Miért nem Székesfehérváron koronáztak Pozsony után?

A 7-es vagyok!

Bocs, rosszul írtam: Fehérvár neve latinul: Alba Regalis!!!

A kutatója neve: BRADÁK KÁROLY

Balogh Danikának újból, megismételve és JAVÍTVA:

"Aki ezeket nem hiszi el, - ld. B. Danika - , az keresgéljen e tárgykörben:

- az Ősbuda várára rábukkantak, (keresd: Lánszki Imre nevével együtt)

- a Fehérvár/Alba Regalis - Székesfehérvár kérdésnek is van már nem kevés irodalma. (Én a Bradák Károly-félét ismerem, (Fehérvár – fehér folt ) de tudom, más szerzőknek is van erről szóló és B. Károly megállapításaival egyetértő munkája.) 

Tehát: Danika! Miért mondod azt, hogy ez hülyeség? Mi ebben a vicces dolog?

Talán, ha megmagyaráznád...

Esetleg nem félsz attól, hogy mások lehülyézése a te fejedre fog visszaszállni?

#13 Valóban nem kevés irodalma van, csak annak a 99%-a idiótáktól származik, akik semmilyen módon nem kutatnak az ellenoldalon, folyamatosan hülyeségeket beszélnek és egy kavicsra is azt hiszik, hogy bazilika volt. Óbudát eddig is tudtuk, hogy hol volt, nincs semmi új a nap alatt. Székesfehérvár azonban valóban Székesfehérvár, az összes metszet, minden térkép bizonyítja ezt.

Az a kedvencem, amikor az egyik legnagyobb ilyen kutató a franciaországi Wissembourgba magyarázza bele az ősbudafehérvárszikambria-marhaságot. :D

A hozzáértő szemek látják az azonos pontokat mindháromféle metszeten (de lehet, hogy négyféle is van). Az a helyzet, hogy ezek a metszetek sokszor úgy készültek, hogy a művészek sokszor nem is jártak a helyszínen személyesen, utazók leírásai és más ábrázolások alapján dolgoztak. Tehát minél későbbi egy metszet, általában annál távolabb áll a valóságtól. Olyan, mint a pletyka.

Siklósi Gyula régészprofesszor nagyon sok, a metszetek ábrázolt épületet megtalált és azonosított 40 éves székesfehérvári munkássága során.

A hegyek, a Sárvíz, a koronázóbazilika általában közös pont. A koronázóbazilika kivételével a 18-19. századi metszeteknek is ez az ismertetőjegye. A koronázótemplom addigra nagyrészt vagy már teljesen elpusztult, viszont az összes többi épület ma is áll, amiket ebben a két évszázadban ábrázoltak a metszeteken, festményeken. Tehát a hegyes-folyós magyarázat nem lehet helyes, mivel egyrészt Fehérvárt valóban hegyek veszik körül és valóban van egy nagy folyója (a Sárvíz ma már nem olyan jelentős, de akkor még hajózható volt), a ma is álló épületek pedig laikus szemek számára is egyértelmű bizonyítékok.

#14 Véletlenül "hasznos" gombra kattintottam az egyik válaszodnál... életem egyik legnagyobb hibája volt. Óriási badarságokat beszélsz.

A mai Székesfehérvárra lemenni badarság? Akkor nem csak az egész Kárpát-medence, de egész Közép-Európa legfontosabb csomópontja volt a területén, minden kereskedelmi és zarándokútvonal ott haladt keresztül. Miért lett volna jobb fővárost emelni egy olyan eldugott helyen, ahol állítólag valójában volt Fehérvár?

István Európa-szerte ismert várost szeretett volna, ezért ment Fehérvárra. Aztán a fia és az ő szentté avatása után a kontinens legnevesebb zarándokközpontjai közé emelkedett a város. Minden korabeli külföldi és magyar térkép és útleírás a mai helyére teszi Székesfehérvárt. SEMMI bizonyíték nincs arra, hogy nem ott lett volna, ahol ma "hisszük". Még a népemlékezet sem őrizte volna meg az állítólagos Pilisbeli várost, ami olyan fényes volt, hogy még Szulejmán is elképedt? Hagyjuk már...

#17-esnek

Mi a csudának kellene a mai Székesfehérvárig lemennie a szertartásokon résztvevőknek az Árpád-házi királyok koronázásakor akkor, amikor a Pilisben ott van Buda (Ősbuda!), ott van Fehérvár, és Esztergom (Istergam) sincs messze?