Léteznek kutatások a természet kaotikus rendszereivel (tőzsde), amiben Isteni kódokat keresnek?
Tegnap láttam a pi c. filmet, ami arról szól hogy egy matematikus zseni a kaotikus rendszerekben (tőzsde) vizsgálja az isteni teremtés kódjait. Nagyon megfogott. Vajon létezik ilyen a valóságban is?
Közpénzből létezik olyan kutatás, ami a pí mintázatában keresnek logikát ? Esetleg ebben a látszólag véletlen események közt, mint a tőzsde létezik ugyanolyan isteni tudatos kód, mint amilyen a píben van?
Amennyit megértettem a filmből a tudós ismétlődő szám mintázatokat karikázott be majd egy régi Commodore típusú számítógépbe vitte fel.





Az a film egy fikció.
A túlzott mintázatkeresés és látás pedig egy friss kutatás szerint mentális betegségek előrejelzője. Tipikus példája a számmisztikának...
Illetve a természetben semmiféle isteni kód nincs és a természettudósok nem foglalkoznak isteni lények és jelenségek kutatásával (mivel az természetfeletti)
Természetesen a kaotikus nemlineáris rendszerek vizsgálatára egy teljes tudományág épül... de ennek semmi köze ehhez.





Nincs könnyebb megoldás, mint a még tökéletesen megmagyarázhatatlan problémákba misztikumot belelátni.
Természetesen a világ tele van matematikai mintákkal, de ez nem a teremtés jele, hanem csak annak a bizonyítéka, hogy a világunk egy stabil, harmonikus törvényrendszerre épül.
Persze, most jöhet a gondolat, hogy azokat a törvényeket meg kellett írnia valakinek.
De nem, ez nem igaz.
Azok azért harmonikusak, mert ha nem lennének azok, nem létezne az univerzum.
Hogy hogyan tudott létrejönni egy ilyen stabil rendszer, az már más kérdés, túlmutat a jelen tudásunk határain. De erre is van rengeteg teória és nem szükségelteti a teremtést.





A PI-ben már csak azért is hülyeség mintákat keresni, mert egy végtelen, nem ismétlődő tizedes tört, tehát ha nagyon keresünk, előbb utóbb MINDENRE találunk benne mintákat.
Például teljesen biztos, hogy valahol lesz benne olyan számsor, ami az elmúlt 100 év tőzsdei mozgását pontosan leköveti. De a rákövetkező szám akkor se fogja megmondani a holnapi árfolyamot.





A tudomány nem így működik, hogy ha vizsgál valamilyen jelenséget, akkor eleve beleképzel agy koncepciózus formát, hanem megpróbálja kideríteni az igazságot.
Feltételezések természetesen lehetnek, de összefüggést keresni egy olyan valamivel, aminek a létezéséről nincsenek adatok, túl sok ismeretlen lenne és így teljesen légből kapott teóriát kapnánk, aminek semmi értelme.










Isten válasza:
Jól elrejtettem a kódokat, de keressétek csak tovább és meglesz a jutalmatok..





Kutatások (szinte) mindenre léteznek.
Azonban az minden kutatás nélkül kinyilvánítható, hogy a jövő nem megjósolható általában. Mert ha ez mégis igaz lenne, akkor egyfelől létezne isten, másfelől az ember isten lenne. Csakhogy mai tudásunk szerint az isten az istennek se akar tőzsdézni.





"az isten az istennek se akar tőzsdézni"
Bezzeg a napfoltok.










"Léteznek kutatások a természet kaotikus rendszereivel?"
A kérdést idáig tudom értelmezni (természet)tudományos kontextusban. A válasz pedig; igen! Alapvetően a káoszelmélet foglalkozik a kaotikus rendszerekkel, ami leginkább egy matematikai tudomány, bár nagyon sok alkalmazása van. Leginkább nemlineáris dinamikai rendszerek leírására használható, tehát a fizikában (pl. statisztikus fizika) egy elterjedt szemlélet. De ha a dinamikát kiterjesztetten értelmezzük (tehát nem csak mozgásra, hanem valamilyen változás az időben), akkor gyakorlatilag minden természettudományban használják a káoszelméletet. Jó példa, hogy a káoszkutatást nem is a fizikusok kezdték, hanem egy Edward Lorenz nevű meteorológus. Tehát a légköri jelenségekre alkalmazható. Biológiában is nagyon fontos (populációdinamika, populációgenetika, evolúcióbiológia, ökológia stb.). De a társadalomtudományokban is fontos lehet (közgazdaságtan, szociológia főként).
Azért ilyen széles körben használatos, mert a nemlineáris dinamikai rendszerek mind a természetben, mind az emberi társadalmakban gyakoriak.
Fontos, hogy ezek a rendszerek nem a kauzalitást cáfolják (vagy ilyesmi...), csak a függvényeknek nagy az érzékenysége a kiindulási paraméterekre, így az idő teltével rendkívül más eredmények jöhetnek ki (ez a jelenség ismeretes pillangó hatásként).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!