Mi a véleményed az alapjövedelem bevezetéséről? Részletek a kiegészítésben.

Ha a tőkét nem tudod adóztatni (és nagyon nem tudjuk, egy

nagyobb tőketulajdonos az osztaléka, vagy a vállalat profitja után a "hivatalos" kulcs töredékét kb. 1-2%-ot fizet) addig ez nem fog menni. Egyszerűen nem lesz mit újraosztani, főleg, hogy a gépesítés eredményeképp létrejövő munkanélküliség lejjebb fogja nyomni a béreket.

(A jelenlegi túlfűtött, de az olaj és nyersanyag árzuhanás miatti alacsony inflációjú gazdasági szakaszt nem nagyon lehet tartósnak tekinteni). Amint lassan elkezdik a jegybankok a kamatemelést máshogy fog kinézni a dolog.

A németeknél a közelmúltig nem volt csöves, hajléktalan.

Most nem tudom mi a helyzet a kitoloncolás elől bujkáló menekültekkel.

Egy szerény szobát ággyal biztosítottak mindenki számára, a kissé jobb helyzetben levőknek szociális panellakást.

A szociális segély 300 márka körül volt, ennek értéke Euróban is megfelelő azóta.

Ez a munkanélküli segély elvesztése utáni időszakra járt, így senki nem esett ki a társadalomból, mert mindenki kerülhet nehéz helyzetbe, ennyiből fenn tudja tartani magát és továbbra is akcióképes, a többségnek rendbe is jönnek a dolgai egy idő múlva.

A német körülmények között azonban ez az életmód túl kevés ahhoz, hogy bárki is meg akarjon benne maradni és az ösztönző hatás így nagyjából mindenkinél működött, vagyis előbb, utóbb a segélyezettek helyzetében következett be javulás, bizonyos fokú talpra állással számolni lehetett.

Az amerikai rendszer az más, ott négymillió hajléktalan kóborol az utakon és alig költenek kevesebbet a szociális hálóra, azok az emberek azonban mindörökre kiesnek a társadalomból, aki annyira lesüllyed, az már nem tud visszakapaszkodni.

Sajnos nálunk az amerikai szisztéma van életben, így a hajléktalanjaink reménytelen helyzetben vannak, csövest szinte senki nem vesz fel munkára, nem tudja konszolidálni az életét többé és nem is kapnak szinte semmilyen járadékot, vagy olyan keveset, hogy az semmiképpen nem teszi nekik lehetővé a kilábalást, így helyzetük örökre vasalva, legalább is a túlnyomó többségnek, mert kivételek adódhatnak, de a növekvő létszámuk a rendszer hibájára figyelmeztet, mindenki kerülhet nyomorúságos helyzetbe és aztán nincs kiút, ha már hozzáidomul, ha már alkoholistává válik, akkor csak óriási költséggel lehetne visszacibálni a normális életbe, de ha senki nem finanszírozza ezt a rehabilitációt, akkor végleg padlóra kerülnek, nincs mese és ez mindenkivel megtörténhet.

Vannak ám közöttük olyanok is, akik egészen jól szituáltak voltak valaha, még diplomás is akad, nem csak a tanulatlant teszik ki a lakásából, ha válásra kerül a sor, aztán ha nincs hol laknia és még a fele fizetését is levonják tőle gyermektartás címén, akkor máris olyan helyzetben találja magát, amiben csak a legnagyobb szívóssággal, akarattal, vagy következetességgel tudja magát fenntartani, de ha a családi gondjai befolyásolják a munkavégzését, akkor végleg a padlóra kerülhet.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy aki elvált, az ne gondoskodjon többé a volt családjáról, csak egy változatot mondtam, milyen gyorsan kerülhet valaki kétségbeejtő helyzetbe és aki elkezd lecsúszni annak nálunk csak lefelé vezet az útja, a többségnek, mert egy minimális gondoskodás hiányában egyszerűen nem szalonképes többé, bármit tesz.

Az persze világos, hogy az sem kap sokkal többet ennél a minimális összegnél, aki keservesen megdolgozik érte, ez az igazi probléma, az általános kizsákmányolás mértéke, ezt én elismerem és nem is tudom a megoldást, de egy bizonyos szintű támogatás hiányában nagyon sok embert ítélünk olyan életmódra, ami már csak az ingyenes orvosi ellátás tekintetében is csak károkat okozhat, olyan értelmetlen költségeket, amik semmi módon nem térülhetnek vissza és csak kidobott pénz, de az esetleges szemléletváltással magát a szociális támogatás igényét lehetne megszüntetni egy jobb szervezéssel, ami lehetséges, hogy összegszerűen nem is kerülne sokkal többe, ahogy az a németeknél is meg lett oldva egészen a közelmúltig minden állampolgár számára.

