Fontos! A 13. században milyen népek éltek (Észak-) Afrikában?

Az ókori népek ekkorra már jelentősen keveredtek az arabbal, de lehetett akár a keresztény világból való is, mert az utolsó keresztesháború 1270-ben volt. Az első 1096-ban, így a szentföldi keresztény országokba sok európai jutott el, költözött át.

Aztán a mongol nyomás is erős volt a 12,-13. században, egészen a mai Líbiáig jutottak, az egyiptomi mamelukok szorították vissza őket a mai Irak területére, de nagy részük szintén felvette az Iszlámot idő közben.

A Földközi tengeri levantei kereskedelem miatt is pezsgő élet volt észak-Afrikában, így dél-Európai származása sem lehetetlen, nyugaton a mórok voltak túlsúlyban, akik elarabosodott berber-tuareg etnikumként vannak számon tartva, de így hívtak minden nem keresztényt is.

Keleten ekkor már megindult a szeldzsuk, oszmán-török nyomás és ezt elősegítette, hogy noha 1517-ig az Abbszída család tagjai viselték a kalifai címet – egyetemleges elismertségük már 1258 -ban megszűnt –, a kalifátusról mint önálló politikai entitásról a 10. század közepétől fogva rövidebb időszakoktól eltekintve nem beszélhetünk.

Lehetett akár zsidó is, mert jelentős kolóniáik voltak szerte a térségben.

Bár az Abbászida-dinasztia ideiglenesen megszilárdította a rendet, a belső villongásokat ők sem tudták végleg megfékezni. Ennek köszönhetően a birodalom fennmaradt része is tovább tagolódott: levált Maghreb (Marokkó) és nemsokára Tunisz is. A káosz megakadályozására az uralkodók egyre inkább támaszkodtak török zsoldosokra, aminek következtében egy jelentős katonai arisztokrácia jelent meg, ami egész tartományokat kerített hatalmába. A X. században a birodalom három részre szakadt, ami lehetővé tette Szíria elfoglalását Bizánc részéről.

Az arab térség egyre inkább török befolyás alá került, míg végül szinte teljesen átkerült török kézbe. 1039-ben a szeldzsuk törökök uralma még egyszer egyesíteni tudta a felbomló iszlám birodalmat, de már nem sokáig. A XII. századra a hajdani nagybirodalom területén már nagyjából körvonalazódtak a mai arab államok.

Nem ártana pontosabban meghatározni a térséget ahhoz, hogy bármilyen valószínűséget figyelembe lehessen venni.

Talán genetikai vizsgálattal lehetne tisztázni, ha ugyan maradt valami nyoma annak az ősödnek a génjeidben.

[link]

A sejtemlékezéses módszerről írnál nekem? Akár priviben is. Köszi.

Téged átvertek kedvesem.

A sejtmemóriás módszer egy ezoterikus marhaság.

Érdekes, nem hallottam még a sejtmemóriáról, mert orientációm gépipari, de utánanéztem.

A molekuláris sejtbiológia témakörben találtam idevágó szakszöveget, elég szakszerűnek tűnik, de szerintem másra vonatkozik.

A sejtosztódás korai szakaszáról szól, hogy melyik sejt milyen irányt vesz fel, hogyan képződnek az idegsejtek például, semmi köze nincs ahhoz, hogy évszázadokkal ezelőtt kinek - milyen ősei voltak.

A téma érdekes, még akkor is, ha a sejtmemória elmélet nem valós, mert valóban, milyen program alapján alakul ki az embrionális korban a zigóta felépítése és hol található ez a szigorú kontroll, amely meghatározza a fejlődését?

[link]

Hol a bizonyíték? Mert ez így csak az ostoba emberek átverése és pénz lehúzása áltudományos szlogenekkel.

Valódi tudományos álláspont szerint ez humbuk. Semmi bizonyíték nincs rá, hogy bárkinél is működne.

Normál genetikai vizsgálatokkal csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani a származást.

#8, Jól látod,.pontosan ez a sejtmemória.

Az ezósok meg kitalálták, hogy az őseink emlékei kódolódnak a sejtjeinkben, és kiolvasható az infó.

Nettó baromság. Komplex emléknyomok nem kódolódnak epigenetikai úton.

Fonalférgeknél a neuronok képesek nagyon egyszerű motoros programokat átörökíteni, de ez csak egy nagyon egyszerű jelenség. Köze nincs az emberi ősökhöz.