Mit gondoltok az európai történelem ezen új felosztásáról?

Látok-e benne logikát? Valamennyire igen, bár számomra ez a fajta felosztás nem annyira kézenfekvő. De igazából a történelmi korok lehatárolását tartom kicsit értelmetlennek. A történelmi korok választóvonala pontszerű, de az igazán meghatározó történelmi változások meg inkább hosszabb folyamatok voltak, egy pontszerű időpont kiválasztása határvonalnak kicsit önkényes. Miért kellene elnevezni a különböző történelmi korokat, miért nem elég azt mondani, hogy pl. a X. század közepétől a XII. század végéig tartó időszak. A világtörténelemben pláne nincs sok értelme a történelmi koroknak, mert ez elég erősen Európacentrikus megközelítés. Ázsiában egészen mások voltak a fő fordulópontok.

De ha mindenképpen meg akarunk határozni történelmi korokat, a fő változásokat, fordulópontokat, a történelem legfontosabb eseményeit kell megnevezni, aminek a hatása lehet, hogy csak később érvényesült, de erre az eseményre vezethető vissza. Melyek ezek szerintem (európai szemmel)?

1. A nagyobb, letelepült, civilizált birodalmak megjelenése, gondolok itt a Nílus-menti, Indus-menti, Mezopotámiai civilizációkra. Kvázi innentől lehet magasabb kultúráról beszélni.

2. A Római Birodalom létrejötte. A Római Birodalom azért eléggé nagy hatással volt, sőt mind a mai napig nagy hatással van a kultúránkra.

3. A kereszténység megszületése. Szerintem nem kell magyarázni, miért hozott mind a mai napig ható változást.

4. A Római Birodalom bukása. Lehet, hogy az egyes emberek életébe nem hozott akkora változást, meg egy lassan lezajló folyamat volt, de történelmi léptékben jelentős változás volt.

5. A reformáció. Ez is jelentős hatással volt nem csak a vallásra, de a politikára is.

6. A modern tudományok kialakulása.

7. Amerika felfedezése.

8. A felvilágosodás és az ez által indukált forradalmak kora.

9. A gőzgép felfedezése és az ezzel elindult iparosodás.

10. A világháborúk kora.

Nagyjából ennek mentén is osztjuk fel a történelmet különböző korszakokra. Lehetne több korszak is, de a jelenlegi is egészen jó. A fenti listában azért pár időszak elég közel van egymáshoz, pl. Amerika felfedezése, a reformáció, vagy pl. Kopernikusz, aki a modern tudomány egyik előhírnöke volt. Nota bene erre az időszakra is esik a középkor vége.

Ehhez képest 1000 környékén nem volt olyan jól megnevezhető változás, ami akkor, vagy később jelentős változások okának lehetne mondható. Az 1800-as dátumod úgy rendben lenne, csak közben azért történtek igen gyökeres változásokat hozó események.

Lényegében te a korszakolást az átlagember életszínvonala és az egyház liturgiája alapján végezted el, ami igazából nem sokat jelent, ráadásul az 1800 még így is rossz dátum, mert az ipari forradalom és a felvilágosodás az előző évszázadban történt, sőt, már a 17. században megvannak az előzményei... Az átlagember életmódja a földeken pedig az ókortól kezdve a 16-17. századig nem sokat változott, úgyhogy a felosztásodnak nincs sok értelme, parttalan lenne ez a korszakolás, mert akárki előállhatna valamivel, pl. mikor volt több járvány, mikor kevesebb, és akkor korszakoljunk eszerint, vagy nem tudom, mivel.