Én a gazdasági részéhez csak felületesen értek ezért inkább emberi oldalról közelíteném meg.

Azt gondolom, hogy az ember alapvető és jogos elvárása, hogy olyan országban/világban éljen, ahol hozzá tud jutni az emberhez méltó életszínvonal fenntartásához szükséges javakhoz. Ezt a jelenlegi gazdasági rendszerben egy állásban vagy vállalkozóként munkával teremtjük meg. A probléma akkor van, ha nincs munka, nincs bevételi forrás. Ez ugye a munkanélküliség jelensége ami nem csak azért rossz mert így a család nem tudja megtermelni a megélhetéshez szükséges javakat, hanem azért is, mert így nem tud vásárolni, nem tud "fogyasztani". Ha nagy tömegek nem tudnak fogyasztani akkor visszaesik a kereslet, csökken a cégek bevétele, ez pedig további munkahelyek megszűnését generálja.

De vajon erre az a megoldás, hogy segéllyel kell mindenkinek biztosítani a megélhetést? Én nem vagyok ennek a híve. Több szempontból sem. Egyrészt amit ingyen kapunk azt nem tudjuk értékelni. Másrészt úgy gondolom, hogy így nagy tömegek nem is akarnak majd dolgozni, hisz a létminimum számukra elegendő, ezen a színvonalon megrekednek (illetve feltételezhető, hogy a minimálisan meghatározott összeg mértékének emeléséért időnként az utcára fognak vonulni polgárháborús helyzetet generálhat), nem lesznek érdekeltek saját maguk, gyermekeik fejlődésében, fejlesztésében(elbutul a lakosság). Harmadrész érdemes abba is belegondolni, hogy mihez fog kezdeni a lakosság azzal a napi +8 óra szabad idővel. Tapasztalataim szerint nem Ady összest fogja olvasgatni.

#12 EagleHUN

"Ja a Finneknél nemrég kísérletet tettek rá, meg is bukott a rendszer!!!"

Ez az állítás így elég durván nem igaz.

1. A finneknél ténylegesen egy kísérletet csináltak 2000 fő (+ 2000 fős kontroll csoport) bevonásával.

2. A kísérlet 2017. január 1-én indult, és két éves (annyi igaz, hogy eredetileg 3 évesre tervezték, de lerövidítették), még nincs is vége.

3. Az eredmények csak 2020-ban lesznek elérhetőek, így egy csöppet elhamarkodottnak tűnik azt mondani, hogy megbukott.

[link]

[link]

Nem tisztáztuk az időtartamokat.

Én 50-100 éves világszintű automatizálásról beszélek, nem a kismagyar rögvalóról.

Egyébként minden téren áttörések várhatóak a gépi tanulás és gépi látás szintjén, úgyhogy sok olyan állás is kiváltásra kerül, amiről ma nem is gondolnánk.

Tényleg fokozatosan fog bekövetkezni, de sokkal gyorsabban, mint ahogy egy 40-50 éves ember átképezhető legyen. Ez inkább a probléma.

A gyárakba hirtelen megrendelt 1-2 millió automata (Kína) sem jelent túl annyira fokizatos átállást. Lehet a folyamat szatutál majd valamikor, de sok szakember megoldást követelem, mert nem mindenhol zajlik lassan majd.

Mindenesetre egy mindenkinek járó minimális alapjövedelem (rezsi,étel, ruha, iskola) független a munkától szerintem előbb utóbb szükségessé válik.

Lehet módosítani, pl kötelező átképzéssel, vagy egyéb motivációkkal...

" nagy tömegek nem is akarnak majd dolgozni, hisz a létminimum számukra elegendő, ezen a színvonalon megrekednek (illetve feltételezhető, hogy a minimálisan meghatározott összeg mértékének emeléséért időnként az utcára fognak vonulni polgárháborús helyzetet generálhat), nem lesznek érdekeltek saját maguk, gyermekeik fejlődésében, fejlesztésében(elbutul a lakosság"

Miért lenne elegendő a létminimum?

Az soha nem elegendő, ha van lehetőség a jobbulásra, úgy még egyetlen ember sem állt ehhez a kérdéshez, hogy oké, akkor átnyomorgom az életem, elég az nekem.

Ha van lehetősége rá, mindenki törekszik a gyarapodásra, másrészt a polgárháborús helyzetet az éhséglázadások teremthetik meg, az, ha valaki semmit nem veszíthet.

Az emberek mindig érdekeltek a maguk és a gyermekeik fejlődésében, ha nincs rá lehetőségük, akkor butul el a lakosság.

"Marhaság, mert aki megdolgozik a pénzéért az ki fog akadni hogy akkor meg minek jár be ha anélkül is kap pénzt? (Ha nem is annyit kapna amennyit most keres. Akkor is demoralizáló hatású intézkedés!)"

