Szerintetek meddig fog növekedni a Földön a szegények és gazdagok közötti szakadék?

"Szerintem lázadások árán fog normalizálódni. Levágják néhány kapzsi fejét aztán a többiek észbe kapnak és szétosztják vagyonukat azok között akiknek tényleg szükségük van rá."

Meg ahogy azt Móricka elképzeli :D Az élet nem egy romantikus mese, de majd élsz és érsz még egy kicsit, és majd te is rájössz.

De még ha tényleg odáig is fajulna a helyzet, hogy a nép lázadozni kezd, akkor is lesz majd valaki, aki a megmozdulások élére áll. Sosem a nép dönti meg az éppen regnáló hatalmat, hanem valaki (vagy valakik), akik a legügyesebben tudják céljaik és érdekeik szerint irányítani-terelni a népet. A nép ebből a tekintetből csak egy eszköz, semmint önálló akarattal és célokkal rendelkező erő.

"Egy idő után akkora lesz a vagyonbeli különbség hogy mint a feudális rendszerben kis királyokként fognsk viselkedni a köznéppel ( parasztok). Ekkor fog betelni a pohár."

Nem feltétlenül. A népnek kenyér kell és cirkusz, semmi más, ezt már Cézár is megmondta cirka húsz évszázaddal ezelőtt. Ha tele a hasa és nem unatkozik, valamint nem érzi magát félelemben, akkor a népet egy cseppet sem érdekli, hogy ki van hatalmon és az mit is csinál, mennyi pénzt gyűjt magának és a haveroknak.

"Nem lehet a végtelenségig egy csomó szennyel ani a médiában folyik elterelni a figyelmet."

Erre én azért inkább nem vennék mérget.

"Mindig is megdöntötték a kizaakmànyolók hatalmát."

Vagy nem. Ilyen is volt, nem is ritkán. Ez leginkább a kizsákmányoló habitusának, hozzáállásának és kapcsolatrendszerének a kérdése volt mindig is, nem kizsákmányolás kérdése.

Nincs teljesen igazad.

A kapitalizmusban sok érték is van: igazából minden érték, amiből valamilyen módon pénzt lehet kihozni. A művészet is az.

Másrészt ha NEM lennének ilyen egyenlőtlenségek, akkor még mindig az őskorban élnénk. Minek fejleszteni, ha mindenkinek van kőbaltája és bőrruhája is?

Léteznek ilyen egyenlő társadalmak, amiről álmodsz - na, ezek nem is fejlődnek! Ősközösségiek ma is, ahol még megmaradtak.

#13

"Gyűlölöm a kapitalizmust. A legálnokabb rendszer ami eddig volt. Egyértelműen rabszolgatartó rendszer (dolgozol vagy megdöglesz) de ezt nyíltan sosem vallaná be. Az előző rendszerek legalább őszinték voltak."

Miért, te tényleg azt hiszed, hogy Kádár János bácsi a nagy szocializmus idején bevallotta volna, hogy dolgozol vagy megdöglesz? Mert hogy a szocializmusban is ez volt. Ha nem volt munkahelyed, akkor mehették Baracskára kmk-sként. De mondok én neked valamit: a szocializmus előtt is ez volt, tudod, a feudalizmusban. Meg a feudalizmus előtt is ez volt, meg igazából amióta az ember civilizációt kezdett építeni, azóta ez van. Vagy dolgozol, és értéket teremtesz, hozzáadsz a társadalomhoz, vagy nem, és akkor éhen halsz. Egy társadalmon belül ez nem is lehet másként, különben széthullik a társadalom.

"Ma meg csak a népámítás meg, agymosás, szépítő szavak, metaforák, de a lényegről senki sem beszél. Képmutató, kizsákmányoló rendszer, semmivel sem jobb mint bármelyik."

És mi a lényeg szerinted? Mert agymosás meg szépítő szavak is voltak és lesznek is minden rendszerben. Kizskmányolás is ugyanúgy. Szóval ezt is felesleges a kapitalizmus szemére felhányni, hiszen - mint te is írtad - az összes más rendszerben is megvannak ugyanezek a momentumok, ismertetőjegyek.

"Engem az egyenlőség érdekel. Egyik emberi élet sem ér annyival többet, hogy 100,000-szer több anyagi juttatásban részesüljön mint más. Ez már isteni szint. Ebben a rendszerben sokan istennek képzelik magukat amikor azt hiszik, hogy lehetnek dollármilliárdjaik."

Te tényleg azt hiszed, hogy ez is csak kapitalizmusra jellemző? Szerinted Kim Jong Un nem részesül 100.000x annyi anyagi juttatásban, mint a mezítlábas rizsföldi munkás? Szerinted Iránban a sah nem rendelkezik 100.000x akkora vagyonnal, mint a mezítlábas tehénpásztor? Pedig se Észak Koreára, se Iránra nem mondható, hogy túl kapitalista jellegű lenne a társadalmi berendezkedésük.

Mellesleg, ha az egyenlőség érdekel, akkor legalább azt tudd, hogy mit is jelent. Nem azt, hogy mindenki egyenlő mennyiségben vagy arányban részesül a megtermelt javakból, mert az igazságtalan lenne (ez csak egy béna komcsi álomkép volt, amíg ember az ember, addig ilyen sosem fog megvalósulni). Hanem azt, hogy mindenki egyenlő esélyekkel induljon neki az életnek, mindenkiből lehessen akár bolti eladó, akár bankigazgató, és ez csak az illető hozzáállásától függjön, és ne az éppen regnáló rendszertől.