A mostani korszakolásnak (és igaza van annak, aki azt mondja, hogy ez Európa-központú, bár ez sem 100%) az az alapja, hogy milyen fontosabb társadalmi-gazdasági tendenciák alakultak. A ma ismert korszakokat ezeknek a tendenciáknak a változásaihoz kötik. Persze a változást nem lehet egy időponthoz kötni, ezért a 476, 1492, 1914 önkényes időpontok, jelzésértékük van. Valamihez kellett kötni a korszakhatárokat, ezért kiválasztottak fontosnak vélt eseményeket, és kinevezték ezeket korszakhatárnak. Kinevezhettek volna más időpontokat is, igazából teljesen mindegy. A korszakolásnak időpontokhoz kötve valójában nincs nagy jelentősége, viszont mégis egy-egy korszaknak saját jellemzői vannak, amelyekkel átfogóan le lehet írni az adott korszakot, de a határvonalak el vannak mosódva, tehát pl. az ókor vége és a középkor eleje nehéz meghatározni, hogy hol van (és nem is lehet, mert folyamatokról van szó).

Az ókort lehet úgy jellemezni, hogy a rabszolgatartó társadalmak kora, emellett Európában ekkor a civilizáció a Földközi-tenger partvidékére koncentrálódott, meghatározó volt a tengeri kereskedelem, fontos volt a városiasodás, a pénzforgalom. A Római Birodalom bukásával ennek a politikai kerete szűnt meg (bár azt sem tudjuk pontosan, mikor szűnt meg a Nyugatrómai Birodalom, a 476 egy önkényes évszám). És az is igaz, hogy sok történész vitatkozik azon, hogy attól, hogy megszűnt, még 200 évig a Földközi-tenger partvidékén volt Európa súlypontja, és a tengeri kereskedelem, a pénzforgalom tovább virágzott, úgyhogy gazdasági szempontból vitatható évszám a 476 (ezek a történészek az arab hódítást tartják a fontosabb korszakhatárnak a 7-8. században, amellyel párhuzamosan Európában kikristályosodik a feudalizmus és a hűbériség).

A középkor fő attribútumai sem az egyház kérdései, bár az igaz, hogy fontos szerepet játszott, de nem az egyház miatt középkor a középkor. A középkor jellemzői inkább az, hogy Európa súlypontja északra helyeződik és a kereskedelem, pénzforgalom jelentősen visszaszorul, az egyes területek izolálódnak, önellátók lesznek, a városok elnéptelenednek, és az európai civilizáció a földtől függ. A földtől való függés alakítja át a társadalmi szerkezetet, valamint a politikai kereteket is. Ez a feudalizmus, nagyon tágan összefoglalva. És ha ilyen szemmel nézzük, éles a szembenállás az ókorral (habár a feudalizmus gyökerei a késő ókorban fellelhetők, de erről már beszéltem, hogy nincsenek éles váltások, hanem átmenetek vannak).

A következő nagy korszak az újkor, ennek a fő jellemzői, hogy lebomlik a feudalizmus, megerősödik a polgárság, mint réteg, az "állam", mint olyan, már nem a földbirtokhoz van kötve, és nem kizárólag személyi kapcsolatok helyettesítik az állam funkcióit, hanem megjelenik a "közhatalom" (bár már a középkorban is lehet erről beszélni a rendi oszággyűlések működése kapcsán, de itt sincs ugye éles határvonal...). A kora újkorban alakulnak ki az abszolút monarchiák. Az újkor második felében pedig megjelenik a felvilágosodás, felerősödik a szekularizáció, megjelennek a modern államok gyökerei, a közgondolkodást pedig a felvilágosult, polgári gondolkodás váltja fel, az istentől kapott hatalom helyett pedig megjelenik a népfelség elve, megteremtődik az igény arra, hogy a nép legyen a hatalom alapja, és az állam alulról felfelé szerveződjön és ne fordítva. Sokan az újkor határának ezért a reformációt tartják (de nem a vallási kérdések miatt, hanem azért, mert a reformáció a polgári társadalmak egyik melegágya volt), mások pedig az angol polgári forradalmat. Mégis Amerika felfedezését tartjuk a középkor végének, és az újkor elejének, mert van egy másik aspektus is (ami egyébként a polgári világgal összefügg), méghozzá a gazdasági kérdések. A föld helyett újra a tenger felé orientálódik Európa, csak most más irányba: az óceán felé. Újra fellendül a kereskedelem, a pénzforgalom, az ipar: és nem a földművelés lesz a gazdaság fő meghatározója, mint a középkorban. A 16. században kialakul a világkereskedelem, megjelennek a kapitalizmus csírái, és igazából ez az, ami az újkort igazán jellemzi. Úgyhogy semmiképpen sem lehet ezt az időszakot középkornak nevezni, az általad említett 1800, mint a középkor határa, teljesen helytelen.