Várjunk, az alapjövedelem nem a munkanélkülieknek járó pénz, hanem MINDENKINEK. Vagyis aki dolgozik ,az erre kapja érte a pluszt, nem ehelyett.

És most gondolkodjunk el, ennek tudatában hányan lesznek, aki az alapjövedelem mellett már közel sem akarnak annyit dolgozni, mint ma, mondjuk átváltanak négyórás vagy heti 3 napos munkarendre, EZZEL MÁRIS PLUSZ MUNKAHELYEKET TEREMTVE, hiszen akkor plusz ember kell a másik négy órára vagy két napra.

Ez csak egyetlen pont, ezer másik lehetőség van, ami eltörli a mostani borúlátás jogosultságát.

Azzal nem értek egyet, hogy lennének olyan emberek, akik monoton munkán kívül minden másra alkalmatlanok.

Lehetnek ilyen emberek, akik erősen autisták vagy a közepesnél súlyosabb értelmi fogyatékosok. De nem ők a többség, legfeljebb egy-két százalékot tesznek ki. Ők segélyt fognak kapni. A többségnek marad a közmunka, az aktatologatás, és az ösztöndíjrendszer, művészeti, sport és hasonló ösztöndíjak, pályázati pénzek.

"Várjunk, az alapjövedelem nem a munkanélkülieknek járó pénz, hanem MINDENKINEK. Vagyis aki dolgozik ,az erre kapja érte a pluszt, nem ehelyett.

És most gondolkodjunk el, ennek tudatában hányan lesznek, aki az alapjövedelem mellett már közel sem akarnak annyit dolgozni, mint ma, mondjuk átváltanak négyórás vagy heti 3 napos munkarendre, EZZEL MÁRIS PLUSZ MUNKAHELYEKET TEREMTVE, hiszen akkor plusz ember kell a másik négy órára vagy két napra.

"

Ezek az állítások többszörösen sem igazak, könnyen cáfolhatóak is, több különböző módszerrel is!

1)

Ha mindenki egyenlően kap egy alapjövedelmet az honnan fog származni?

-> Adókból kell beszedni. (És teljesen mindegy hogy SZJA, ÁFA vagy a munkáltatót terhelő járulék növeléssel akarnak több adót beszedni, végül mindenképp a dolgozókon csapódik le.)

Vagyis végeredményben kit fognak jobban megadóztatni?

-> Aki dolgozik.

Vagyis elvonnak sokkal többet mint most aztán visszaosztanak kevesebbet merthogy amit elvont úgy kell szétosztania hogy a nem dolgozóknak is jusson!

És ebből azt a következtetést vontad le hogy emiatt a dolgozó emberek a pluszmunkát és a túlórát le fogják mondani sőt 4 órás munkát vállalnak, így helyet biztosítva a többieknek.

Nekem valahogy nem áll össze a kép...de lehet bennem van a hiba...mert ha így végeredményben kevesebbet keresek mint előtte mert eltartom azt is aki nem keres akkor még inkább plusz munka (akár fekete munka) után is nézek. Végső esetben inkább elmegyek külföldre dolgozni ahol kevesebb az adó és nem mindenki mást tartom el hanem magam meg a családom abból amit megkeresek. Jó persze most is eltartunk sok rászorulót időseket is, rokkantakat is stb, ez még teljesen korrekt és jogos is szociális hálónak nevezik...de ugye az alapjövedelem felvetésében már messze nem erről van szó!

2)

Teljesen igaza van annak is aki azt írta a tőkét nem fogják tudni megadóztatni, egyrészt áthárítja a dolgozókra, ha valamit árusít árat emel azaz a lakosságra hárítja. Végső esetben csomagol és elmegy "olcsóbb" országba hagyva maga mögött egy csomó munkanélkülit.

Tehát mindenképp a dolgozók fognak megfizetni mindenért-vagy legalábbis egy ilyen alapjövedelmes döntésért biztosan!

3)

Én még gazdaságtanból azt tanultam hogy a modern pénz értékét a munka adja, illetve méginkább a megteremtett érték (vagy valami ilyesmi).

Tehát pl állambácsi hiába nyomtat sok pénzt azzal maximum (hyper)infációt okozhat.

De ez fordítva is igaz! Ha sokan kevesebbet dolgoznak akkor is elértéktelenedik a pénz.

Tehát adnak egy alapjövedelmet és robotizálódnak a munkahelyek.

Így sokan kevesebbet dolgoznának, és bár ez valamennyi embernek új munkalehetőséget is teremtene közben, de a ledolgozott munkaórák és akár megteremtett/megtermelt érték is csökken. A pénz inflálódik és így a bónuszban kapott alapjövedelemmel előbb utóbb (de inkább előbb) kitörölhetem a hátsóm.