Hogy mernek "honfoglalásról", ilyen fogalomról, beszélni ezeknek a forrásoknak a függvényében?

A történelemtudományban létezik olyan fogalom, hogy forráskritika, ami azt jelenti, hogy nem szó szerint kell értelmezni azt, amit történelmi forrásként kezelünk.

A történelemtudománynak éppen az a lényege, hogy igyekszik a dolgok mögé látni, nem csak azt értelmezi, ami le van írva, hanem a leírt szövegek hátterét is képes értelmezni, hogy MIÉRT azt írták, amit. Ha ismerik a történészek ezeket a miérteket, akkor kritikusan tudják értelmezni a forrásokat is.

Mondok erre egy példát, és szándékosan kerülöm a magyar történelmet, hogy megkíméljem a témát az elfogultságtól...

Liviusnak van egy több kötetes története Róma történetéről. A Kr. u. I. században leírta Róma történetét a kezdetektől majdnem a maga koráig. Ebben pl. olyanokról ír, hogy a rómaiak Aeneastól származnak, aki Aphrodité fia volt, és a Trójából menekült el, ő a latinok őse.

Ezt értelmezhetjük szó szerint is, de mivel a történészek kritikusan állnak a forrásokhoz, tudjuk, hogy Aeneas mondai személy, azaz nem létezett, a latinok pedig a Kr. e. II. évezredben vándoroltak Itáliába és egy indoeurópai nyelvet beszélő nép. Persze el lehet hinni, hogy a latinok Trójából származnak, Aeneas anyja pedig Aphrodité volt, de a hülye is látja, hogy ez kitaláció...

Kb. ugyanez van a magyar történelemmel is. A Képes Krónika sem akkor keletkezett, amikor a magyarok bejöttek a Kárpát-medencébe, hanem évszázadokkal később, és tele van kitalációkkal, illetve a műfaji követelményei is meghatározták, hogy mit és hogy írjanak bele.

Bár azt is meg kell jegyeznem, hogy amit az érettségi tételben írnak, azt is meghaladta már a tudomány...

Amúgy olvasd el a Gesta Hungarorumot. Régebbi forrás, mint a tied. Ezt írja arról, hogy a szomszédos Halics urai szerint kik voltak a Kárpát-medence lakosai a honfoglalás előtt:

"Azt a földet - mondták - szlovének, bolgárok, blachok és a rómaiak pásztorai lakják." Sehol egy szó magyarokról, pláne hunokról, de már avarokról sem. Igaz, későbbi részben előkerülnek a székelyek, akik átállnak a bolgárok oldaláról a magyarokhoz. A rómaiak pásztorai valószínűleg a frank (Anonymus korában már német-római) birodalom dunántúli hűbéresállamát jelenti. Amely terület etnikai összetétele a honfoglalás korára vitatott, de valószínűleg leginkább szláv és elszlávosodott avar illetve elszlávosodott pannon-kelta volt. Minden esetre Anonmyus a dunántúli harcoknál szlovénekről, pannonokról, "rómaiakról" (nyilván itt német katonákról van szó) és karantánokról beszél mint ottani katonai erőről. Avarokról, magyarokról, hunokról, székelyekről mint ottani lakosságról nincsen szó. Igen, harcok leírása található Anonymusnál, tehát jogos a foglalás, illetve honfoglalás szó. Nem volt itt semmiféle magyar állam, amely örömmel fogadta volna az új keleti jövevényeket. Ez van.

X-XI. századi leletek halpogroup vizsgálata. Sok évtizedes nemzetközi kutatás lezárása után a maradványok vizsgálata ezt a képet mutatta:

[link]

A CONQ, vagyis conquerors vagyunk mi. SEK = seklers vagyis székelyek, CAN = csángók.

Tisztán látszik, hogy a magyarok egy tipikus korai türk y marker állománnyal rendelkeztek. Jellemző erre ugye a számottevő mongoloid marker. A türkök ugyan is a Kaukázusban élő nomád sémik és kalandozásaik során belekevert távol keleti népekből alakultak ki. Bár meglepő módon van benne balti is. Szóval tényleg volt valaha közünk a finnek őseihez, amit mindig is hülyeségnek tartottam.