A korszakolást nehezíti, hogy Európában ezek nem mindenütt egyszerre folytak le. Pl. Magyarország gazdasági-társadalmi jellemzőit nézve (feudális jellegű társadalom, jobbágyság, földesurak, céhek, gyér ipar stb.) 1848-ig a középkor képét mutatja, míg Hollandiában 1500-tól kezdve, ahol városok vannak, a társadalom többsége polgár, az ipar központja a tőzsde, ott újkor van. Nyugat-Európa semmiképpen nem középkor, de sok pontja már 1492 előtt sem... Nincsenek éles határvonalak, mint írtam.

Egyébként, amit a kérdésed kifejtésében írsz, az nem hülyeség, tehát igaz, hogy 1000 is egy korszakhatár, illetve 1200 is, nagyjából azok miatt, amiket leírtál, csak ezek a középkoron belüli korszakhatárok. Van kora-középkor (476-1000-ig), amikor Európa tényleg visszaesik, éhínségek vannak, járvényok, illetve defenzívába kényszerül, folyamatosan támadják más civilizációk, népek)

Van az érett középkor, amikor magára talál Európa ( kb. 1000-1250), ami a feudalizmus és a hűbériség virágkora, a klasszikus lovagkor, ebben az időben válik Európa expanzívvá, támadóvá, ekkor zajlódnak a keresztes hadjáratok.

És van az érett középkor, amikor a feudalizmus igazából elkezd bomlani, új gondolatok jelennek meg, amiket leírtál. Főleg azért, mert fellendül a kereskedelem is (északon a hanza, délen a levantei) és az arabokkal való kereskedelem jó hatással van az európai tudományra, és repedezni kezd a bigott egyházi dogmatizmus, és ebben az időben valóban jönnek gondolkodók, akik a reformáció előfutárainak tarthatók (John Wyclif, Husz János stb.). Megjelenik a humanizmus és a reneszánsz is.

De ettől függetlenül a középkor az egy nagy korszak, ezzel a három kisebb alkorszakkal.

Elgondolkodtam azon, miért akar valaki más felosztást bármire, akár történelem, irodalom, művészetek, vagy éppen természettudományok. Több dologra jutottam, ilyen közöttük a fontosságtudat, a különállási kényszer, az "én jobban tudom" effektus, és még jó néhány.

Pedig a helyzet egyszerű. Egy terület felosztása úgy célszerű, hogy egyfelől lényeges dolgokban különbözzék, másfelől a lehető legtöbb ember számára legyen viszonylag nyilvánvaló.

A történelemben, ha ókort vagy középkort, netán újkort mondunk, egy dátumhoz kötjük, hogy a hatás mindenki számára világos és egyértelmű legyen (ez utóbbi perdöntő, a kommunikáció alapja). A valóságban ez mindig egy szimbólum. A római birodalom bukását a birodalom kettészakadására datáljuk, azonban ez sem egy napon történt (még a deklarálása se), ez egy folyamat. De folyamatról nehéz egyszerűen és röviden beszélni, az azonban (viszonylag) mindenki számára (nagyjából) egyértelmű, ha azt mondjuk: 476.