Ezt csak azért írtam le neked, mert azt írod, hogy az egyenlőség a legfontosabb számodra. Nos, pont a kapitalizmus az a rendszer, amelyik a legnagyobb egyenlőséget biztosítja a népesség minden tagja számára. Ez sem tökéletes, de az eddigiek közül még talán ez törekszik a leginkább az egyenlőség megteremtésére. Látod? Hurrá, nem is kell tovább gyűlölnöd a kapitalizmust ;-)

"Az igazságtalan anyagi javak elosztása mellett még az elvek totális hiánya miatt is gyűlöletes a rendszer. Semmilyen elv, magasabb rendű cél, eszme nem létezik, az egyéni gyarapodáson (értsd kapzsiság) kívül."

Tehát szerinted sokkal jobb volt pl. az előző rendszer, mert ott legalább volt eszme? Az persze azért ugye nem olyan nagy baj, hogy azt az eszmét gumibotokkal, puskákkal és tankokkal nyomták le az emberek torkán? Most legalább szabadon választhatsz magadnak követendő eszmét, nem más választja ki neked, hogy mit kell szeretned és mi szerint kell élned.

"Őszintén szólva a kommunizmusról? Bár egy pocsék rendszer, de inkább élnék (28 évesen mondom, úgy, hogy még csak nem is volt esélyem megtapasztalni) kommunizmusban, nagyobb szegénységben de legalább több boldogságban, jobb hangulatban, izgalmasabb, szeretőbb, barátságosabb emberek között."

Tudod miért mondod ezt? Pont azért, mert nem éltél benne, csak legfeljebb nosztalgiázó nagyszülőktől hallottál néhány, a múlt ködétől megszépült anekdotát az akkori rendszerről. Ez, amit leírtál, csak egy álomkép, sosem volt ilyen a szocializmus alatt. Voltak akkor is boldog pillanatai az embereknek, akárcsak ma, és volt sok bosszúságuk is, akárcsak ma. Semmivel sem voltak se boldogabbak, se boldogtalanabbak az akkor élt emberek, mint a maiak. Szegényebbek voltak, ez igaz, de boldogabbak nem. Csak így 30-60 év távlatából már leginkább csak a szép emlékek maradtak meg, a rosszakról már elfeledkeztek.

"csak a népámítás meg, agymosás, szépítő szavak, metaforák, de a lényegről senki sem beszél. Képmutató, kizsákmányoló rendszer, semmivel sem jobb mint bármelyik."

Szépen összefoglaltad az imádott Kádár-rendszeredet.

Grat.

Az nem baj, ha valaki kritizálja a rendszert, mert kritika nélkül nincs fejlődés sem (például ez is hiányzott a kommunizmusban).

De minimum fogja fel, hogy tényleg az-e a gond, amit gondol, illetve legyen képben azzal, mi a megoldás, azzal is, mi nem az, ne csak hőbörögjön.

Az a baj, hogy, bármennyire sokan ezt nem értik, demokrácia van. És az is szavazhat, aki semmit nem ért abból, mi történik és miért.

Hőbörögni marha könnyű. Problémákat megoldani nehéz, és ha a legjobban csinálod, is mindig lesz sok, akinek kevés.

Az alapkérdéshez:

A fejlődés exponenciális. És még azon belül is ott a leggyorsabb, ahol a legtöbb alap már megvan rá. Így a világ fejlettebb része mindig is gyorsabban fog fejlődni, mint a lemaradt rész, így a kettő közti különbség annak ellenére szélesedik, hogy mindkettő fejlődik.

India évente duplázza a GDP-jét, ennek ellenére az éhezők száma nem fogy felére évente.

A gazdaság egy közel olyan bonyolult rendszer, mint az időjárás. Nem lehet innen-onnan lokális toszogatással gyorsan változtatni rajta erre-arra és még az sem biztos, hogy arra hatsz, mint akartad.

"inkább élnék (28 évesen mondom, úgy, hogy még csak nem is volt esélyem megtapasztalni)"

Ez az. Nem volt esélyed megtapasztalni és hallgatod a nosztalgikus meséket.

Elmondom, nem volt az olyan jó, mint hiszed.

Ha nem az anyagi javak a lényeg, akkor az, hogy az életed milyen boldog, nem a rendszeren, hanem a körülötted élő embereken múlik.

Ezek szerint az ma neked rossz.

Régen is volt rossz környezet.

Egy gyereknek nincs összehasonlító tapasztalata, neki az a boldog gyerekkor, ami van. De még így is tisztán emlékszem a nélkülözésre, az illogikus, igazságtalan dolgokra, az iskolai agymosás hamis politikai oktatásra, ami már általános iskolás fejjel is érezhetően sántított, családi beszélgetésekre, amiben lelkemre kötötték, nehogy elmondjam valahol, miről volt szó, mert apu, anyu munkahelye, biztonsága bánja.

Ez csak a birkának volt jó, az igásállatnak, aki nyugodtan megy körbe a járommal, ha a szájába tolják a takarmányt, aki nem akar jobbat annál, ami van, nem akar feljebb jutni, jobban élni, a munkájában sem érdekli, hogy produkáljon értéket, minőséget, csak teljen le az a xaros 8 óra.

Elhiszem ,hogy van, akinek erről, ennyiről szól az élet. És sajnálom érte.

"El kell fogadni, hogy sok embernél mások a prioritások. Szabad idő, család, élmények, érzelmek stb. Nem mindenkit boldogít a pénz, munka, javak stb. Nehezen értem meg miért nem lehet ezt felfogni."

Baromi fura, nekem ebben a világban is sikerül szabadidővel, érzelmekkel, családdal foglalkozni.

Úgy, hogy mellette kihasználom az új világ pozitívumait és próbálom kerülni a negatívumait.

Persze lehet, hogy több energiámba kerül, mint leülni a sarokba sírdogálni és szidni a világrendet.