Egyenletes e a föld súlyelosztása?

"a kontinensek vándorlása nem igaz, mivel az megváltoztatta volna a föld egyensúlyi helyzetét"

És így van, változtatja is folyamatosan.

A Föld bizony billeg. Szép lassan, de billeg. Sőt, lassul a forgása. Nem csak a Hold és Nap árapály-hatása miatt, hanem az ilyen kis tömegközéppont-vándorlások miatt is.

Csak a változások olyan lassúak, hogy az ilyen hatások a jelentős csillapítás miatt (a képlékeny mag elég viszkózus) kicsik a Föld méreteihez képest.

Meg ahhoz képest is, ahogy a Föld tengelye 28 napos keringést végez a Hold körül (a közös tömegközéppont körül). Az azért elég jelentős "tengelyütés".

Én még azt is megemlíteném, hogy az a pár kilométer vastag megszilárdult hártya a Föld bolygó felületén, amit mi szilárd felszínként ismerünk, eléggé kis tömegű a bolygó teljes tömegéhez képest. Tehát a kontinensek vándorlása olyan kis mértékű súlypont eltolódást okoz, hogy ennek nincs számottevő hatása.

-Pedro-

"Egyenletes e a föld súlyelosztása?"

Ezt hogy érted? Mit értesz egyenletes alatt?

Matematikailag nyilvánvaló, hogy nem az.

Mitől lenne az?

A kontinens vándorlás pedig mit számít? A felszínen alapból van, ahol 10km-ig közet van, máshol meg 0-ig levegő csak, harmadik helyen pedig "mínusz" 10km-ig víz..

""ütne", vagy billegne a saját tengelye mentén"

Ez akkor lenne igaz, ha rögzítve lenne a tengelye, mint egy kocsikeréknek, de nincs. A Föld forgástengelye átmegy a tömegközépponton... Az más kérdés, hogy a forgástengely nem azonos a geometriai szimmetriatengellyel, és még vándorol is nagyon lassan.

Látod, kérdező... csak néhány dolgot kell figyelmen kívül hagynod, és máris készen van a rossz következtetés.

Szerintem legközelebb óvatosabban fogalmazz.

Ne mondd azt egy ismert és régen bebizonyított dologra, hogy tuti nem igaz, hanem inkább csak kérdezd meg, hogyan lehet mégis igaz.

"Szerintem a földnek egyensúlyban kell lennie, mivel gyorsan forog a saját tengelye körül, "

Ez máris csak abban az esetben igaz, ha tengely alatt a tömeg mindenkori forgási tengelyét ("tömegközéptengelyt") érted. A tömegek vándorlásával, egymáshoz képesti eltolódásával e tengelynek helye, pozíciója is folyamatosan változik, és e tengely nem azonos a fentebb már említett geometriai tengellyel.

Te a kettőt azonosnak vetted, fizikai ismereteid hiányosságából adódóan, és emiatt jutottál téves következtetésre. Semmi baj, mert gondolkodsz, ez látszik, és ez jó dolog :) De mint látod, a hiányos ismeretekre épített következtetések hibás, és ezért zavarba ejtő eredményre vezetnek.

"Ebből következik, hogy a kontinensek vándorlása nem igaz,"

Márpedig azt tudjuk, hogy a kontinensek vándorlása igaz, számos közvetett és (ma már a technológia fejlettségének köszönhetően) közvetlen bizonyítékunk is van erre. Tehát ha legközelebb egy már jól ismert és több oldalról is alátámasztott eredmény hibás voltára következtetnél valamiből, akkor az első gondolatod ne az legyen, hogy most valami világmegváltó dologra bukkantál, hanem inkább az, hogy valamit te számoltál el, gondoltál félre, hibás vagy nem elegendő premisszából indultál ki.

Mint előttem is írták, a Föld "súlyelosztása nem egyenletes. De az eltérés a teljes homogenitástól - arányaiban - nagyon csekély.

Ennek az picike inhomogenitásnak a ráhatása a Föld tengelyének az "ütésére" szintén nagyon kicsi. De mérhető!!

A kontinensek vándorlása nagyon lassú folyamat, legalábbis a Föld forgási sebességéhez képest. De azért a "hosszú lejáratú" tengelyirány változásokba "beleszól".

A Föld - egészét tekintve, és dinamikailag - folyadékként viselkedik. Persze nagyon viszkózus folyadékként. (Figyelem, nem a magburok - a belső szilárd magot körülölelő külső magra gondolok!)

[link]

Amiről most beszélni fogok az a Föld forgástengelye, azaz a tengely döféspontja az északi és déli sarkvidéken található pólusok. NEM a mágneses pólusokról lesz szó!! Hanem a forgástengely által prezentált pólusokról. Nevezzük őket "földrajzi pólusoknak". Ezentúl a "pólus" alatt a földrajzi pólust értem.

Ugyanis ezek is "vándorolnak" - igaz sokkal sokkal kisebb kitéréssel mint a "mágneses" pólusok. De ne szaladjunk előre, mert a Föld tengelye igencsak sokféle mozgást végez, igencsak különböző mértékekben, és periódusidővel.

Milyen mozgásai vannak a Föd tengelyének?

Precesszió általában:

[link]

A Föld esetén:

[link]

Amint észrevetted, ennek elsődleges oka az, hogy a Föld kissé lapult, és a forgástengelye nem(!) merőleges a keringésének síkjára.

Itt egy "szakmaibb" cikk:

[link]

Nutáció:

[link]

Ez finom hullámvonalként "íródik rá" a precesszió által leírt görbére.

Nos akkor most eljutottunk a "földrajzi pólusok", azaz a forgástengely kismértékű, viszonylag rövid időtávú elmozdulásaihoz. Ennek sok sok összetevője van, egy közös bennük, a súlyelosztás - rövidtávú - megváltozásai.

Legerősebben a légkör tömegátrendeződései azaz az időjárási jelenségek befolyásolják. A víztömegek átrendeződései is beleszólnak. A biomassza, azaz az élővilág mozgásai sem közömbösek.

Pl.:

[link]

Ebben például a Föld forgássebességének iciri-piciri - de jól mérhető - periodikus változásairól is van szó.

[link]

Pólusingadozás:

A fenti linkben szó van róla. A kérdés, hogy a periodikus pólusingadozás, hogyan függ össze a pólusvándorlással.

Nos itt a válasz:

[link]

Tehát jól gondoltad:

"Szerintem a földnek egyensúlyban kell lennie, mivel gyorsan forog a saját tengelye körül, ha nem így lenne, akkor "ütne", vagy billegne a saját tengelye mentén.

Mert "üt" billeg, vándorol, mocorog, szóval jó "zajosan" viselkedik.

dellfil