A különféle felosztási kényszerek nem rendet tesznek a történelemben, hanem zűrzavart támasztanak. A rend az, ha valamiben többé kevésbé konszenzus van. Ekkor lehetséges egyértelműen és félreértések nélkül, de főleg előre mutatóan társalogni a témáról. A felosztásokat pedig érdemes meghagyni azoknak, akik tettek már valamit az asztalra a témában. Lehetőleg valami olyan átütő érvényűt, amit sokan elismernek. Minden más csak a zűrzavar fokozására alkalmas.

Igazából nem ártana tudni ennek a korszakolásnak az eredetét. Az emberiség sokáig ilyesmivel nem is foglalkozott, egyszerűen jelentéktelen dolognak tűnt. Aztán Európában megjelent a reneszánsz, mint egyetemes művelődéstörténeti korszak, ami az egész gondolkodásban szemléletváltást hozott. Ez a mi szempontunkból annyira érdekes, hogy ők visszanyúltak az antikvitás világába, felfedezték maguknak a letűnt római és görög kultúrát, művészeteket stb. Ők ezt az antik világot elkezdték idealizálni és kissé szubjektív módon tekintettek vissza a letűnt antik időszakra: az esetleges rossz dolgok felett nagyvonalúan elsiklottak. Tehát az ókor akkor kapott egy eszményített képet. Nyilvánvaló volt, hogy ők ehhez a korhoz találtak vissza, tehát a saját korukra úgy tekintettek, hogy újra elkezdték a művészeteket, kultúrát felfedezni művelni. Csakhogy volt egy időszak a saját koruk (azaz a reneszánsz) és az idealizált antik világ között: és ezt a köztes időszakot nevezték ők el középkornak. Nem igazán gondolkodtak ők évszámokban, inkább a kultúra oldaláról közelítették meg a dolgot. A középkorhoz aztán hozzácsapódott a "sötét" jelző, ami nyilván megint csak egy erős túlzás, de a közgondolkodásban a mai napig benne van. Ma már azért szerencsére szeretjük a középkort is szakaszokra bontani, és van a kora középkor, az érett és a késő, ahogy 5-ös is írta. A kora középkor volt a római kultúra hanyatlásának ideje, míg az érett középkorban talált magára Európa. Persze ezzel az átlag emberekről nem sokat mondunk, mivel például a pestis járvány is a 14. században pusztította Európát, a kora középkorban sem történt ilyen mértékű katasztrófa, ráadásul ha például a higiéniás szokásokat vesszük, akkor a fürdés kultúrája és az érett- ill. késő középkorban indult hanyatlásnak.

Érdekesség egyébként, hogy míg a reneszánsz az ókort idealizálta, addig a 18-19. században a romantika már a középkort.

A dátumok kijelölése igazából tényleg önkényes, mert folyamatokról lehet beszélni, de valahol teljesen érhető. A Nyugat-Római birodalom bukása sem egyik napról a másikra következett be, 476-ban már maximum formálisan ha létezett. De nyilvánvalóan a római kultúra hanyatlását és a többi nép felemelkedését jól szimbolizálja ez az időpont. Ahogy az újkor kezdete is önkényesen 1492, de kétségtelen, hogy Amerika felfedezése fontos változásokat indított el az emberi történelemben. Ezek a folyamatok voltak, amik elkezdték felszámolni a feudalizmust, megszületett a kapitalizmus és elkezdett a világgazdaság kialakulni, azaz egyre inkább összekapcsolódtak gazdaságilag a bolygó részei. Én személy szerint egyébként (ha lehet egy megjegyzésem) ezért is tartom értelmetlennek az újkor végéről meg legújabb korról beszélni, mivel tulajdonképpen napjainkban is ez a fajta folyamat zajlik, csak most már kissé más formában, és megjelent a globalizáció, ami egy komplexebb fogalom. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor arról van szó, hogy ma már nem csak az árucikkek és a tőke, hanem a kultúra is áramlik az országok között. De ez tulajdonképpen beleilleszkedik azokba a folyamatokba, amik az újkorral kezdődtek. 1914 nagyon önkényes határ, igaz hogy két nagy háború is sújtotta a világot, de ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy korábban is voltak háborúk, legfeljebb a modern háborúk kezdetének lehet ezt tekinteni, de semmiképp sem az újkor végének. Sokáig még 1917-et mondtak sokan (khm, khm, khm), nyilván a marxista gondolkodók. De utólag visszanézve, történelmi léptékkel mérve a kommunizmus elég rövid kísérlet volt, és csúnyán alulmaradt a kapitalizmussal szemben. Szóval ez sem volt egy nagy korszak kezdete.

