Kielemeznétek egy fénysebesség állandóságával kapcsolatos gondolatkísérletemet?
A Naptól valamekkora egyforma távolságra lebegünk az űrben egy űrhajóval, vagyis a Nap és mi nyugalomban vagyunk egymáshoz képest. (Az egyszerűség kedvéért kivételesen ne legyen a Napnak tömege és gravitációja ezért a Napot most csak fényforrásként értelmezzük.)
A Nap irányából közeledik felénk egy napvitorlás űrhajó. Fogjuk magunkat és beindítjuk űrhajónk akármilyen hajtóművét, majd elkezdünk közeledni a Nap és vele együtt a napvitorlás felé is. Ebből magától értetődően az következik, hogy a napvitorlás méggyorsabban fog felénk közeledni.
Annak ellenére, hogy napvitorlást tettem a kísérletbe vegyük ki első lépésben a vitorlást hajtó tényezők közül magát a fényt, hiszen a Napból nem csak fény távozik, hanem számos egyéb sugárzás stb. melyek sebessége nem feltétlenül kell hogy elérje a fény sebességét. Ha ezen egyéb sugárzások sebessége kisebb mint a fényé akkor ezeknek a sugárzásoknak a sebessége hozzáadódhat a mi űrhajónk sebességéhez.
Ha viszont eme fénysebesség alatt terjedő dolgokat kizárjuk a kísérletből és a vitorlásra úgy tekintünk, hogy azt kizárólag csak a Nap fénye hajtja, akkor mivel magyarázható, hogy a vitorlás ez esetben is gyorsabban fog felénk közeledni hogyha egyszer a fény sebessége állandó?
Még egy érdekesség: ha tételezzük fel a vitorlást hajtó fény energiája a vitorlásnak a Naptól való távolságnövekedésével arányosan nem csökkenne, akkor a fénysebesség állandóságának szabályelve miatt független attól, hogy a vitorlás mekkora sebességgel távolodik már a Naptól, a vitorlást ezután is ugyanúgy egyforma állandó sebességgel érné a Napból jövő fény, amiből annak kellene következnie, hogy a vitorlás így elvileg a végtelenségig gyorsulhatna.
válasza:@10: Egyrészt relativisztikus sebességösszeadás.
Attól, hogy két akármi v1 és v2 sebességgel mozog egymás felé, még nem kesz v1+v2 az egymáshoz viszonyított sebességük, mint ahogy azt a kisiskolásoknak tanították. Ez 200000km/s-nél már bőven igencsak szerepet játszik.
Másrészt a fény mindenhez képest fénysebességgel megy. Ha egy űrhajó 90%-os fénysebességgel közelít egy űrálomáshoz, majd kibocsát egy fényjelet előrefelé, azt az űrállomáshoz is fénysebességgel közelít, meg az űrhajótól is fénysebességgel távolodik. A különbség a fény észlelt hullámhosszában van. Az űrállomás jelentősen kisebb hullámhosszúnak, azaz nagyobb frekvenciájúnak fogja látni, mint az űrhajó.
Őszintén szólva fogalmam sincs, válaszoltam-e ezzel a kérdésedre, mert annyira nyakatekert és összevissza, zagyva módon tetted fel, hogy 2 mondat után meguntam az olvasását. Ez igaz a 10-es hozzászólásodra is.
Kedves 11-es válaszolóm Mojjo!
Válaszoltál is meg nem is. De ne törd magad mert sajnos ennél korrektebb választ úgy sem tudna adni senki, legfeljebb másképp mondta volna el.
A helyzet az, hogy ha nekem tették volna fel ezt a kérdést, akkor a hivatalos tudomány szerint tartalmilag kb én is ugyanezt válaszoltam volna rá mint te nekem. A válaszoddal ezért semmivel nem jutottam előrébb mert hát mi mást is válaszolhattál volna mint az idevonatkozó hivatalos álláspont.
Csupán arra voltam kíváncsi, hogy van-e valaki olyan bátor, aki másképp próbál gondolkodni mint ahogyan azt tanítják.
válasza:
válasza:A helyzet az kérdező, hogy ugyanazt a cselekvést ki miképpen értelmezi. Ez bizony szintén erősen relatív. Nagymértékben függ az illető tudásszintjétől. Így például az általad elvárt "vég nélküli kritikai gondolkodás" nem egyéb, mint a tudományos ismereteket semmibe vevő parttalan álmodozás. Ugye ez két nagyon eltérő dolog, mégis, egyik nézőpontból így, másikból úgy látszik.
Az egy teljesen átlagos reakció (a tudomány ismeri a magyarázatát), hogy ha valaki egy gondolatmenetet nem ért, szívesen cseréli egy másikra, amit maga talál ki. Na most, minél kevesebb ismerettel rendelkezik valaki, annál több mindent utasít el, csak ez is (az elutasítás) elég kellemetlen állapot, ezért elkereszteljük másképp gondolkodónak, kritikai megfontolásnak, vagy éppen felhomályosítjuk a másikat, hogy nem ért hozzá. Habitus kérdése, ki mit választ. A lényeg, hogy ne kelljen megérteni, mert átkozottul nem szeretjük, ha kiderül, nem tudjuk felfogni. Te se szereted, én se szeretem. Csak én talán tudomásul veszem. Feltehetően azért vagyok erre képes, mert régóta próbálom megismerni saját képességeim határát.
Most sem tudok mást javasolni: sokat tanulni, módszeresen.
válasza:A kérdés itt az, kedves kérdező, hogy a te fejedben miért kapcsolódik össze ilyen szorosan a fény sebessége a vitorláséval? Talán úgy képzeled, hogy a fény, mint valami szél, belekap a napvitorlába, és fénysebességre gyorsítja?
Az űrhajó számára a fénysebesség fénysebesség marad, de a vitorlás a relativisztikus sebességösszeadás képlete alapján nem 201000, hanem csak 200554 km/sec-mal fog közeledni az űrhajóhoz.
Nincs itt semmi probléma: mindkét egyenletesen mozgó vonatkoztatási rendszerben a fénysebesség a vákuumbeli c marad.
A vitorlás sebességét az határozza meg, hogy a fény (vagy egyéb sugárzások) mekkora impulzust (lendületet) tud neki átadni. Az impulzus pedig a vitorlás tömegétől is függ, így eltérő tömegek esetén a sebesség is eltérő ütemben változik. De ennek semmi köze a fénysebesség állandóságához. Ez speciel széllel is pont így működik.
A vitorlás nem gyorsul fel a végtelenségig. Ennek oka a külső megfigyelő szemszögéből nézve az, hogy a vitorlás sajátideje látszólag lelassul, és soha nem éri el a fénysebességet, a vitorláson ülve pedig az, hogy a Nap fénye vöröseltolódást szenved, azaz kisebb impulzust képes csak átadni a vitorlásnak, és így a hajtóerő is lecsökken.
Tömeggel rendelkező test nem képes elérni a fénysebességet. Az végtelen energiát és impulzust (és impulzusmomentumot) jelentene.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!