Globalizmus vagy internacionalizmus? Mi a különbség?

Az internacionalizmus nemzetköziséget jelent. A "nemzetközi" fogalma feltételezi a "nemzet" fogalmát és létét. A gyakorlatban a szocializmus is a népek közötti együttműködést és a népek barátságát szorgalmazta, és nem a népek megszüntetését. Még némi nemzeti, hazafias érzés is megengedett volt, sőt az iskolai nevelésnek is részét képezte.

Az másik kérdés, hogy ez a fajta nemzetköziség sokszor a nemzetek, népek fogalmának önkényes, illetve politikai célok mentén való újraértelmezését jelentette, illetve, hogy mindez esetleg csak a globális szocializmus megelőző lépése lehetett.

A globalizmus lényege az országok közötti határok fokozatos "elhalványítása" majd megszüntetése, nemzetek, népek, rasszok, kultúrák, stb. összekeverése és ezáltal megszüntetése, egységes emberi faj, a "szürke ember" létrehozása.

" Még némi nemzeti, hazafias érzés is megengedett volt, sőt az iskolai nevelésnek is részét képezte. "

Sőt pl a kínai kommunisták kifejezetten nacionalisták, a vörös náluk ősi kínai jelkép színnek látszik, többek közt az ősi vért jelképezi, nagyon büszkék a hagyományaikra.

A kapitalizmussal nem jár együtt a globalizmus.

És egyik rendszer célja se a világállam létrehozása.

Nem árt tisztázni a fogalmakat.

A kapitalizmus egy gazdasági eszmerendszer, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy a tőke elsődlegességét hirdeti a munkával szemben, mert azt mondja, a munkát a tőke (beruházások) határozzák meg. Ez elvben igaz, csak a tőke és munka ilyen sorba állítása hibás. Ezek nem állíthatók sorba, ahogy a krumpli se a cseresznyével. Mindkettő nagyjából gömb, és élelmiszer. Ezzel vége is a hasonlóságnak.

A kommunizmus se jobban, se kevésbé internacionalista, mint a kapitalizmus. Ez egy lényegtelen eleme volt. A lényeges, hogy a kommunizmus viszont az előbbi ellentétét állítja, a munka előbbre való, mint a tőke. Továbbá egyfajta egyenlőséget hirdetett, ami nem teljesíthető, mert mindig minden emberkülönböző. Egyik zseni, másik buta. Egyik élsportoló, másik mozgássérült. Egyik sasszemű, másik vak. És még sorolhatnám.

A globalizmust sokan sokféleképpen értik, és ezt kiválóan összelehet mosni. Világállam egy vezetéssel, egy országként, egy népként soha nem lesz. De globális világ lesz abban az értelemben, hogy oda utazol és aránylag gyorsan, ahová akarsz. Bármelyik ország TV adását nézheted. Akárkivel találkozhatsz és beszélgethetsz (ha tudsz). Nemcsak az emberek, a népek se lesznek soha egyformák. Ez pont olyan tévedés, mint a kommunizmusbeli egyenlőség.

Az internacionalizmus pedig mindössze ennyit jelent, hogy nem nézel le egyetlen nemzetet se, nem tarod egyiket alávalóbbnak, mint a másikat, de mind más. Egyeseket szeretsz, mert az ottani dolgok közel állnak az igényeidhez. Mások nem érdekelnek, és lesz, amitől idegenkedsz. ha utálod is, akkor mindössze buta vagy, nem ismersz valamit és utálod.

A globalizmust szeretném csak pontosítani, mert a többit kifejtették vázlatosan.

Valóban sok mindennek a gyűjtőneve és sokan mást emelnek ki belőle.

A lényege, hogy technikai, technológiai fejlődésünk következtében kicsi lett a világ, a távolról érkező hatások így, vagy úgy, de hatnak ránk.

Van politikai, gazdasági, pénzügyi, kulturális értelme, de természetesen az időjárás is globális, ezt a műhold felvételeken jól lehet érzékelni, bár vannak regionális jellemzői is helyenként.

Korábban is volt törekvés egységesítésre, a mértékegységek, a szabványok, az oktatás, a törvények, a gondolkodás (filozófia), a módszerek (tudományos módszertan), stb... egységesítésére, de ez nem lehetett világméretű, vagyis globális, mert erre nem voltak meg a lehetőségek.

Világméretű standardizálás talán a legegyszerűbben.