Tehát újkor végéről szerintem nincs értelme beszélni.

Szerintem van értelme újkor végéről beszélni, ugyanis a jelenkor (ha már a korábban említett társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokat nézzük) eltér az újkortól.

Míg az újkor a világgazdaság kialakulását hozta magával, de magával hozta a gyarmatosítást is, vagyis Európának az egész világra kiterjedő expanzióját. Ez azt jelenti, hogy a 20. századig igazából a világot Európa határozta meg minden szempontból. Pont ez változott meg a világháborúk után (itt is nyilván önkényes az 1914, más időpontot is lehetne kitalálni, de mindegy). A 20. század második fele arról szól, hogy Európa világhatalmi, világgazdasági szerepe visszaszorul.

Másfelől pedig egy új kérdés körül forog a 20. század (és az egész jelenkor, tehát a 21. század is), ez pedig a demokrácia és diktatúra kérdése, ami nemcsak az állam, mint olyan kérdéseit veti fel (honnan ered a hatalom, mi a tömeg és a nép viszonya, ellenőrizhető-e a hatalom stb.), hanem gazdasági kérdéseket is, más gazdasági modell van egy demokráciában és más egy diktatúrában (állami szerepvállalás vagy kapitalizmus, kereslet-kínálat törvénye vagy pártideológia határozza meg a gazdaságot stb.). Lényegében a mi korunk a demokrácia-diktatúra harca, az egész 20. század erről szólt, és ez más, mint az újkor.

A hidegháború után pedig (visszakanyarodva Európa szerepére) a világ plurálissá vált, és igazából itt van a lényeg: ma már nincsenek szuperhatalmak (átvitt értelemben Európa, majd USA+Szovjetunió), hanem az USA és az európai országok csak egyek a többi, harmadik világbeli feltörekvő hatalmak közül (Kína, Japán, India, Brazília stb.). Emellett pedig tanúi vagyunk egy jelenkori "népvándorlás" kezdetének is, és szerintem évszázadok múlva majd a mi korunk fő jellemzője az lesz, hogy "a kor, amikor jelentősen átrendeződik a világhatalmi és az etnikai képe a világnak". Az európai gyökerű civilizációk visszaszorulnak, erősen defenzívába vannak szorulva, a kultúra, az egész civilizáció, sőt, az európai ember, mint rassz is. Ez egy saját korszak, saját, az újkortól eltérő törvényszerűségekkel.

Az igaz, hogy vannak dolgok, amik nagyon hasonlítanak az újkorra, amit említettél is, pl. hogy nem biztos, hogy a 19. században kezdődő második ipari forradalom lezárult, sőt, ma is tovább dübörög, csak átalakult, és ma inkább a kommunikáció forradalma van (bár ezt külön forradalomként is lehetne értelmezni). De ez is egy átmeneti, korszakokat összekapcsoló dolog, az ókor és a középkor között is ilyen összekapcsoló dolog volt pl. a kereskedelem Indiával, vagy a középkor és az újkor között a levantei és hanza kereskedelem, vagy a németalföldi térség gazdasága, ami már a polgári világot vetítette előre a középkorban is stb.