A logikai nyelveknek valójában mi a hasznuk?
Tanítja az egyetemen. Publikál. Esetleg könyveket ír... szórakoztatóbb sci-comm formában.
Sok más lehetőség nincs :D
Nyilván nem a matematikusok által alkalmazott logikára gondolok... hiszen az rengeteg tudomány alapja.
Arra ha valaki elvégzi a filozófia szakot pl, és filozófiai logikával foglalkozik nagyrészt, az bizony egyetemen teheti meg akadémiai karrierrel főlég.
1. A tudományos vizsgálódás célja nem feltétlenül az, hogy bármilyen haszna legyen. Leibniz kimondottan büszke volt arra, hogy olyan dolgokkal foglalkozik, aminek semmi gyakorlati haszna nincs. Pl. foglalkozott a kettes számrendszerben való műveletvégzés sajátosságaival, meg prímszámokkal kapcsolatos kérdésekkel. Ma csalódott lenne, mert ott és akkor tényleg úgy tűnt, ennek nem sok haszna van, ma meg a számítógép kettes számrendszerbeli műveletvégzésre épül, a titkosítás meg prímszámokkal kapcsolatos problémákat használ ki. A tudományos vizsgálódásnak egyetlen célja van: a tudás.
Igen, a legtöbbször azért végez el valaki egy egyetemet, hogy aztán az ott szerzett tudását egy munkahelyen hasznosítsa, pénzzé tegye. De nem ez az egyetlen motiváló erő. Van, aki mondjuk elvégez egy második, harmadik egyetemet is – ismerek ilyen ember –, aki nem akar mit kezdeni a megszerzett tudásával, nem is nagyon tudna olyan munkát, amiben ez közvetlenül hasznosulni tudna, egyszerűen csak nagyon érdekli a téma. Van, aki nem azért végez el egy filozófus szakot, hogy aztán olyan munkát végezzen, amihez ez kell, hanem azért, mert érdekli a filozófia, az filozófia tanulása során megélt felismeréseket akarja a saját életében hasznosítani. Nem gazdasági, hanem mentális, szellemi természetű oldalról.
2. A matematikai logikának igencsak nagy haszna van, informatikánál elő tud jönni ez. Úgy általában a nyelv felépítésének pl. fontos szerepe lehet egy fordítóprogram esetén. Egy matematikai formális nyelv felépítése vizsgálgatásának fontos szerepe lehet egy informatikai, matematikai rendszer esetén. A logikáról szerzett ismereteink alapozzák meg minden közvetlenül hasznosítható természettudományos ismeretünket, hiszen ez része a tudományod módszernek. De a logika matematikai hátterét megint csak az informatika használja közvetlenül.
Az első ilyen nyelv a PROLOG volt és a nyelvfeldolgozáson kívül Mesterséges Intelligencia kutatásokra használták, amelynek szintaxisa lehetővé teszi, hogy egy Prolog programból magát a programot dinamikusan, futás közben módosítsuk.
Így lehetősége van a programnak a saját maga által kezdeményezett és végrehajtott tanulásra, manapság a program variánsait használják.
Adatbázis feldolgozásra is van lehetőség, szerintem Kínában például bizonyára használják, mert módot ad a beazonosításra, köztéri kamerarendszerek üzemeltetésénél arcfelismerő rendszert lehet működtetni vele, illetve más testi sajátosságok, mint a járás, vagy testtartás, amelyek szintén egyediek minden embernél és ez jelentkezhet a bűnüldözésben is akárcsak az ujjlenyomat, amely közismerten megfelel azonosítás céljára.
Lehet alkalmazni például genetikai kutatások során a logikai nyelvet, de akár társadalmi folyamatok modellezésére is, vagy időjárás előrejelzésre, vagy bármilyen kaotikus rendszer elemzésére.
Természetesen erre más nyelvek esetén is kialakítható környezet, de a logikai nyelvek a legjobbak erre, gyakorlatilag bármilyen probléma széles körű elemzése végrehajtható általuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!