Hogyan zajlott egy babszem sorsolás az ókori Athénban?

"A demokrácia aranykorában minden elöljárót sorsolással jelöltek ki, leszámítva a katonai parancsnokokat, bizonyos kincstárnokokat és a kutak felügyelőjét. Csakhogy a demokrácia egész történetén végigvonult a vagyoni cenzus kötöttsége, amelyet törvényesen sohasem töröltek el. Még Szolón (Kr. e. 594) osztotta fel jövedelme szerint a népet négy vagyoni osztályra, az ötszáz mérősökére, a háromszáz mérősökére, a kétszáz mérősökére és a thészekére (napszámos), akik gyakorlatilag vagyontalanoknak számítottak. Athén hagyományosan nagy tekintélyű vezetőit, az arkhónokat pl. csak az első két vagyoni osztályból lehetett választani, illetve Kr. e. 487-től sorsolni, méghozzá a következő módon: a nép kijelölt ötszáz férfit, s azok közül sorsoltak ki babszemekkel phülénként egyet, de összesen kilencet. A tizedik phülé adta abban az évben a jegyzőt. Az ilyen módon a vakvéletlen segítségével vezetővé lett kilenc férfiú egyikéről nevezték el az athéni évet, s ennek alapján tartották számon az esztendő eseményeit."

Forrás: Németh György - Babszem és cserép. Demokrácia és választások Athénban (História, 1985. 05./06.): [link]

"The magistrates were chosen by lot, using fava beans. Black and white beans were put in a box and depending on which color the person drew out they obtained the post or not."

Forrás: [link]