Az is látszik, hogy az avarokban szinte alig volt, ami szerintem bizonyítja a korabeli bizánci elméletet, miszerint az itt élő avarok álavarok voltak. Mert ha valóban azok a belső-ázsiai avarok lettek volna, akkor bőven lenne bennük mongoloid. Azért vették fel az avar nevet, mert rettegett volt Ázsiában az avarok neve. Bár lehet csak a keveredés miatt lett kicsi az arány. Bár akikre rátelepedtek pl. szlávok és germánok, azokból elég kevés keveredés látszik. Szóval feltehetően elég erőszakos volt az avar hódítás.

Kristály tisztán látszik, hogy a hun és a székely szinte azonos, tehát a székelyek, akik már itt voltak mielőtt megtörtént a honfoglalás feltehetően a hunok leszármazottai.

A csángók meg megint teljesen egyedi. A K markert nem is tudom micsoda. Ma már jelentéktelen százalékban fordul elő.

Ami látszik, hogy az avarok, hunok és székelyek tipikus iráni népek voltak. Míg a magyarok egy nagyon kevert türk nép. Szóval nem magyarkodó hajmeresztő elméleteket kitekerten igazoló szemmel kéne nézni a kérdést, hanem kizárólag a tényeket kéne nézni. Ebben semmi hamisítás nincs, nemzetközi, köztük sok magyar(nem zsidók, mielőtt valaki elborult cionista elmélettel jönne) kutatásának a lezárása ez.

Teljesen egyedi népként igen is a IX. század végén jöttünk be ide. Nem kell predesztinált területként tekinteni a Kárpát-medencére. A ma itt élő népek közül senki sem volt eredendően itt, kivétel a svábok. Bár ők sem folytonosan, mert a mai svábokat és szászokat javarészt VI. Béla telepítette be. De az ókorban éltek svábok a felvidéken. A későbbi markomannok is megtűrték őket, nyilván mert ők is germánok voltak.

A szlávok közimserten a VIII. században alapítottak fejedelemségeket, hercegségeket és királyságokat. A dák-román elmélet meg teljesen bizonyíték nélküli nyilvánvaló sületlenség. XIII. századi erdélyi szász levél is konkrétan említi, hogy jött egy új nép a Balkánról a vlachok. Mellesleg a korai latinosodott albán, vagy más néven aromán nyelveben a vlach bevándorlót jelent. Nem véletlen csak a románok hisznek benne. Szóval ők meg aztán pláne nem voltak itt.

De ez a szkítázás, meg pártusozás ugyan az a szint, görcsös és szükségtelen teperése annak, hogy legitimizáljuk magunkat egy területen.

Mellesleg pártusok, szakák, szászánidák, perzsák, alánok, áriák, szkíták stb. rokon népek, mind a sémik iráni népeknek nevezett ágába tartozik. Ezzel arra a másik eget verő gyalázatra utalok, mikor mondják, hogy Jézus pártus királyfi volt. Eleve a héberek(bár ők a sémik asszír ágába tartoznak) és a pártusok is sémik. Másrészt attól még, hogy Galileát egy időre elfoglalták a pártusok még javarészt héberek és közeli rokonjaik lakták.

Ami az iráni népekkel összekapcsol minket az az életvitelünkből adódó hasonló kultúra. Gondolok itt a művészetekre, ruházkodás és hadviselés. Ennek a kultúrának pedig az első képviselői pedig a szkíták voltak. De ehhez hasonló volt később a türköké is, nyilván hasonló életvitelt folytattak és ahhoz ez adaptálódik a legkönnyebben. De ott már van egy vallási kapocs is. A tengrizmus. Mert míg a szkítáknak saját egyedi vallásuk volt(központban api "földanya" és Árész. Archaikus görög mitológiában nem volt árész, a szkítáktól átvették a trákok és rajtuk keresztül került be a hellénekhez.), amihez az alánok és szakák vallása is tartozott, míg a szászánidák és a pártusok zoroasztizmust követték. Míg a magyarok és a türkök és még a későbbi mongolok is tengristák voltak. De mondok még néhány példát a türk eredetre. Türk, ahogy magukat elkezdték annak nevezni törvényt és jogot jelent(tür,tör-vény). A goktürk, vagyis kéktörök, szóval még a kék szavunk is innen jön. A tenger szavunk Tengriből jön, mivel az egyetlen isten Tengri az egek tengerében lakik. Tengri ahhogy teremtette a világot hívták gyárátnak, innen a gyárt szavunk. Ha megnézzük a neveinket, Zoltán, Ákos stb ezek mind korai türk nevek.