Hova fejlödhetnek, mi a jövőjük a nyilt társadalmaknak?

Ha a fejlődést nem egy véges szakasznak tekinted, akkor csak nyílt társadalmak fejlődhetnek. A fejlődés végtelen, és a jellegét a társadalmak minősége határozza meg. Egy rossz minőségű társadalom útja akár zsákutca és megsemmisülés is lehet.

A római birodalom például egy eléggé nyílt társadalom volt, de a belső szerkezete nem tette lehetővé a fizikai fejlődés követését, ezért megbukott.

A római birodalom bukásának sok oka volt és csak részben volt nyílt társadalom, mert egészen a bukásáig rabszolgatartó társadalom volt, de valóban több népet, kultúrát fogott össze, de nem akarok ebbe belemenni.

A mai értelemben vett nyílt társadalomról elmondható, hogy az a jövőnk, akár akarjuk, akár nem, mert a világ népessége előbb, utóbb mindenképpen összekeveredik, ha nem lesz valamilyen kataklizma és azt valahogy kezelni kell.

Ezt a keveredést csak késleltetni, lassítani lehet, megakadályozni nem.

Nem mindegy ellenben, hogy ez milyen gyorsan, vagy milyen alapokon, milyen jellemzőkkel történik.

Lehet lassú folyamat is, az őslakók érdekeinek előtérbe helyezésével, például a bevándorlók csak időszakos munkavállalási engedélyt kapnak és semmilyen támogatást, szerezzenek maguknak lakást, ruhát, ennivalót, ahogy tudnak és ne élősködni, hanem dolgozni jöjjenek, amihez kell egy előzetes finanszírozás a részükről, majd a keresetükből meg tudnak élni.

Ez a normális, vagy a megszokott, így mennek ki a magyarok is külföldre és ez megadja az alapjait az integrációnak, mert aki deviáns, azt azonnal ki lehet utasítani.

Megoldaná a munkaerő hiányt és annak adnának tartózkodási engedélyt, akinek akarnak.

Nem terhelné az ellátórendszert, sőt, hasznot hoznának, magam is ilyen alapokon voltam vendégmunkás Németországban.

A túlzott liberalizáció veszélyes, finanszírozhatatlan és igazságtalan, mert ugyan miért mehessen mindenhová mindenféle csavargó?

Azokat mi a fenének dajkálnánk, kényeztetnénk a semmire, ha semmi hasznot nem hoznak, sőt csak a baj van belőlük?

Akkor már inkább saját csavargóink, nincstelenjeink, szerencsétlen sorsú hajléktalanjaink gondjain kellene inkább enyhíteni, vagy megoldani a cigányok integrációját, már nagyon itt lenne az ideje.

Vagy egy néger, egy arab többet ér, mint ezek?

Értékesebb a néger, az arab, mint a cigány?

Nem rasszizmus ez?

Nem érdemes a jövőt a mai fogalomrendszerrel vázolni. Nem illik rá.

A felvázolt homogenizálódási folyamatnak ellentmond, hogy a világban éppen a diverzifikáció zajlik, és kizárólag a sokszínűség marad fenn hosszú távon. A homogenizálódott rendszer nem életképes.

Homogenizálódást abban mérni, hogy egy arab meg egy kínai, egy cigány meg egy fekete, egy angol meg egy japán egybekél és együtt alkot családot (hoz létre utódot), az a homogenizácó félreértése.

7.

Szerintem nem biztos.

A kínaiak világszemlélete jobban megfelel a fogyasztócentrikus világnak. Az véletlenszerűség, az esetlegesség és az ember értéktelensége. Régóta munkálkodnak a világuralomra törésen, szép alattomosan.

Minden 4. ember kínai, terjeszkednek Afrikában, Dél-Amerikában, körbebazsalyogják a földet mindenütt. Állami hivatalnokok vásárolnak föl területeket a fejlődő országokban.

Az egyetlen népcsoport, akiknek NINCS elméletük a világ keletkezésére.