeken járhatatlan az alja, más helyeken járható de félhomályos a fák koronájától és a párától. Arrafelé minden gyorsan történik és kiszámíthatatlan. Az eső is, az abbahagyása is, a tűz is.